Hadházy Ákos állítja: megtalálta a Fidesz Sukoró-ügyét

  • Magyar Krisztián
  • 2017. július 13.

Belpol

Az állam megvett 16,5 milliárd forintért egy céget és ezzel a Rákóczi híd pesti hídfőjénél egy hatalmas területet, de a telken évek óta nem történik semmi. Az LMP társelnöke túlárazást és ingatlanmutyit sejt.

A Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződéskor közel 1,3 milliárdos kár érhette az államot, Hadházy Ákos a csütörtöki korrupcióinfóján viszont egy olyan 16,5 milliárd forintos állami cég- és ingatlanvásárlást mutatott be, amely mögött hűtlen kezelést gyanítanak.

A politikus által említett mintegy 15 hektáros terület a Rákóczi híd pesti hídfőjénél található, a híd, a Duna és a soroksári Duna-ág között. Itt korábban egy cég hatalmas ingatlanfejlesztést jelentett be, az általuk Duna Passage-ra keresztelt telken egy külön városrészt álmodott meg a vállalkozás irodaházzal, luxuslakásokkal, parkosított területtel, kávézókkal és kulturális célokra is hasznosítható épületekkel. A beruházást 100 milliárd forintra becsülték – de ebből végül nem lett semmi. A fejlesztést tervező Duna Passage Kft.-t végül megvette a magyar állam, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, így a 15 hektáros telek is köztulajdonba került.

false

 

Fotó: LMP

Elsőre még sokkal olcsóbb volt

A 15 hektárhoz két részletben jutott az állam, még 2012-ben megvettek 6300 négyzetmétert 385 millió forintért, mindez 61,1 ezer forintos négyzetméterenkénti árat jelent. Aztán 2014-ben azzal, hogy megvásárolták az akkorra már évek óta mínuszt termelő Duna Passage Kft.-t a korábban a Wallis-csoporthoz köthető Wing Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt.-től, megszerezték a maradék 14,5 hektárt. Ennek költsége 16,5 milliárd forint volt, így a két évvel ezelőtti négyzetméterenkénti ár majdnem megduplázódott (közel 114 ezer forint négyzetméterenként). Hadházy Ákos szerint ez egyértelműen túlárazás, mivel a mérlegadatokból és a telekkönyvi kivonatból kiolvasható, hogy a Duna Passage Kft. nagyjából 6 milliárdért juthatott korábban a területhez. Hivatalos adatigényléssel próbálták volna megtudni, hogy a kft. korábban mennyiért vásárolta fel a telket, de nem kaptak értékelhető választ. „Teljesen érthetetlen ez az ügylet. Ha az államnak nagy szüksége volt erre az ingatlanra, akkor miért nem sajátította ki, így egy jóval reálisabb áron megszerezhette volna a 15 hektárt, de legalábbis ahhoz hasonló négyzetméterenkénti áron, amelyen az első fél hektárhoz hozzájutott” – hangsúlyozta az LMP társelnöke.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nagyon nem szerette volna elmondani, mennyiért jutott a hatalmas telekhez, a dokumentumokat az LMP ferencvárosi képviselője, Jancsó Andrea perelte ki, de ezekből a 16,5 milliárdos vételáron kívül az nem derült ki pontosan, mit is akarhatott először itt az állam. Annyit lehet tudni, hogy a terület végül bekerült az olimpiai pályázatba, atlétikai centrumot „álmodtak” ide. A IX. kerület településfejlesztési stratégiája szerint az óriás telek kedvező adottságokkal rendelkezik „ingatlanfejlesztésre, új lakó- és intézményterületek kialakítására”, de az kevésbé valószínű, hogy az állam kezdene luxus- és irodaházak építésébe. Az LMP többször kérdezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot arról, hogy mi lesz a terület sorsa, de egyértelmű választ egyszer sem kaptak. Hadházyék nem értik, mi lehetett a vásárláskor mérlegelt ingatlanhasznosítási szándék, mert szerintük az atlétikai centrum terve csak később jött képbe.

Szemben Garancsiék építkeznek

Több szakértőt is megkérdeztek, mekkora a reális értéke a híd melletti területnek, de a 16,5 milliárd forint nagyságrendekkel több lehet az indokolt piaci árnál – állítja az LMP társelnöke, aki szerint minimum 7,5 milliárd forint kár érhette az államot azután, hogy – a feltételezéseik szerint – áron felül vették meg az ingatlanegyüttest. Hadházy Ákos elmondta, hogy hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tesznek, illetve további adatigénylési pereket indítanak, hogy megtudják, mi is áll igazából a telekvásárlás mögött.

A politikus egy érdekes egybeesésre is felhívta a figyelmet, miszerint a Rákóczi híd pesti hídfőjénél lévő terület megszerzése ugyanabban az évben történt, amikor a Wing-csoporttól (ezé volt a Duna Passage Kft.) a kormányközeli nagyvállalkozó, Garancsi István megvette az építőipari közbeszerzéseken hasító Market Zrt. egy tulajdonrészét. Garancsiék most a híd budai oldalán – egyebek közt – egy 16,5 milliárd forintos állami hitelből fejlesztik a Kopaszi-gátat, és a budapestiek által kedvelt park közelében lakó- és irodaházakat épít a Market-csoport egyik cége.

 

Garancsi megint a tutiban – Az áfacsökkentés és a csok nagy nyertese

A miniszterelnökhöz közel álló Garancsi István lehet az egyik legnagyobb nyertese az államilag gerjesztett építőipari fellendülésnek. A Kopaszi-gát melletti beépítetlen területen lakások ezreit húzhatja fel a vállalkozó érdekeltségébe tartozó cég úgy, hogy az áfacsökkentéssel milliárdok maradhatnak az építőnél.

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.