Pártok székházügyei: A szabad költözködés joga

  • Varga Gergely
  • 1999. július 8.

Belpol

Az elmúlt kilenc évben egyedül a kisgazdák tudtak megmaradni ülőgumóikon. Az összes többi párt háza táján nagy volt a jövés-menés: székházból ki, majd ugyanabban a percben, immár csak bérlőként (ugyanabba) a székházba be. A következő hónapokban állítólag még nagyobb lesz a forgalom: végleg elköltöznek a szabaddemokraták, az MDF pedig csak a Postabank nevében eljáró Reorg-Apport Rt. jóvoltából maradhat a Bem téren. A Fidesz - MPP részletre visszavásárolhatja Lendvay utcai bázisát, a MIÉP meg talán egyszer majd megkapja a neki járó helyet. Az MSZP, amely kilenc évvel ezelőtt majdnem háromszor annyi vidéki pártközpontot kapott, mint a többiek összesen, egyelőre marad.
Az elmúlt kilenc évben egyedül a kisgazdák tudtak megmaradni ülőgumóikon. Az összes többi párt háza táján nagy volt a jövés-menés: székházból ki, majd ugyanabban a percben, immár csak bérlőként (ugyanabba) a székházba be. A következő hónapokban állítólag még nagyobb lesz a forgalom: végleg elköltöznek a szabaddemokraták, az MDF pedig csak a Postabank nevében eljáró Reorg-Apport Rt. jóvoltából maradhat a Bem téren. A Fidesz - MPP részletre visszavásárolhatja Lendvay utcai bázisát, a MIÉP meg talán egyszer majd megkapja a neki járó helyet. Az MSZP, amely kilenc évvel ezelőtt majdnem háromszor annyi vidéki pártközpontot kapott, mint a többiek összesen, egyelőre marad.

Az államtól kapott székházak tekintetében vidéken kétszáztizenhárom a nyolcvannyolchoz az arány az MSZP javára. A koalíciós többség - amely most törvénytelennek tartja az ügyletet - Rubovszky György valamikori MDF-es, ma Fidesz - MPP-s honatya vezetésével felállította a "pártok és az általuk alapított egyszemélyes kft.-k ingatlanhasználatát vizsgáló parlamenti albizottság"-ot. Rubovszky szerint "eddig nem folyt olyan vizsgálat, melynek alapján az Országgyűlés átfogó képet kapott volna erről a témáról" (Világgazdaság, 1999. május 19.). Pedig hasonlóan jó nevű bizottság már az előző ciklusban is létezett: ők hallgatták meg Tocsik Mártát, miután egy interjúban azt állította: információi vannak a Fidesz-MDF 1992-es székházügyletéről - persze nem voltak. A jelenlegi koalíció szívesen megfeledkezne az előd albizottság akkori koalíciós többsége által elfogadott jelentésről is, amelyben megállapították: törvénytelen volt a néhány évvel később egybenőtt két párt, a Fidesz és az MDF székházbiznisze, úgyhogy fizessenek csak be pár milliárdot a kincstárnak. Ha fizettek volna, a Fidesz maradhatna továbbra is albérlő a Lendvay utcában, a közpénz tovább csengene bérleti díj formájában a Kereskedelmi és Hitelbank kasszájába, az MDF pedig költözhetne ki Kőbányára, mondjuk egy szuterénbe. De nem ez történt. Egy számvevőszéki vizsgálat ugyanis kiderítette, a párttörvény összességében nem sérült, bár a két párt valóban a megengedettnél nagyobb tulajdont szerzett. Fix, hogy most is valami hasonló fog történni, az albizottság jelent (gonosz szocik, jóval több van nekik, mint nekünk, de a polgárok akaratából most lepelhullás történt, a Szadesz pedig elhúzhat a Gizella úton is túlra), az ÁSZ meg vizsgálgat, azt´

minden marad a régiben,

mert kölcsönösen előrángatják majd "a törvénysértés nem történt" elnevezésű csodafegyvert.

