Extra állami bevételért cserébe extra jogokat kaptak az 1800 megahertzes szolgáltatók Magyarországon (Primatel, Pannon, Westel). Miután a koncessziós díjat huszonötmilliárd forintról közel hetvenre srófolta az Orbán-kormány, úgy módosította a távközlési törvényt, hogy a hazai mobilszolgáltatók a világon egyedülálló módon hatósági jogosítványokat kaphassanak. Röviden így összegezhető a kilencvenes évek egyik legnagyobb lobbyhúzása.
Ha a törvény életbe lép, a szolgáltatóknak nem kell szőrözniük a hálózatépítéssel. Nem kell vitatkozni a lakókkal, a közös képviselővel, a polgármesterrel. Sőt kommunikálniuk sem kell. Elég kiszemelniük egy ingatlant, kiküldeni a rohambrigádot és néhány óra alatt kész az új átjátszótorony. Utána ráérnek vacakolni az engedélyekkel. Az 1800-as koncessziós szerződés következményeként néhány hónapon belül újabb ezer torony nő ki a földből, a polgár meg legfeljebb annyit tehet, hogy körbeülteti begóniával a kertje végébe felállított objektumot, és az elektroszmogban katatón ismételgeti a reklámszlogent, amely minden bizonnyal arról fog szólni, hogy a világon sehol nem épült még ki 1800-as mobilhálózat olyan gyorsasággal, mint Magyarországon.
A módosított törvény várhatóan augusztusban lép hatályba. Lotz Károly (SZDSZ), a hírközlési tárca egykori minisztere és Kovács Kálmán (SZDSZ) egykori államtikár pedig várhatóan augusztusban fordulnak az Alkotmánybírósághoz. Kovács, aki az előző ciklusban jó néhányszor tárgyalt a mobilszolgáltatókkal, nem érti, miért kell hatósági jogosítvány a toronytelepítéshez, ilyenről még életében nem hallott. "Semmi olyan nem történt, ami indokolná a polgárok magántulajdonának kisajátítását. A hálózattelepítő eddig is élhetett a szolgalmi joggal. De először mindig megegyezett a tulajdonossal, és csak aztán kapott rá engedélyt" - nyilatkozta a MaNcsnak. (A magántulajdont eddig csak a gáz-, vízszolgáltatók, a távfűtő cégek, néha az útépítők sajátíthatták ki. Például úgy, hogy a telkünkön lefektetett vízvezetékért az önkormányzat piaci áron megvásárolja azt a földsávot, ami alatt a vezeték fut. A közérdek mostantól a távközlés minden ágára kiterjed.)
A Westel már korábban elkezdte a kisajátítást. Dunaharasztiban például három hónapja önkényesen elfoglalt egy parcellát a település egyetlen játszótere mellett. Állítólag olyan erős térerőt fedeztek fel azon a helyszínen, amit semmiképpen nem hagyhattak torony nélkül. Idén márciusban negyven munkást küldtek a helyszínre, akik néhány óra elteltével negyven méter magas tornyot hagytak maguk után. Csendben, diszkréten dolgoztak, nem zavarták kérdéseikkel a terület tulajdonosát, a dunaharaszti ökormányzatot, nem untatták műszaki adatokkal a környező lakókat, hanem cselekedtek (az ügy részleteiről lásd: Átjátszótér, MaNcs, 1999. június 24.). A lakók azonban nem úgy viselkedtek, ahogy a Westel elvárta volna. Bejárkáltak az önkormányzathoz, tüntettek a Westel székháza előtt, transzparenssel a kezükben felmászkáltak a torony tetejére, fenyegetőztek, hogy felrobbantják a kolosszust. A Westelnek nem tetszett ez a nagy civil kurázsi, ez a fejlett polgári öntudat, elöntötte a méreg, és olyat tett, amit eddig még soha: őrző-védőket küldött a helyszínre.
Lakossági virtus
Éjjel-nappal két őr vigyáz arra, nehogy felboruljon a Posta Sándor utcai torony Dunaharasztiban. Esténként bezárkóznak a bádogkonténerbe, és csak akkor bújnak elő, ha vasfűrésszel felfegyverkezett portyázó helybéliek hangoskodnak a közelben, vagy ha váratlanul megszakad az áramellátás. Ilyenkor riadtan pásztázzák elemlámpáikkal a játszóteret, de reggelig nem merészkednek elő hosszabb időre az elektromos relékkel és különféle trafókkal teletömött bádogkuckóból. Csak hajnalban kezdenek hozzá a kárfelméréshez, és jelentik rendszeresen a központnak, hogy megint megsemmisült a kapcsolószekrény. A MaNcs érdeklődésére az egyik őr megszakította a szolgálatot és elmondta, hogy eszük ágában sincs megküzdeni a helyiekkel. "Nem avatkozunk be, inkább hívjuk a rendőrséget, intézkedjenek ők."
