Micsoda cirkusz! Hoppál Péter mutatványai

  • Hamvay Péter
  • 2015. február 24.

Belpol

Fekete Péterre rámosolygott a szerencse, de nem ez volt ma a kulturális államtitkár egyetlen nagyszerű húzása.

Ugye, semmi más nem hiányzott, mint hogy legyen végre a „nemzeti cirkuszművészeti stratégia kidolgozásáért felelős miniszteri biztos”? Márciustól lesz. Nem is akárki, Fekete Péter, a békéscsabai Jókai Színház igazgatója tölti be márciustól ezt a pozíciót, mondta el Hoppál Péter kulturális államtitkár egy keddi sajtóbeszélgetésen.

Fekete Péter

Fekete Péter

Fotó: MTI

Hogy miért épp ő? Talán mert már volt miniszteri biztos, 2013. január 15-én a Nemzeti Színház átadás-átvétele idejére nevezte ki Balog Zoltán miniszter. Feketének akkor többek között az volt a feladata, hogy „figyelemmel kísérje az Alföldi Róbert mandátumán túlnyúló szerződéseket, kötelezettségvállalásokat, különös tekintettel a lejáró szerződések esetleges meghosszabbítására és előkészítse az új igazgatóval együttműködve a 2013/2014-es színházi évadot”. Akkoriban Alföldi állítólag kikérte magának, hogy gyámkodjanak fölötte, s bár formálisan nem vonták vissza Fekete kinevezését, valójában nem töltötte be feladatát.

Feketének a cirkusz hazai terep. Bár a 2007-es békéscsabai színigazgatói pályázat során nem tudta felmutatni állítólagos rendezői diplomáját, egy bűvészoklevelet azért előhúzott (erről bővebben lásd portrécikkünket Feketéről).

Már rég szó van arról, hogy a Liget Budapest projekt keretében a Fővárosi Nagycirkusz korszerűtlen épülete helyett újat húznak fel. Úgy tudjuk, a Fővárosi Állat- és Növénykert – a legutóbbi kormánydöntés értelmében 25 milliárdos – fejlesztéséhez szükség lesz a cirkusz mai telkére. Ezért kell új helyszínt keresni az intézménynek, ami vélhetően nem a Ligetben lesz. Ezt Hoppál Péter is megpendítette a tegnapi sajtóbeszélgetésen, és úgy tudjuk, Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa is jónak látná, ha más helyszínt találnának az immár nemzeti intézménynek. Az ügyre rálátó forrásaink szerint Fekete kinevezésével nem Baán László gyengítése a cél, sőt inkább tehermentesíti az általa kevéssé favorizált cirkuszügyben. Ellenben a Fővárosi Nagycirkusz igazgatóját, Kriza Zsigmondot ezzel a lépéssel gyámság alá helyezik.

A jogász végzettségű, a manézs világával semmilyen kapcsolatban nem lévő Krizát 2012-ben nevezte ki Réthelyi Miklós tárcavezető, miniszteri biztosként a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. (Maciva) vezérigazgatójának. Akkor Halász János parlamenti államtitkár emberének tartották a kinevezése után nagyarányú tisztogatásba kezdő Krizát, akinek most, úgy tűnik, megszaporodtak az ellenfelei a minisztériumban.

Hoppál Péter arról is beszélt, hogy leköszönő helyettes államtitkára, Cseri Miklós szintén miniszteri biztosként folytatja, mégpedig a „Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély tájegységének megvalósításáért, valamint a szabadtéri múzeumok és tájházak szakmai megújításáért” felel majd. Tehát miniszteri biztosként ugyanazt csinálja, mint a skanzen igazgatójaként, ahová visszatér a hét hónapos államigazgatási kiruccanás után. Hiszen az új tájegység felépítése belső ügy, de a tájházak szakmai felügyeletét is az intézmény látja el. Hoppál hangsúlyozta, Cseri csak a „kulturális alapellátás” alapjainak megteremtése idejére vállalta el a helyettes államtitkári pozíciót, távozásának ez az oka, nem pedig, mint a sajtó írta, a személyes konfliktusok. Cseri lapunknak adott korábbi interjújában azt mondta, arra számít, hogy kitölti a ciklust, bár pozíciója bizonytalanságát diplomatikusan már nyár végén is jelezte.

A kocsonya is a kultúra része

A kocsonya is a kultúra része!

Fotó: MTI

Hogy mit jelent a kulturális alapellátás? Nos, kérdésünkre kiderült, hogy ennek keretében például 600 vidéki fiókkönyvtárat újítottak fel, a kapunyitogató projekt révén pedig bezárt művelődési házakat nyitottak meg időlegesen, a kulturális közmunkaprogramnak pedig immár a harmadik hulláma indul közel 6500 fővel, féléves helyett egyéves szerződésekkel. Ezt a projektet vezényelte le a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI), melynek igazgatója, Závogyán Magdolna lesz az új helyettes államtitkár. Závogyán 2012-es kinevezése előtt a Békés Megyei Önkormányzat kulturális referenseként dolgozott. A választás információink szerint azért esett rá, mert Cserit valójában Balog Zoltán miniszter hívta a minisztériumba, és szakmai téren számos konfliktusa volt a kulturális területen outsider Hoppállal. Závogyán pedig bizonyára fegyelmezett hivatalnokként hajtja végre a székében már kissé megmelegedett államtitkár utasításait. A hivatalos magyarázat szerint „a kulturális alapellátás fejlesztéséhez értő jelöltet, azaz könyvtárost vagy közművelődési szakembert” kerestek az állásra. Úgy hírlik, Fekete Péter is beszállt a castingba. Talán épp ezért jutalmazzák őt a miniszteri biztosi címmel.

A Liget Budapesttel kapcsolatban az államtitkár megemlítette, felmerült a Magyar Mezőgazdasági Múzeum elköltöztetése a Vajdahunyadvárból, helyén egy hungarikumokat bemutató kiállítás nyílna, ám az elképzelés mögött még nem látja a forrást, ahogy szintén tervként fogalmazódott meg az, hogy a Közlekedési Múzeum a Kőbányai úti Északi Járműjavító csarnokaiban kapjon helyet.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.