„Habony úr miként mérlegeli a biztonsági kockázatokat?” – Interjú Illés Zoltánnal

  • narancs.hu
  • 2015. február 25.

Belpol

A környezetügyért felelős volt államtitkárral készült nagyinterjúnk a holnapi Magyar Narancsban lesz olvasható. Ebből jön most egy kis ízelítő.

Magyar Narancs: A kormány környezeti ámokfutásának szimbolikus pontja volt, amikor a kishantosi biogazdaság földbérletét nem hosszabbították meg, sőt az ön minisztériuma vehemensen támadta a központ üzemeltetőjét. Ebből voltak feszültségek házon belül?

Illés Zoltán: Az én részemről egyáltalán nem, mert fel sem merült a téma. Akkor is nagyra becsültem Ángyán József tevékenységét, nyilvánosan is amellett voltam, hogy nem kell eltávolítani a Fidesz-frakcióból, mert a Fideszen belül van létjogosultsága az ellenvéleménynek. Ahogy én látom, Fazekas és Ángyán között először kompetenciavita alakult ki a nagyobb befolyás, nagyobb apparátus körül. Ez a vita ment tovább a földpályázatok kérdésében, és amikor a kishantosiak Ángyán József mellé álltak, akkor Fazekas miniszter úr bosszút esküdött.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Azt gondolja, hogy azért nem kaptak földet, mert Ángyán Józsefet támogatták?

IZ: Pontosan, ez Fazekas Sándor emberi gyengeségéről szólt. Ott ütött és állt bosszút, ahol tudott.

(...)

MN: A sajtóban több értelmezési kísérlet is megjelent a közelmúlt kormányzati anomáliáiról. Egyesek szerint a Lázár-féle Miniszterelnökség nőtt túl nagyra. Mások azt vetik fel, hogy még a kormány vagy a Fidesz elnöksége sem tárgyalja meg rendesen az ügyeket, hanem Orbán nagyjából a Lázár–Rogán–Habony–Szijjártó-négyessel dönt. Belülről hogy nézett ez ki?

IZ: Azt gondolom, hogy mindkét felvetés igaz, az egyik mechanizmus majdhogynem összetevője a másiknak. Államigazgatásilag nyilván képtelenség egy akkora tárca, ahol ezernél több ember dolgozik, és van vagy 30 helyettes államtitkár. A másik oldalon az is baj, hogy nagyon szűk körben hozzák meg a döntéseket, nincsen fóruma a kontrollnak, az ellenvéleménynek. Pedig az ellenvélemény nem automatikusan a butaságot jelenti, az lehet pont az igazság is, csak nem lehet elmondani, mert sem a szakmaiság, sem az érték­elvűség nem érvényesül. Csak a pénz számít, vagy egyes egyének hatalmi túlélése. Én azt gondolom, hogy ez a nagy miniszterelnökségi struktúra adódhat abból – amit rendre cáfolnak –, hogy 2017 után a miniszterelnök úr ki szeretne alakítani egy francia elnöki modellt. A Lázár-féle konglomerátum ennek az előkészítése, mert a francia rendszerben a köztársasági elnöknél van egy akkora apparátus, ami leképezi a kormányt. És igen­is, a szakmai szempontok nem számítanak. Szijjártó úr hogy tudja megítélni az atomerőmű környezetvédelmi, gazdasági vonatkozásait? Vagy Habony úr miként mérlegeli a biztonsági kockázatokat? Ennyi erővel én is lehetnék egészségügyi vagy felsőoktatási államtitkár, hiszen van doktori fokozatom és egyetemi állásom.

Illés Zoltánnal készült teljes interjúnk a holnapi Magyar Narancsban olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.