Hogy miért ragaszkodik a Westel az engedély nélkül felépített adótornyához, és miért vállalja a konfrontációt a lakókkal, nem tudni. A tornyot néhány millió forintból áttelepíthetnék, az önkormányzat ingatlant is adna ehhez, de ez nem kell nekik. Kiss Csaba beruházási igazgató a MaNccsal csak annyit közölt, hogy a dunaharaszti üggyel nem foglalkoznak, "moratórium van", a torony pedig marad a helyén. Maga Sugár András, a Westel elnök-vezérigazgatója is megmondta: ez nekik presztízskérdés.
A lakóknak meg az a presztízskérdés, hogy a torony mihamarabb eltűnjön onnan. Arra hivatkoznak, hogy az átjátszó lehetetlenül közel van hozzájuk, az elektromágneses sugárzás egészségkárosító hatása pedig ma még alig ismert. Csak annyi biztos, hogy van biológiai hatása. Nem tetszik nekik az sem, hogy családi házaik értéke márciusban, egy nap leforgása alatt húsz százalékkal esett. És egyáltalán: nem tetszik nekik ez az egész eljárás. Nem adott engedélyt az építkezésre a dunaharaszti polgármesteri hivatal sem, ahol a napokban ismét elutasították a hírközlési hatóság kérelmét.
A Westel most visszamenőlegesen próbálja legalizálni építményét, csak azt hajtogatják, hogy engedélyük van, mindössze rossz a helyrajzi szám a papíron, egyébként is, az átjátszóállomás minden szempontból veszélytelen az egészségre. Papírjuk erről is van, ha kell.
A győri Reflex környezetvédő egyesület összegyűjtötte az elektromágneses sugárzás egészségügyi hatásairól készült kutatások eredményeit. Ezekből az derül ki, hogy a 900 és 1800 megahertzes mobiltelefonoknak biztosan van biológiai hatásuk. Ám mivel ezek a rendszerek csak egy évtizede működnek, nincsenek adatok a hosszú távú egészségügyi hatásokról. "Valószínű, hogy több tíz méteres távolságból a bázisállomások keltette besugárzás kisebb, mint egy kézikészülék használatakor, ám a bázisállomások környékén az év 365 napján 24 órán át állandóan sugároznak... a kockázatot mégsem vizsgálja senki." A rövid hullámhosszú elektromágneses sugárzás 1 Celsius-fokos melegedést okoz az agyban, szemben, vérben, gerincvelőben, a csontvelő ízületi folyadékában, amellyel maradandó károsodást okozhatnak. A szürkehályog megjelenését már bizonyították az orvosok. "A tapasztalatok szerint a mobiltelefonokhoz hasonló hullámhosszal működő adóállomásokon dolgozó férfiaknál ez a kis melegedés enyhébb esetben a spermiumok lassúbb mozgását eredményezheti, komolyabb esetben akár teljes magtalanságot okozhat."
Piaci tempó
Magyarországon eddig 1200 tornyot és körülbelül 800 kisebb átjátszóberendezést telepítettek eddig a mobilszolgáltatók. Többségüknél nem készült egészségügyi hatástanulmány. Az önkormányzatok, illetve a hírközlési felügyelet elvileg kötelezhetné a szolgáltatókat a vizsgálatok elvégzésére, de információink szerint ezt csak a legritkább esetben teszik meg. Ha mégis, akkor a cechet a szolgáltatók állják. A hivatalos magyar mérőszolgálat, a Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai Kutatóintézet eddig még - egy-két kivételtől eltekintve - nem mért káros sugárzást.
Az embereket eddig nem túlságosan érdekelte, hogy mi van az éterben. A piaci verseny hevében a mobilszolgáltatók sem foglalkoztak különösebben a helyi lakók véleményével. Polgári engedetlenséggel meg végképp nem számoltak. Pedig két hete ledőlt az első torony az országban. Komárom megyében a felbőszült helyiek elfűrészelték egy Pannon-torony talapzatát. Információink szerint a Westelnek sem csak Dunaharasztiban gyűlt meg a baja a lakókkal. Idén kénytelenek voltak lebontani egy tornyukat Zalaegerszegen, ahol a város legszebb, panorámás dombtetejét nézték ki maguknak. A zalaegerszegiek is presztízskérdést csináltak a dologból, és hosszú pereskedés után bontásra kényszerítették a céget. A módosított távközlési törvény szellemében ilyen többet nem fordulhat elő. Majd csak akkor, ha az Alkotmánybíróság elég fontosnak tartja a magántulajdont, és a távközlési cégeket visszahelyezi oda, ahova valók: a piacra.
Sengel Ferenc-Kovács Róbert
