Lánczi Tamás: A választások tisztasága feletti őrködés lesz a Szuverenitásvédelmi Hivatal első nagy feladata

Belpol

Hogy megakadályozzák a külföldi befolyásszerzési kísérleteket.

A február 1-jéig megalakuló Szuverenitásvédelmi Hivatal első nagy feladata az lesz, hogy a hamarosan induló választási kampány és választási küzdelem tisztasága felett őrködjön

– mondta a hivatal vezetésére felkért Lánczi Tamás politológus kedden az M1-en. Emlékeztetett, idén júniusban helyhatósági és európai parlamenti (EP-) választásra készül az ország, ezért különösen fontos megakadályozni a visszaéléseket.

Elmondása szerint a megfélemlítési (szuverenitásvédelmi) törvény alkotmányos önazonosságként hivatkozik a szuverenitás fogalmára, ami a mindennapok nyelvén azt jelenti, hogy az ország gazdasági, kulturális, kommunikációs, politikai önazonosságát és függetlenségét kell védeni, és ehhez a törvény rendel bizonyos eszközöket.

Lánczi hangsúlyozta,

a hivatal nem hatóság, nem végez nyomozást és nem alkalmaz szankciókat,

feladata alapvetően az elemzés és a feltárás lesz, tevékenységében pedig a nyilvánosság lesz a legfontosabb eszköze. Vizsgálatokat folytat le, együttműködik más állami szervekkel, ha pedig visszaéléseket tapasztal, akkor ezeket nyilvánosságra hozza és jelzi ezt az illetékes szervnek – tette hozzá.

"Azokat az információkat, amelyek más állami szerveknél képződnek, azokat, ha úgy tetszik, elkérheti egy együttműködés keretében, ezeket elemezheti és megvizsgálhatja, ezekből vonhat le következtetéseket, amelyeket nyilvánosságra hozhat, ezt jelezheti a törvényhozónak" – fejtette ki a hivatal leendő elnöke, megjegyezve, a Szuverenitásvédelmi Hivatal probléma esetén valamilyen jogalkotási hiányosságra vagy hatósági intézkedés szükségességére is felhívhatja a törvényhozó figyelmét.

Az új hivatal feladata kifejezetten az lesz, hogy megakadályozza a külföldi befolyásszerzési kísérleteket,

és ha ennek a jelét észleli, akkor megtegye a szükséges intézkedéseket, azaz felhívja erre a hatóságok figyelmét – erősítette meg.

Lánczi mindemellett persze a 2022-es "guruló dollárok" elnevezésű ügyről beszélt, de arról is fantáziált, hogy az Európai Bizottság, vagy bármely más uniós szerv megpróbálhat "túlterjeszkedni" a jogkörein, vagy megpróbálhatja csorbítani Magyarország szuverenitását, és akkor bizony, lépnie kell a hivatalának.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.