Mi van, ha a bevándorlók után a melegek jönnek?

  • Lakner Dávid
  • 2015. február 26.

Belpol

A melegségüket megvalló közéleti szereplők, Sebián-Petrovszki László (DK), Ungár Klára (SZEMA) és Lakner Zoltán politológus részvételével tartott szerdai rendezvényen az is szóba került: szabad-e „coming outoltatni” más közszereplőket, ha úgy látjuk, képmutató módon politizálnak.

A Magyar LMBT Szövetség rendezvényén a résztvevők felelevenítették, milyen negatív élmények érték őket saját politikai családjukban, mesélnivalója pedig a DK-s Sebián-Petrovszki Lászlónak és az egykor SZDSZ-es Ungár Klárának is volt. A leggyakoribb érv, amivel találkoztak, hogy ez a fajta kiállás „szavazókat vihet”: Sebián-Petrovszki szerint valaki tényleg csak a szavazókért aggódik, más viszont így adja elő az általa is osztott ellenérzéseket. De akadt, akinek a homoszexuálisok ügyeinek vállalása még nagyobb gondot okozott: „Volt olyan vidéki elnökünk, aki lemondott, mert azt mondta, ez nem fér bele az értékvilágába. De akkor miért volt ott?” Emellett szerinte nem volt kérdés, hogy pártja egyértelműen kiáll a melegek azonos jogai mellett.

Sebián-Petrovszki, Lakner, Ungár

Sebián-Petrovszki, Lakner, Ungár

Fotó: Németh Dániel

„Ungár Klára nem hibázott” – a volt SZDSZ-es politikus szerint Kuncze Gábor reagált így a coming outja kapcsán, de az akkoriban kinevezett esélyegyenlőségi miniszter, Lévai Katalin sem volt éppen a Pride nagy barátja. A most épp a SZEMA-ban politizáló Ungár szerint felmerült, hogy államtitkár lehet belőle, amit ő amúgy nem is vállalt volna, de aztán azt lehetett hallani: egyes párttársai melegsége miatt nem látták volna szívesen a pozícióban. „Nem arról van szó, hogy a liberálisok homofóbok, de azért voltak ilyenek” – tette hozzá.

Főszabály

Abban sem volt egyetértés a beszélgetőtársak között, hogy lehet-e más közszereplők orientációjáról a nyilvánosság előtt beszélni, ha úgy látjuk, képmutató módon politizál, vagyis maga sem úgy él, ahogy azt másokra szeretné kényszeríteni. Lakner Zoltán arról beszélt: több lebukás is előfordult már az amerikai republikánusoknál, amit ő „igen jól fogad”. Ungár még inkább beleállt a kérdésbe: „Ha tudnám egy jobbikos politikusról, hogy meleg, biztos coming outoltatnám.” Ungár arról is beszámolt: egy volt fideszes párttársa, jelenlegi EP-képviselő orientációjáról még ő maga nyilatkozott a Csak a narancs volt című kötetben.

Felmerült aztán, hogy ha egy politikus személyesen nem játszik erkölcscsőszt, az más, mintha beleállna a pártja által olykor elfogadott irányvonalba. Ezt erősítette Sebián-Petrovszki megszólalása is, aki „főszabályként” járható útnak nevezte más melegségének megvallását, de azért kiderült, hogy ő sem feltétlenül így jár el. Mint mondta, személyesen ismer egy KDNP-s politikust tíz éve, aki még nem jutott el oda, hogy kiálljon ezzel. Ezt helyette Sebián-Petrovszki sem kívánta megtenni, hiszen évek óta jóban van a politikussal, aki személyesen még nem igazán nyilatkozott képmutató módon.

Változatos gyűlöletkampányok

Szó volt a melegekkel szembeni ellenérzésekről és a politika felelősségéről is: Lakner Zoltán arról beszélt, „ha nincs placcon a melegellenesség”, a nagypolitikában is a háttérbe szorul a kérdés, miként a Jobbik is igyekszik most a háttérbe tolni a hasonló témákat, miközben az álláspontja nem változott ezekről. Lakner elmondta: nincs üldözési mániája, de azért „viszonylag kreatívan változik, melyek a megbélyegzett csoportok”.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Felmerült, hogy a kormány is gerjesztheti a jövőben az indulatokat, a bevándorlók után esetleg a melegeket célkeresztbe állítva. Ungár szerint, „ha 1,4 millió alá lemegy a kormánypártok potenciális szavazóinak a száma, változatos reakciók várhatóak a Fidesz részéről”. Dombos Tamás moderátor felvetette, hogy a 90-es évek elején a Fideszben politizáló Ungár a párt vezetőit végül is személyesen ismeri, hogyan látta őket ebből a szempontból? Ungár szerint az akkor „hivatalosan liberális” pártban voltak elfogadóbbak, és ’93-ban Orbán is ilyennek tűnt számára. Ugyanakkor felelevenítette: Szájer József felvetette még 1992 körül, hogy a beleegyezési korhatár legyen megegyező azonos és ellenkező neműek esetében is, „Kövér László pedig tíz percig ordított vele”, hogy aztán Szájer is gyorsan visszakozzon.

