"Ha ez lesz a hivatalos kormányprogram, érvénytelenül fogok szavazni"

Parázs vita bontakozott ki az alkotmányozásról és a jogállam helyreállításáról Róna Péter és Karsai Dániel között. Lehet-e feles többséggel új alkotmányt írni? 

Hogyan tudja helyreállítani a jogállamot, és hogyan fog tudni kormányozni a mai ellenzék, ha csak feles többséget szerez a jövő évi választáson? Ez volt a kérdése a Transparency International Magyarország csütörtöki, a korrupció világnapja és a szervezet 15.  születésnapja alkalmából szervezett konferenciája első panelbeszélgetésének.

A dilemma az előválasztás alatt is előjött a Dobrev Klára és Karácsony Gergely közötti vitákban, az előválasztás győztese, Márki-Zay Péter pedig egyértelműen arra az álláspontra helyezkedett, hogy feles többséggel is meg lehet hozni bizonyos kétharmadhoz kötött intézkedéseket, ebben a szellemben nyilatkozott közjogi tanácsadó csapatának vezetője, Fleck Zoltán is. Márki-Zay legutóbb a Magyar Narancsnak adott legutóbbi interjújában arról beszélt, hogy semmisnek kell tekinteni a jelenlegi alaptörvényt és a fideszes törvényeket, majd népszavazással kell alkotmányozni. 

A csütörtöki beszélgetésen Róna Péter jogász-közgazdász képviselte a Márki-Zay-kompatibilis álláspontot. Róna egyébként ténylegesen közel áll a közös miniszterelnök-jelölthöz, Márki-Zay többször megnevezte azon személyek között, akik az ellenzéki program koordinátorai és szószólói lehetnek. Az ellenoldal érveit ezúttal Karsai Dániel alkotmányjogász hozta.

Eddig többnyire az merült fel igazolásként az alkotmány és a kétharmados törvények felels megváltoztatása mellett, hogy maga az Alaptörvény is kimondja, hogy senki nem törekedhet "a hatalom kizárólagos birtoklására." 

Róna Péter némileg más megközelítést vezetett elő: ő az Alaptörvény E) cikkére hivatkozott, ami rögzíti, hogy Magyarország az Európai Unió tagállama és bizonyos hatásköreit az EU intézményei útján gyakorolja. Róna szerint erre a cikkre hivatkozva

az új kormány első lépésként törvényellenessé nyilváníthat minden olyan intézkedést (a kétharmados vagy alkotmányos szabályoakt is), ami nem felel meg az uniós jognak.

Abba nem ment bele, hogy mi lenne az uniós jognak való megfelelés mércéje. Minden törvényt el kellene törölni, amit az Európai Bizottság vagy akár az Európai Parlament valaha kritizált? Vagy csak ott kellene beavatkozni, ahol kötelezettségszegési eljárás indult, vagy akár már az EU Bírósága is megállapította, hogy a magyar szabály ténylegesen sérti az uniós jogot? 

Róna szerint mindenesetre ebbe a körbe tartoznak a hatékony kormányzást akadályozó legfontosabb intézkedések, ezért a jogrendszer ilyen megtisztítása után létrejönne a majdani kormány mozgásterét biztosító minimális keretrendszer. E nélkül viszont szerinte kormányozhatatlan lenne az ország egy a mai ellenzékből megalakuló, sima többséggel rendelkező kormány számára.

"Provokatív felvetéssel válaszolok. Ha a Róna úr által jelzett terv hivatalos kormányprogram lesz, akkor érvénytelenül fogok szavazni"

– mondta erre a vitapartner, Karsai Dániel alkotmányjogász. 

Szerinte a kétharmados szabályok megváltoztatása feles többséggel a népszuverenitás lábbal tiprása lenne, rosszabb, mint amit a Fidesz csinált. "Amikor nem volt kétharmada a Fidesznek, akkor nem alkotmányozott, 2010-ben pedig teljesen legálisan jutott kétharmados többséghez, és a magyar nép azóta sem lázadt fel az Alaptörvény ellen, ez ténykérdés."

Róna Péter azzal kontrázott, hogy mivel az Alaptörvény mögött nem állt népszuverenitási aktus, a magyar nemzet nem járult hozzá, így az nem is tekinthető alkotmánynak. Szerinte az alkotmányozás amúgy sem az Országgyűlés feladata lenne, hanem a társadalomé, a törvényhozásnak csak a kereteket kellene kijelölnie hozzá.

Arról is beszélt, hogy ha elfogadjuk Karsai érvelését, abból

"az következik, hogy csak lázadással lehet megváltoztatni a NER közjogi kereteit."

"Kétharmados felhatalmazást kell kérni a választóktól" - javasolta erre megoldásként Karsai Dániel. Szerinte a jogállam formális jogsértésekkel történő "helyreállítása" azért is elfogadhatatlan, mert tovább hiteltelenítené a liberális demokrácia eszméjét, és ha Orbán Viktor egyszer visszakerülne a hatalomba (akár feles többséggel), erre hivatkozva ott folytathatná, ahol abbahagyta.

Karsai megjegyezte még, hogy bár a mai rendszer elvileg lehetővé teszi a NER továbbélő részeinek a következő kormány totális ellehetetlenítését, nem tudjuk, hogy ez a gyakorlatban is bekövetkezik-e. Rámutatott, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat sem buktatta meg a kormány, csak nagyon nehéz helyzetbe hozta őket. "Miért akarunk egyből a radikális programmal indítani? Először bizonyítani kellene, hogy valóban kormányozhatatlan lesz az ország."

Róna Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-s helyreállítási alap pénzei jelenleg nem érkeznek meg Magyarországra, többek között az ügyészségi és a bírósági rendszer nem megfelelő működése miatt. Szerinte egy következő kormánynak kötelessége lenne az EU-s joggal összhangba hozni ezeket a területeket, különben továbbra is elesne a pénzektől az ország.

Karsai a Róna Péter és mások által elmondottak gyakorlati megvalósíthatatlanságára is hivatkozott. "Mondjuk, hogy meg akarjuk szüntetni a Költségvetési Tanácsot, de csak 120 szavazatunk van.

Effektíve nem tud megszületni az erről szóló törvény. A köztársasági elnök nem írja alá, nem kerül be a Magyar Közlönybe."

Róna erre visszakérdezett, hogy hol van az a köztársasági  elnök, aki nyíltan szembeszáll az uniós joggal? "A Sándor-palotában" – mondta egymás szavába vágva Karsai és Ligeti Miklós, a Transparency jogi igazgatója, a beszélgetés moderátora.

Pozitívabb végkicsengésként abban legalább egyetértettek a felek, hogy ellenzéki győzelem esetén a köztársasági elnök nem tudná megakadályozni az új kormány megalakulását. Ha esetleg mégis Orbán Viktornak adna kormányalakítási megbízást, a parlamenti többség konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal kapásból visszahívhatná, és megválaszthatná a saját miniszterelnök-jelöltjét.

Abban sem volt vita Róna és Karsai között, hogy – Ligeti Miklós bevezetőjének szavaival – a magyar berendezkedés már csak nyomokban tartalmaz jogállami elemeket.

Valamit tehát lépni kell, a megengedhető eszközök tekintetében azonban áthidalhatatlannak tűnő ellentétek feszülnek a jogászok között.

Ez a kérdés valószínűleg az ellenzéki közösségen belül is éles "eszközvitákhoz" fog vezetni még jövő tavaszig. Vagy ha tényleg feles többséggel nyer az ellenzék, akkor utána is.