Hernádi: Hatalmas tévedésnek tartom, ha egy kormány azt gondolja, a piac minden lépését képes szabályozni

  • narancs.hu
  • 2024. január 2.

Belpol

"Magyarországon korábban kiszámítható gazdaságpolitika volt."

A 41 forintos áremelkedés nem kevés, de sokat segít a helyzeten, hogy az üzemanyagok ára az év végén jelentősen csökkent – mondta Hernádi Zsolt, a Mol vezetője az Indexnek adott interjújában.

Az uniós előírás miatt bevezetett jövedéki adó emelésről azt mondta, hogy azt Magyarország hosszú ideig elmulasztotta érvényesíteni.

De valljuk be, ez nem az unió költségvetését gyarapítja, hanem a magyar államét.

Elmondása szerint az, hogy két részletben vezetik be a drágulást, egyszerű üzleti döntés volt, egyébként meg a fuvarozók is jól járnak vele.

Az idei árakról azt mondta, "valószínűleg jelentős árcsökkenés nem várható", hisz' túl sok a konfliktus a világban. "Egy közel-keleti front megnyitása akár 15 százalékos áremelést is eredményezhet a hazai piacon" – fogalmazott, hozzátette, hogy a szám spekulatív, hiszen a válságok súlyától és konkrét jellegétől függően akár sokkal nagyobb is lehet az árrobbanás.

"Ha újabb front nyílik a térségében, és a globális olaj- és gázkereskedelem Széll Kálmán terét, a Hormuzi-szorost lezárják, ahol a teljes kőolajpiac 20 százaléka halad át, akkor akár 70-80 százalékos áremelkedéssel is lehet számolni. Az ökölszabály szerint

1 százalékos termeléskiesés a világpiacon rövid távon 10 százalékos áremelkedést indukálhat"

– fogalmazott Hernádi.

Azt ugyanakkor tagadja, hogy az árak emelkedése jó lenne az olajcégeknek, szerinte ezek a cégek "nem szeretik a háborúkat", hisz' "egy konfliktus rettentően összezavarja a piacokat", és amúgy is, az olajcégeknek csak rövid távon jó, ha emelkednek az árak, hosszú távon az egyensúlyi helyzet hozza a legtöbbet.

Hernádi kérdezték az ársapkáról is, melyről nem éppen van jó véleménye: "Röviden úgy mondanám: megtanultuk, hogy amiről azt hittük, soha nem jön vissza, az képes visszatérni.

Azt hittük, hogy a szocializmus végével többé nem nyúlnak bele ennyire drasztikusan a piaci folyamatokba.

Azt hittük, hogy már nem kell olyan ellátási nehézségekkel szembenéznünk, mint a taxisblokád idején." Mindehhez hozzátette azt is, hogy

továbbra is hatalmas tévedésnek tartom, ha egy kormány azt gondolja, hogy a piac minden lépését képes szabályozni".

Arról beszélt, hogy "Magyarországon korábban kiszámítható gazdaságpolitika volt, ez az időszak 2020-ig, a Covid-járvány betöréséig tartott. Ezt kellene visszahozni."

Azt mondta, "semmilyen piaci racionalitás mentén nem lehet amellett érvelni, hogy az orosz kitettséget radikálisan csökkentsük és egy másikra cseréljük". Példaként elmondta, hogy bár növelték délről a kőolajbeszerzést, de nehezítés, hogy a horvátok kihasználják monopolhelyzetüket és az általuk meghatározott szállítási költség még mindig a négyszerese a "méltányos piaci árnak".

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.