„Három élet ment tönkre” – nemtörődöm orvosok, érzéketlen bíróság, lesújtó történet

Belpol

A 2012 szeptemberében a hódmezővásárhelyi kórházban megszületett Móricz Levente agyállományának 90 százaléka sérült, ezért napi 24 órás ellátásra szorul. A jogerősen lezárult kártérítési perben a bíróság kimondta, hogy orvosszakmai hiba nem történt, a család küzd tovább.

„Napokig senki nem mondta, hogy baj van. Sem a szülés előtt, sem a szülés után az ilyenkor szokásos vizsgálatok sorát nem végezték el, nem vették észre a koponyaüregi vérzést, majd három nap múlva olyan rossz állapotba került Levente, hogy mentővel kellett a hódmezővásárhelyi kórházból a Szegedi Gyerekklinika intenzív osztályára vinni. De itt sem siettek. Az apjával együtt mi autóval jóval hamarabb átértünk Szegedre, mint a rohamkocsi, s amikor behozták a kisfiamat a klinikára, akkor úgy nézett ki, mintha halott volna. Az itt elvégzett vizsgálatok mutatták ki, hogy agyállománya döntő része sérült, az MRI-vizsgálat pedig azt, hogy az agya vérben úszik” – idézte fel a történetet békéscsabai otthonában Hegedűs Tímea, Levente anyukája.

A család nem érti, hogyan nem vették észre Hódmezővásárhelyen az orvosok, hogy az újszülött agyi vérkeringése gyakorlatilag leállt.

Levente szülei a speciális terápiáktól a bécsi őssejtbeültetési kísérleten keresztül próbálkoztak sok mindennel, ám érzékelhető javulás nem következett be a kisfiú állapotában. A kegyetlenül nehéz helyzet kikezdte Tímea és férje kapcsolatát is: elváltak. „Három élet ment tönkre” – összegezte a történetet a Narancsnak Hegedűs Tímea.

Az édesanya a férjével és fiai nevében 2016 februárjában kártérítési pert kezdeményezett. A 2017 szeptemberében kihirdetett első fokú ítélet teljes egészében elutasította a család keresetét. Másodfokon a Szegedi Ítélőtábla 2018. áprilisi jogerős végzése nagyobb részben helyben hagyta az első fokú ítéletet.

Hogyan történhetett meg mindez, és ki a felelős az ilyen esetekben? Bod Tamás lesújtó riportja az e heti Magyar Narancsban.

Levente gyógytornán

Levente gyógytornán/Fotó: Hegedűs Tímea

 

(Nyitóképünk illusztráció)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.