Székházügyi albizottságot amúgy is mindig valami más botrány ellensúlyozására szoktak felállítani. Két éve a Tocsik-ügyet akarták takargatni az akkori kormánypártok, most meg már a franc sem tudja követni, hogy mit. (Csak a rend kedvéért: anno azt is sérelmezte a Fidesz és az MDF vezette ellenzék, hogy egy ötéves ügyet húztak elő az asztalfiából a liberálbolsik, most meg a szocik vetik a szemére a koalíciónak, hogy egy majd´ tíz évvel ezelőtt - konszenzussal - elfogadott dolgot hánytorgat fel.)

A Fidesz-MDF-székházügy - valószínűleg - nem nagyon lesz majd vizsgálat tárgya, elemezgették azt évekig a mostani ellenzékiek, ha meg mégis, csak azért, hogy kiderüljön: fasza gyerekek vezérelték hét éve a háromezres kormányhatározattal titkosított akciót: Simicska Lajos és Győri Tibor a Fidesz részéről, Kollár Attila pedig az MDF-től (pár év múlva mindannyian a Mahirnál landoltak). Székházügyükkel nem is az volt a baj, hogy a kiválasztottak plusz épülethez jutottak - ez törvény szerint is járt nekik -, hanem az, hogy még azon melegében túladtak rajta. Ráadásul nem is akárki volt a vevő: a többségi állami tulajdonban lévő Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Vagyis az ügylet úgy nézett ki: az ÁVÜ átvette a Mogürttől a Tiszti Kaszinó egykori épületét, majd rögtön tovább is adta a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetnek, az meg jól kiutalta az MDF-nek és a Fidesznek, akik rögvest eladták a Külkereskedelmi Banknak, csekélyke másfél milliárdért. Így került az épület

állami tulajdonból állami tulajdonba,

miközben a fent említett összeg átvándorolhatott két párt bankszámlájára (ahonnan a Fidesz azonnal le is emelt 149 milliót, hogy feltőkésítse a tulajdonában lévő Fico Kft.-t, melyet aztán néhány évvel később megvásárolt a Fidesztől a Simicska-Győri duó által irányított Mahir Rt.).

A székházak egy 1991-es törvény alapján kerültek párttulajdonba; a jogszabály kimondta, hogy nemcsak a parlamenti pártoknak jár ingyen székház, de a választásokon legalább egy százalékot elért szervezeteknek is. Igaz, nekik csak 400-800 négyzetméter, de az tutira. A parlamentieknek ennél jóval több, a választási eredményekhez igazítva.

Az SZDSZ egy vállalkozás révén vált meg székházától: beleapportálta egy gazdasági társaságba (amelynek jogutódja megvásárolta azt a Gizella úti ingatlant, ahová szeptemberben költözik a párt), és tőlük bérelte 1997-től egészen mostanáig. A Mérleg utcai központot amúgy is jelzálogok sora terhelte az 1994-es választási kampány után, mivel a párt egy csomó kezességet vállalt az ingatlan terhére egy rakás tulajdonában lévő, vagy "hozzá közel álló" cég hiteleire. A kiköltözés valójában a tavalyi, katasztrofálisnak mondott vereség után vált sürgetővé, amikor kiderült, hogy a pártnak az elkövetkező években nem lesz szüksége 2500 négyzetméteres székházra, amit ráadásul nem is tud fenntartani. Szeptemberben tehát a szabaddemokraták albérletből albérletbe költöznek: ekkor lép életbe az a megegyezés, mely szerint a Mérleg utcai ingatlan tulajdonosa, a City-Ház Rt. a ház eladásával visszafizetheti a CIB Banknak tartozását, az SZDSZ pedig beköltözhet a City-Ház által felújított épületbe. Információink szerint a tagság nem nagyon örül a Parlamenttől távol eső Gizella úti épületnek, és ezt - kevés sikerrel - kifejezésre is juttatták egy Mérleg utcai lakógyűlésen.

