A tüntetésen volt és jelenlegi diákok és tanárok szólaltak fel, az eseményt itt közvetítette élőben az egyetem hallgatói önkormányzata.
Az első beszédben Béres Bence harmadéves színész hallgató azt kérdezte: „Vajon milyen rágalmakkal teli cikkek jelennek meg rólam vagy rólunk holnap?" Hozzátette: "Nevetséges azt mondani, hogy ez az intézmény nem szolgálja a magyar kultúrát, nemzeti identitást. Azért tanultunk itt, hogy a magyar nemzeti kultúrát szolgáljuk.“
Hegedűs D. Géza, az egyetem oktatója felidézte az intézmény 150 éves születésnapjának ünneplését. „Egyetemi történetünk nemzeti kultúránk kitörölhetetlen része“, mondta. Hegedűs szerint „a bankszámlák nulláinak buborékjai mellett csak az erőben hisznek" azok, akik most azt akarják törvénybe iktatni, hogy „a mi történetünk nincs többé.“ Azt akarják, hogy „új történet kezdődjön, az ő történetük. És ez velük kezdődjön. Ezt nem fogadhatjuk el.“ Ez maga a minden reménytől megfosztott totalitás, mondta.
| ||
Szöllősi Barnabás forgatókönyvíró azt mondta: az egyetem a miénk, nem azé, aki pénzt ad rá.
"Innen üzenjük a nagyuraknak, átlátunk a törvénytervezeten, mert megtanultunk a sorok között olvasni", mondta.
| ||
Tarr Béla levélben üzent, gondolatait Szurdi Panni forgatókönyvíró szakos hallgató tolmácsolta: "Szabadság nélkül nincs boldogság, nincs alkotás, nincs élet. Most ezt a szabadságot akarják elvenni tőletek." Tarr felháborítónak tartja a történéseket: "Kérlek titeket, vegyétek fel a harcot, ez a ti iskolátok", üzente a diákoknak.
Később elmondták József Attila Levegőt! című versét, valamint az egyetem hallgatói esküjét.
A hallgatók egy performansszal átadták Upor László rektori kinevezését – ugyanis Upor hivatalosan a mai napig csak rektorhelyettes.
| ||
Nincs biztosíték az autonómiára
A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak kezdeményezésére szerveztek tüntetést a Vas utcában vasárnap délután, szemerkélő esőben. A cél: a parlament ne fogadja el az egyetem alapítványi fenntartásúvá alakításáról szóló törvényjavaslatot, mert „az nem biztosítja az Egyetem Alaptörvény szerinti autonómiáját.“
A hallgatók és szimpatinzások a következő 3 pontra szeretnének biztosítékot:
- „1. A rektort továbbra is az Egyetem jelölje ki! Nevezzék ki az Egyetem által demokratikus úton megválasztott jelenlegi rektorjelöltet!
- 2. Kezdjenek érdemi tárgyalásba az Egyetemmel, ne hozzanak önkényes döntéseket!
- 3. Az alapítvány vezetőinek, azaz a kuratórium tagjainak kiválasztási jogát engedjék át az Egyetemnek!“
A hasonló témájú petíciót közel 6 ezren írták eddig alá. A héten több videóban többek között ifj. Vidnyánszky Attila, Alföldi Róbert, Mácsai Pál, Stohl András, Halász Judit és Nagy Ervin tiltakozott a Színmű átalakítása ellen.
A hallgatók nyílt levélben fordultak Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez: „értetlenül állunk az Egyetemünkre váró drasztikus és hirtelen bekövetkező átalakítás előtt. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a szakmai egyeztetések a hátunk mögött zajlanak. Sem a vezetőség, sem mi nem ismerjük a modellváltásra kiszabott szűk időkeret okát, sem a garanciákat az oktatás és alkotás szabadságát illetően a továbbiakban”, írták. Ezen felül szeretnének biztosítékot arra, hogy azt a képzést folytathatják, amit elkezdtek.
Palkovics László pár órán belül reagált a levélre, eszerint a miniszter nyitott az egyeztetésre, „ha közvetlen megkeresést kap“ a hallgatóktól.
A modellváltásról a Magyar Narancs Janisch Attilát, az egyetem docensét kérdezte. Janisch azt mondta: „Végighallgatva az SZFE modellváltásáról szóló törvénytervezet parlamenti vitáját, a részleteket nem ismerő közvélemény számára úgy is tűnhet, hogy a cél az, hogy több pénze legyen az egyetemnek, hogy az ingatlanok fel legyenek újítva, a tanári bértömeg növelhető legyen, és így tovább. Látszólag csupa pozitív hatás. Ám mindez az egyetem finanszírozásának növelésével is megoldható lenne. Felmerül a kérdés, miért van szükség ehhez teljes strukturális átalakításra? Miért kell az állami fenntartású egyetemnek magánintézménnyé válnia, különösen egy olyan közintézménynek, mely elég egyedi, ráadásul jó nevű, nemzetközileg is elismert? Az SZFE az elmúlt években folyamatosan financiális problémákkal küzdött: egyre csökken a támogatása, egyre nőnek az elvonások. Bevett technika, hogy a kormány létrehoz egy problémát, majd úgy csinál, mintha azt neki kellene megoldania."
| ||
Arról, hogy vajon mit akar a kormány a Színművel, mi állhat az újabb felsőoktatási tervek mögött, itt írtunk hosszabban. Idézet korábbi cikkünkből:
"A parlament május 19-i döntésével a Budapesti Corvinus Egyetem tavaly nyári magánosítása után újabb hat egyetemet vett ki az állami felsőoktatási intézmények köréből. Az Állatorvostudományi Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), a kecskeméti Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Miskolci Egyetem fenntartását augusztus 1-jétől egy-egy e célra létrehozott vagyonkezelő alapítvány veszi át. Komoly bizonytalanságot okoz ugyanakkor, hogy (keddi lapzártánk időpontjában) az alapítványok bejegyzése és a döntéshozó kuratóriumok kijelölése még nem zárult le, a kuratóriumi tagok névsora sem ismert. A hat intézményhez szeptembertől csatlakozik a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE), az egyetem alapítványosítását előkészítő, a másik hat mintájára íródott törvényjavaslatot már tárgyalja az Országgyűlés. A legnagyobb visszhangot az SZFE ügye keltette, az alapítványi fenntartást indokolni hivatott 'szakmai' érvek itt alig leplezik a politikai szándékot, a 'balliberálisnak' bélyegzett intézmény kultúrharcos megregulázását. Az egyetem vezetése az SZFE-törvényjavaslat június 4-i parlamenti vitája és a „modellváltásért” felelős miniszteri biztossal, Pavlik Líviával való egyeztetés után kiadott közleményében azt írta, az alapítványi modellben „sem az egyetemi autonómia, sem a szaktudás érvényesítésének garanciái nem jelennek meg”.
