Hallgat a kormányzat a "nemzeti konzultáció" adatairól

  • narancs.hu
  • 2024. december 7.

Belpol

Az előző kérdőívezésnél még közöltek részadatot, a mostaninál már a sajtó kérésére sem.

Több mint egy hónapja indult a kormány legújabb, ezúttal gazdasági témájú politikai kérdőívezése, és egy hete már online is kitölthető a "nemzeti konzultáció". Eddig mindig közöltek köztes részvételi adatokat is, ám most nagy a hallgatás. A hvg.hu hiába kérte, a kormányzat ezúttal se részvételi, se költségadatot nem hajlandó kiadni.

A tavalyi, 1,5 millió válaszolót megmozgató "nemzeti konzultáció" a szuverenitást védte meg állítólag, az idei a gazdaságot lendíti fel a kormány szerint. Az előző politikai akció első bő egy hónapjában közel 400 ezer válasz érkezett, ám a mostaninál nem ismert ilyen részadat. Lehet, hogy sokkal kevesebb válasz jött, és eltérve a korábbi gyakorlattól, ezért sem közöltek köztes részvételi adatot egy hónap után – sem a témában gyakran megnyilvánuló fideszes politikusok, sem a kormányzat a lap kifejezett kérésére.

A nem ismert, de talán a vártnál, vagy a politikailag jól kommunikálhatónál alacsonyabb kezdeti részvételi adatok oka lehet, hogy bár a kérdőívezés a formájában, eszközeiben és céljában is több “ráncfelvarráson” átesett, mégis érdektelenné vált, kifulladóban van a már csaknem 20 éve alkalmazott, manapság már csak főleg a 60 év feletti korosztály körében népszerű kampányelem. Ráadásul, írja a lap, ezúttal elviheti a fókuszt a kormányzati levelezésről az, hogy Magyar Péter ráindította saját hasonló akcióját, Magyarok Hangja néven.

Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója egy októberi fórumon beszélt arról, hogy sokan lenézik a kormányt a "nemzeti konzultációk" miatt. Szerinte a korábbi konzultációknál lehetett látni, hogy a „balosok és brüsszeliek” kritizálták azokat, mert nekik az a demokráciafelfogásuk, hogy az embereket nem kell megkérdezni. „Hát nehogy már elmondják, hogy mit gondolnak! Az olyan furcsa” – mondta. 

Ez az előadása azért is figyelemreméltó, mert itt "hívta ki a hóra" Magyar Pétert, mint mondta, alig várja, hogy már találkozzanak. Felidézte, hogy Magyar egyszer majdnem összefutott Lázárral (a találkozójuk végül elmaradt, ugyanis a Tisza Párt elnöke és a miniszter végül nem vonatozott együtt). Mint fogalmazott, „Lázár János egy kemény csávó, ez igaz”, ő nagyra tartja, „de Magyar Péter vonatkozásában hozzám képest Lázár János maga a megtestesült irgalom lenne”. Magyar jobban járt volna, ha Lázárral találkozik, mert ha egyszer Menczerrel fut össze, akkor néhány kérdést személyesen át kéne tekinteniük. „Úgyhogy várlak Peti, ezt szerettem volna csak üzenni” – üzente Menczer Magyarnak még októberben.

A többi már történelem:

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.