„Heller Ágnes sem szégyelli magát?” – kérdezi Jobbik-ügyben Setét Jenő

  • - ngm -
  • 2017. december 6.

Belpol

Kőszeg Ferencen is elképedt az ismert jogvédő aktivista, aki interjút adott a Narancsnak.

Hosszú interjút adott a Magyar Narancsnak Setét Jenő, amelyben számos kérdést érintettünk a Fidesztől kezdve Farkas Flóriánon át az ellenzéki pártokig. Szóba került Cserdi polgármestere, de a Jobbik is. Utóbbiról Setétnek határozott véleménye van, íme egy részlet az interjúból:

false

 

Fotó: Németh Dániel

„Miből gondolja bárki is, hogy a Jobbik érdekelt a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállításában? Miből gondolja bárki, hogy antidemokratákkal lehet demokráciát építeni? Nagyon naivnak kell lenni, hogy ennek valaki bedőljön. Hogy lehet olyan párttal szövetkezni, amely szerintem érzelmi felbujtója volt a rasszista indíttatású sorozatgyilkosságoknak, amely és amelynek szövetségesei évekig tartottak fenn terrort magyar állampolgárokkal szemben? Mi akadályozná meg Vona Gábort abban, hogy Toroczkai Lászlót belügyminiszternek, Dúró Dórát pedig szociális miniszternek nevezze ki? Elképedek, hogy olyan kiváló embe­rek, mint Kőszeg Ferenc vagy Mellár Tamás a Jobbikkal való együttműködésről beszélnek. Nem szégyellik magukat az ötletért? Heller Ágnes sem szégyelli magát? Ha a Jobbik kormányra kerülne, nekünk, roma aktivistáknak végig kell gondolni, hogy ki kell-e menekíteni a romákat Magyarországról. Most úgy áll, hogy nem fognak nyerni, de a baloldalnak üzenem, hogy ha létrehoznak egy szövetséget a Jobbikkal, akkor nekem kutyakötelességem lesz a Fideszre szavazni, pedig életemben nem szavaztam rájuk. Képtelenség, hogy »közös győzelem« esetén a Jobbik önként lemondjon a kormányzás lehetőségéről, és új választást írjon ki. A baloldalnak ki kellene találni, mi az, hogy normális ellenzéki politika. Meg kellene mondaniuk, mi az, amiért érdemes rájuk szavazni.”

A Setét Jenővel készült teljes interjúnkat a csütörtöki Magyar Narancsban olvashatja.

 


Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.