Hadházy Ákos állítja: megtalálta a Fidesz Sukoró-ügyét

  • Magyar Krisztián
  • 2017. július 13.

Belpol

Az állam megvett 16,5 milliárd forintért egy céget és ezzel a Rákóczi híd pesti hídfőjénél egy hatalmas területet, de a telken évek óta nem történik semmi. Az LMP társelnöke túlárazást és ingatlanmutyit sejt.

A Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződéskor közel 1,3 milliárdos kár érhette az államot, Hadházy Ákos a csütörtöki korrupcióinfóján viszont egy olyan 16,5 milliárd forintos állami cég- és ingatlanvásárlást mutatott be, amely mögött hűtlen kezelést gyanítanak.

A politikus által említett mintegy 15 hektáros terület a Rákóczi híd pesti hídfőjénél található, a híd, a Duna és a soroksári Duna-ág között. Itt korábban egy cég hatalmas ingatlanfejlesztést jelentett be, az általuk Duna Passage-ra keresztelt telken egy külön városrészt álmodott meg a vállalkozás irodaházzal, luxuslakásokkal, parkosított területtel, kávézókkal és kulturális célokra is hasznosítható épületekkel. A beruházást 100 milliárd forintra becsülték – de ebből végül nem lett semmi. A fejlesztést tervező Duna Passage Kft.-t végül megvette a magyar állam, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, így a 15 hektáros telek is köztulajdonba került.

false

 

Fotó: LMP

Elsőre még sokkal olcsóbb volt

A 15 hektárhoz két részletben jutott az állam, még 2012-ben megvettek 6300 négyzetmétert 385 millió forintért, mindez 61,1 ezer forintos négyzetméterenkénti árat jelent. Aztán 2014-ben azzal, hogy megvásárolták az akkorra már évek óta mínuszt termelő Duna Passage Kft.-t a korábban a Wallis-csoporthoz köthető Wing Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt.-től, megszerezték a maradék 14,5 hektárt. Ennek költsége 16,5 milliárd forint volt, így a két évvel ezelőtti négyzetméterenkénti ár majdnem megduplázódott (közel 114 ezer forint négyzetméterenként). Hadházy Ákos szerint ez egyértelműen túlárazás, mivel a mérlegadatokból és a telekkönyvi kivonatból kiolvasható, hogy a Duna Passage Kft. nagyjából 6 milliárdért juthatott korábban a területhez. Hivatalos adatigényléssel próbálták volna megtudni, hogy a kft. korábban mennyiért vásárolta fel a telket, de nem kaptak értékelhető választ. „Teljesen érthetetlen ez az ügylet. Ha az államnak nagy szüksége volt erre az ingatlanra, akkor miért nem sajátította ki, így egy jóval reálisabb áron megszerezhette volna a 15 hektárt, de legalábbis ahhoz hasonló négyzetméterenkénti áron, amelyen az első fél hektárhoz hozzájutott” – hangsúlyozta az LMP társelnöke.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nagyon nem szerette volna elmondani, mennyiért jutott a hatalmas telekhez, a dokumentumokat az LMP ferencvárosi képviselője, Jancsó Andrea perelte ki, de ezekből a 16,5 milliárdos vételáron kívül az nem derült ki pontosan, mit is akarhatott először itt az állam. Annyit lehet tudni, hogy a terület végül bekerült az olimpiai pályázatba, atlétikai centrumot „álmodtak” ide. A IX. kerület településfejlesztési stratégiája szerint az óriás telek kedvező adottságokkal rendelkezik „ingatlanfejlesztésre, új lakó- és intézményterületek kialakítására”, de az kevésbé valószínű, hogy az állam kezdene luxus- és irodaházak építésébe. Az LMP többször kérdezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot arról, hogy mi lesz a terület sorsa, de egyértelmű választ egyszer sem kaptak. Hadházyék nem értik, mi lehetett a vásárláskor mérlegelt ingatlanhasznosítási szándék, mert szerintük az atlétikai centrum terve csak később jött képbe.

Szemben Garancsiék építkeznek

Több szakértőt is megkérdeztek, mekkora a reális értéke a híd melletti területnek, de a 16,5 milliárd forint nagyságrendekkel több lehet az indokolt piaci árnál – állítja az LMP társelnöke, aki szerint minimum 7,5 milliárd forint kár érhette az államot azután, hogy – a feltételezéseik szerint – áron felül vették meg az ingatlanegyüttest. Hadházy Ákos elmondta, hogy hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tesznek, illetve további adatigénylési pereket indítanak, hogy megtudják, mi is áll igazából a telekvásárlás mögött.

A politikus egy érdekes egybeesésre is felhívta a figyelmet, miszerint a Rákóczi híd pesti hídfőjénél lévő terület megszerzése ugyanabban az évben történt, amikor a Wing-csoporttól (ezé volt a Duna Passage Kft.) a kormányközeli nagyvállalkozó, Garancsi István megvette az építőipari közbeszerzéseken hasító Market Zrt. egy tulajdonrészét. Garancsiék most a híd budai oldalán – egyebek közt – egy 16,5 milliárd forintos állami hitelből fejlesztik a Kopaszi-gátat, és a budapestiek által kedvelt park közelében lakó- és irodaházakat épít a Market-csoport egyik cége.

 

Garancsi megint a tutiban – Az áfacsökkentés és a csok nagy nyertese

A miniszterelnökhöz közel álló Garancsi István lehet az egyik legnagyobb nyertese az államilag gerjesztett építőipari fellendülésnek. A Kopaszi-gát melletti beépítetlen területen lakások ezreit húzhatja fel a vállalkozó érdekeltségébe tartozó cég úgy, hogy az áfacsökkentéssel milliárdok maradhatnak az építőnél.

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.