„Valóban, a társadalmi csoportok egymás ellen fordítása zajlik. Ez ma egy végtelenül integrálatlan ország, és kis befektetéssel egymás ellen lehet fordítani embereket” – vélekedett Lakner Zoltán, Sebián-Petrovszki ugyanakkor bizakodóbb. Beszélt azokról az időkről, amikor még a Gyurcsány- és Bajnai-kormányoknak dolgozott: mint mondta, amikor a regisztrált élettársi kapcsolatot készültek bevezetni, egy felmérés alapján kiderült, hogy ez a kérdés nem befolyásolja a pártszimpátiát. Ugyanakkor szerinte próbálkozhatnak a politikusok a társadalom kettészakításával, de kérdés, a társadalom erre hogyan reagál majd. Sebián-Petrovszki felidézte saját pozitív tapasztalatát: Ráckevén fórumozott, amikor egy idős néni megjegyezte, azt hallotta, Sebián-Petrovszki regisztrált élettársi kapcsolatban él egy férfival. „Mondtam neki, hogy nahát, így terjednek a csúf pletykák, ugyanis nem élek abban” – ironizált a DK-s politikus, aki ezután viszont elmondta a kérdezőnek, hogy egy fiúval viszont tényleg együtt él, és ha már szóba került, akkor beszélgessenek erről. „Másfél órás beszélgetés után a pajzsukra emeltek volna. Annak a sztereotípiának, ami a fejükben volt, nem feleltem meg” – tette hozzá Sebián-Petrovszki.

Elő-előbújás

A beszélgetés a nagy visszhangot kapott coming outok felidézésével kezdődött (meghívták volna a 2007-ben előálló Szetey Gábort is, de nem tudott eljönni), és kiderült: lehetséges többször is előbújni úgy, hogy ráadásul a reakciók másodjára jóval felfokozottabbak is legyenek. Ungár például azzal indított: a közhiedelemmel ellentétben nem 2005-ben, hanem 2001-ben coming outolt az ÉS-ben: „Annyira bátran, mint most Kulka vagy Alföldi, azt írtam egy cikkben, hogy mi, melegek.” 2005-ben aztán meghívták a Tv2 Strucc című esélyegyenlőségi műsorába, hogy erről beszélgessenek, Ungár pedig szégyellte volna, ha nemet mond. A műsor adásba kerülése előtt aztán azt kellett látnia: különféle lapok arról írnak, hogy ő coming outolni fog, és a bulvársajtó is elkezdte hívogatni, hogy adjon interjút. Sérelmezte aztán, hogy a cikkek zöme úgy kezdődött: Ungár „bevallotta” melegségét, mintha csak valamiféle bűnről lenne szó.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Sebián-Petrovszki arról számolt be: akkori élettársa, Sugár Bertelan korábban szintén szerepelt a Struccban, így ő is feltűnt mellette, ám abban az időben még nem volt közszereplő. Amikor aztán szakállamtitkár lett, a vagyonnyilatkozatában feltüntette, hogy egy férfival él együtt, és ezt vették észre nem sokkal később a bulvárlapok. Elmondása szerint több riporter is letáborozott a háza előtt, és a párját, illetve a kormányzati központot hívogatták, hogy mi a helyzet vele. Korábban is úgy élte az életét, hogy a coming out nem jelentett számára mérföldkövet, és amikor helyettes államtitkárrá akarták kinevezni, Bajnai Gordonnak és Szigetvári Viktornak is arról beszélt: nem fogja eltitkolni a dolgot. Megkérdezte, nem jelent-e ez gondot nekik, de Bajnai és Szigetvári felháborodottan utasította vissza a feltételezést.

A beszélgetés végén aztán jóslásokba is bocsátkozhattak a résztvevők: Dombos Tamás moderátor arról kérdezte őket, szerintük hány éven belül lesz „LMBT miniszterelnöke” Magyarországnak. Sebián-Petrovszki húszat mondott, míg Lakner azt fejtegette, ő úgy tenné fel a kérdést: hány éven belül lesznek olyan politikusok, akik eséllyel pályáznak a miniszterelnökségre. Szerinte egyébként nagyjából tíz, míg Ungár Klára úgy vélte, előbb lesz női miniszterelnöke az országnak, mint meleg.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.