Az MDF-nek nincs ilyen szerencséje. Pechükre rossz cégbe (Fodema Kft.) apportálták saját, Bem téri székházukat, amelyet egy 300 milliós vissza nem fizetett hitel fejében benyelt a Postabank. Azóta a Fodema Kft. egyik közvetett tulajdonosa (Medicor-Makro Vagyonkezelő Kft.) átkerült a postabankos veszteségeket kezelő Reorg-Apport Rt.-hez. A Demokrata Fórum év végéig élhet visszavásárlási jogával, a jelen pillanatban azonban úgy néz ki, előbb-utóbb elkezdhetik a székház ingóságainak bedobozolását. A választási bukta miatt ugyanis az MDF fő pénzforrása - az állam - tavaly mintegy felére csökkentette a párt támogatását. Legalább nem kell messzire hurcolkodniuk: valószínűleg egy Fő utcai ex-Piért épület fogadja majd be őket bérlőként.

A konzervatív

testvérpárt, a Fidesz

ennél sokkal jobb helyzetben van. ´k a ´94-es sikertelen kampány-túlköltekezés miatt voltak kénytelenek megválni négy ingatlanuktól, bár a Lendvay utcában bérlőként továbbra is maradhattak. 1996-ban egy olyan megállapodást kötöttek a tulajdonos Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-vel, hogy 1999. február 28-áig vételi joguk van székházukra (opciós díj majdnem 340 millió forint). Idén a Fidesz közel négyszeresét kapja két évvel ezelőtti költségvetési támogatásának, simán visszavásárolhatja tehát a székházat, ráadásul részletre, úgy, hogy a kialkudott határidő már lejárt. Igaz, nem sokat késtek. Pártigazgatójuk még április elején bejelentette: folynak a tárgyalások, meglesz a pénz, úgyhogy maradnak.

Nem úgy parlamenten kívüli latens támogatójuk (kuratóriumi helyek elosztásakor saját maguk szerint kormánypártiak) és egyben bírálójuk (lásd főpolgármester-választás: nem bírják elviselni az általuk kirúgott Latorcai János ábrázatját), a KDNP. Amikor tavaly pihekönnyűnek bizonyultak a választásokon, bizonyossá vált, hogy elúszik a Nagy Jenő utcai székház is. Ennek értékesítésével először - sikertelenül - tavaly július végén próbálkoztak, aztán nemrég 450 millióért mégiscsak találtak rá vevőt. Tény, a székház eddig is kongott az ürességtől, a párttagság úgyis elfér Giczy György garázsában, ha újra dönteni akarnának, hogy kit zárjanak ki maradék 19 tagjukból.

A MIÉP meg fut a pénze után. Jelenleg a Rökk Szilárd utcában székelnek egy kétszoba-összkomfortos földszinti irodácskában. Kitörni vágynak, már kinézték maguknak a Blaha Lujza téri sajtóház valamelyik emeletét, bár egyelőre nem kapták meg. Rubovszky György, a székházalbizottság elnöke a Magyar Hírlapban úgy vélte: "nehéz lenne négyévente új tulajdoni helyzetet kialakítani, mert véges az állami ingatlankeret." Hiába tehát a kormány külső támogatása, a párt szívhat tovább. Pedig képviselőik többször is adtak be önálló indítványt, először Fenyvessy Zoltán ("pártlistán az 1990-es és az azt követő országgyűlési választásokon mandátumhoz jutott és székházjuttatásban még nem részesített pártok részére választási eredményeikkel arányos mértékű ingatlantulajdont biztosítson [az állam]"), majd Balczó Zoltán ugyanezt, csak a határidőt módosította 1998. december 31-éről 1999. június 30-ára. Úgy néz ki, ősszel újabb indítványt adhatnak be, heveny számítások szerint ismét év végi dátummal. Aztán majd meglátjuk, mennyire akarja a Fidesz, hogy a MIÉP kinője jelenlegi székházát, elköltözhessen a Blahára, és végre testközelből láthasson egy éppen aktuális szilveszteri Padödő-koncertet.

Varga Gergely

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.