Micsoda cirkusz! Hoppál Péter mutatványai

  • Hamvay Péter
  • 2015. február 24.

Belpol

Fekete Péterre rámosolygott a szerencse, de nem ez volt ma a kulturális államtitkár egyetlen nagyszerű húzása.

Ugye, semmi más nem hiányzott, mint hogy legyen végre a „nemzeti cirkuszművészeti stratégia kidolgozásáért felelős miniszteri biztos”? Márciustól lesz. Nem is akárki, Fekete Péter, a békéscsabai Jókai Színház igazgatója tölti be márciustól ezt a pozíciót, mondta el Hoppál Péter kulturális államtitkár egy keddi sajtóbeszélgetésen.

Fekete Péter

Fekete Péter

Fotó: MTI

Hogy miért épp ő? Talán mert már volt miniszteri biztos, 2013. január 15-én a Nemzeti Színház átadás-átvétele idejére nevezte ki Balog Zoltán miniszter. Feketének akkor többek között az volt a feladata, hogy „figyelemmel kísérje az Alföldi Róbert mandátumán túlnyúló szerződéseket, kötelezettségvállalásokat, különös tekintettel a lejáró szerződések esetleges meghosszabbítására és előkészítse az új igazgatóval együttműködve a 2013/2014-es színházi évadot”. Akkoriban Alföldi állítólag kikérte magának, hogy gyámkodjanak fölötte, s bár formálisan nem vonták vissza Fekete kinevezését, valójában nem töltötte be feladatát.

Feketének a cirkusz hazai terep. Bár a 2007-es békéscsabai színigazgatói pályázat során nem tudta felmutatni állítólagos rendezői diplomáját, egy bűvészoklevelet azért előhúzott (erről bővebben lásd portrécikkünket Feketéről).

Már rég szó van arról, hogy a Liget Budapest projekt keretében a Fővárosi Nagycirkusz korszerűtlen épülete helyett újat húznak fel. Úgy tudjuk, a Fővárosi Állat- és Növénykert – a legutóbbi kormánydöntés értelmében 25 milliárdos – fejlesztéséhez szükség lesz a cirkusz mai telkére. Ezért kell új helyszínt keresni az intézménynek, ami vélhetően nem a Ligetben lesz. Ezt Hoppál Péter is megpendítette a tegnapi sajtóbeszélgetésen, és úgy tudjuk, Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa is jónak látná, ha más helyszínt találnának az immár nemzeti intézménynek. Az ügyre rálátó forrásaink szerint Fekete kinevezésével nem Baán László gyengítése a cél, sőt inkább tehermentesíti az általa kevéssé favorizált cirkuszügyben. Ellenben a Fővárosi Nagycirkusz igazgatóját, Kriza Zsigmondot ezzel a lépéssel gyámság alá helyezik.

A jogász végzettségű, a manézs világával semmilyen kapcsolatban nem lévő Krizát 2012-ben nevezte ki Réthelyi Miklós tárcavezető, miniszteri biztosként a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. (Maciva) vezérigazgatójának. Akkor Halász János parlamenti államtitkár emberének tartották a kinevezése után nagyarányú tisztogatásba kezdő Krizát, akinek most, úgy tűnik, megszaporodtak az ellenfelei a minisztériumban.

Hoppál Péter arról is beszélt, hogy leköszönő helyettes államtitkára, Cseri Miklós szintén miniszteri biztosként folytatja, mégpedig a „Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély tájegységének megvalósításáért, valamint a szabadtéri múzeumok és tájházak szakmai megújításáért” felel majd. Tehát miniszteri biztosként ugyanazt csinálja, mint a skanzen igazgatójaként, ahová visszatér a hét hónapos államigazgatási kiruccanás után. Hiszen az új tájegység felépítése belső ügy, de a tájházak szakmai felügyeletét is az intézmény látja el. Hoppál hangsúlyozta, Cseri csak a „kulturális alapellátás” alapjainak megteremtése idejére vállalta el a helyettes államtitkári pozíciót, távozásának ez az oka, nem pedig, mint a sajtó írta, a személyes konfliktusok. Cseri lapunknak adott korábbi interjújában azt mondta, arra számít, hogy kitölti a ciklust, bár pozíciója bizonytalanságát diplomatikusan már nyár végén is jelezte.

A kocsonya is a kultúra része

A kocsonya is a kultúra része!

Fotó: MTI

Hogy mit jelent a kulturális alapellátás? Nos, kérdésünkre kiderült, hogy ennek keretében például 600 vidéki fiókkönyvtárat újítottak fel, a kapunyitogató projekt révén pedig bezárt művelődési házakat nyitottak meg időlegesen, a kulturális közmunkaprogramnak pedig immár a harmadik hulláma indul közel 6500 fővel, féléves helyett egyéves szerződésekkel. Ezt a projektet vezényelte le a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI), melynek igazgatója, Závogyán Magdolna lesz az új helyettes államtitkár. Závogyán 2012-es kinevezése előtt a Békés Megyei Önkormányzat kulturális referenseként dolgozott. A választás információink szerint azért esett rá, mert Cserit valójában Balog Zoltán miniszter hívta a minisztériumba, és szakmai téren számos konfliktusa volt a kulturális területen outsider Hoppállal. Závogyán pedig bizonyára fegyelmezett hivatalnokként hajtja végre a székében már kissé megmelegedett államtitkár utasításait. A hivatalos magyarázat szerint „a kulturális alapellátás fejlesztéséhez értő jelöltet, azaz könyvtárost vagy közművelődési szakembert” kerestek az állásra. Úgy hírlik, Fekete Péter is beszállt a castingba. Talán épp ezért jutalmazzák őt a miniszteri biztosi címmel.

A Liget Budapesttel kapcsolatban az államtitkár megemlítette, felmerült a Magyar Mezőgazdasági Múzeum elköltöztetése a Vajdahunyadvárból, helyén egy hungarikumokat bemutató kiállítás nyílna, ám az elképzelés mögött még nem látja a forrást, ahogy szintén tervként fogalmazódott meg az, hogy a Közlekedési Múzeum a Kőbányai úti Északi Járműjavító csarnokaiban kapjon helyet.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.