Több megemlékezést is tartottak pénteken az ukrajnai háború kitörésének évfordulóján magyarországi városokban és Budapesten. A fővárosban az egymáshoz csatlakozó események sora a magyarországi ukrán szervezetek felvonulásával kezdődött.
A Telex beszámolója szerint a négy órától Budapesten a Városháza téren tartottak megemlékezést, A megtörhetetlenség 365 napja címmel. Ellenzéki politikusok, több ország diplomatái is jelen voltak. Felszólalt Balog István, Ukrajna ideiglenes magyarországi ügyvivője, összefoglalva a háború történetét. Karácsony Gergely főpolgármester arról beszélt, hogy a háborút nem lehet megmagyarázni, és értelmezni csak az emberség szempontjából lehet, szerinte béke akkor lesz, ha Ukrajna győz. Elmondta, mi mindent tapasztalt ukrajnai útja közben, kitért arra, szégyellniük kellene magukat azoknak a politikusoknak, akik az agresszorral paroláznak.
A megemlékezők ukrán nők vezetésével negyed hatkor indultak el a Városháza térről az Andrássy út felé.
A menet célja az orosz nagykövetség volt, amelyet háromszoros kordonnal vettek körül, így a demonstrálók nem mehettek közel hozzá.
A színpadot az Andrássy útra merőleges Bajza utcában állították fel. A rendezvényen Hartyányi Jaroszlava, a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület és a Fővárosi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnöke beszélt elsőként. Azt mondta, az orosz elnök eredeti terve az volt, hogy miután elfoglalja Ukrajnát, pihen néhány évet és tovább nyomul Európába, ezt az ukránok megakadályozták. Emlékeztetett, hogy az orosz hadsereg eddig több mint tizenhatezer gyereket vittek el a megszállt területekről Oroszországba.
Ezen a rendezvényen is felszólalt Karácsony Gergely főpolgármester, aztán Olja Szamenkó, egy csernyihivi anya mondta el, hogyan kezdődött a háború: nem értették, hogy miért lőnek rájuk, miért bombázzák őket, és először nem is lehetett tudni, hogy kik.
Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője azt mondta, aki Vlagyimir Putyint mentegeti vagy barátnak nevezi, az mintha a bucsai tömegsírba köpne bele. Fontos, hogy elhangozzék, mi történik Ukrajnában, akkor is, ha a propagandasajtó emiatt támadni fogja azt, aki Ukrajna mellett áll ki. Emlékeztetett, hogy a megtámadott ország épp abba az Európai Unióba szeretne belépni, amelyből Orbán Viktor a legszívesebben kiléptetné Magyarországot.
Iványi Gábor lelkész szerint béke akkor lesz, ha Vlagyimir Putyin, Szergej Lavrov és Orbán Viktor is távozik a politikából, békén hagyva a békeszerető embereket. A szónok azt mondta, amióta tart a háború, többször is járt segélyszállítmányokkal Ukrajnában, ahonnan már egy magyarországnyi ember tűnt el: elmenekültek, Oroszországba vitték őket vagy meghaltak.
A záróbeszédet Gelencsér Ferenc tartotta. A Momentum elnöke meglobogtatta azt a középen lyukas magyar zászlót, amelyet az ukrán háborúban harcoló Fegyir Sándor küldött. Gelencsér azt mondta, nem lehet egyenlőségjelet tenni támadó és megtámadott közé, fontos tisztázni, hogy a háborút Putyin Oroszországa indította, és az orosz elnök felelős azért, hogy nap mint nap emberek halnak meg. Szerinte Magyarország biztonsága Ukrajna sorsától is függ, akinek megfelelne az is, hogy a szomszédságunkban egy orosz bábállam legyen, annak nem fontos igazán a magyar nemzet biztonsága és szuverenitása. Célzott arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök elárulja saját korábbi elveit azzal az állásponttal, amit a háború ügyében elfoglal.
Gelencsér úgy látja, a civil ember számára átláthatatlan üzletek, amelyeket a magyar állam kötött Oroszországgal, sértik Magyarország önállóságát. A Momentum elnöke szerint fel kell függeszteni a Paks 2 beruházást, a Nemzetközi Beruházási Bankot, amelyet kémbanknak tartanak, ki kellene utasítani az országból. Az ellenzéki politikus úgy ítéli meg, a háborúnak akkor lesz vége, ha az utolsó orosz katona is elhagyja Ukrajnát.
