56-os megemlékezés Az 1956-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökére, Nagy Imrére emlékeztek kivégzésének 38. évfordulóján a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában. Beszédet mondott Regéczy Nagy László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke és Kiss Péter munkaügyi miniszter, aki szerint "´56-ot kétes aktuálpolitikai előnyök megteremtésére használni, az eseményekről új és újabb történelmet írni méltatlan volna az 56-os nemzeti összefogás, társadalmi szolidaritás szelleméhez". Tévényilatkozatában egyébként Göncz Árpád államfő mélységes csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az elmúlt hetek Nagy Imréről szóló vitái ideológiai jellegűek voltak, és szerinte pártérdekeket szolgáltak.
Horvát sajtóper Zágrábban megkezdődött a Feral Tribune című szatirikus hetilap két újságírója elleni per: Viktor Ivancic kiadót és Marinko Culic főszerkesztőt azzal vádolják, hogy egy írásukban "megsértették és rágalmazták" Franjo Tudjman horvát elnököt. A Csontok a turmixgépben című cikkükben ugyanis élesen kritizálták Tudjman azon javaslatát, hogy Jasenovacot, a második világháborús koncentrációs tábort alakítsák köztemetővé, ahol a kivégzettek és usztasa kivégzőik földi maradványai egymás mellett lennének elhantolva. Tudjman javaslata Washington, Belgrád és több zsidó szervezet felháborodott tiltakozását is kiváltotta. Pert indított a Feral Tribune ellen Tudjman lánya, Nevenka is, akit sértett, hogy a lap bírálta üzleti praktikáit. A Tudjman család egymillió márkás kártérítést vár a pertől.
Románia: hatósági cigányellenesség Ötven, lőfegyverrel és botokkal felszerelt rendőr a hónap elején házkutatási engedély nélkül behatolt Bukarest egyik kerületének cigányok lakta negyedébe; az ott lakókat korra való tekintet nélkül bántalmazták, majd behurcolták őket a rendőrőrsre, ujjlenyomatot vettek tőlük, végül 6-50 dollárnak megfelelő pénzbüntetést róttak ki rájuk. A Roma Sajtóközpontból kapott információink szerint a budapesti székhelyű European Roma Rights Center (ERRC), amelyet az Európában élő romák emberi és polgári jogainak kutatására hívtak életre, a közeljövőben jelentést készít az ilyen és hasonló romániai jogsértésekről. Információik szerint a romániai hatóságok ilyen akciókkal sorozatosan zaklatják a romániai romákat.
Karadzic bizakodó A daytoni megállapodás végrehajtását ellenőrző firenzei Bosznia-konferencián a felek aláírták ugyan a fegyverkorlátozási egyezményt, de az előzetes bejelentés ellenére nem született konkrét döntés arról, hogy gazdasági embargóval sújtják-e a boszniai szerbeket, ha nem adják ki Hágának a "köztársaság" háborús bűnökkel vádolt elnökét. Radovan Karadzic úgy nyilatkozott, nem fél a letartóztatástól és attól, hogy Hágába küldhetik. Közölte, továbbra is ellenőrzése alatt tartja a helyzetet, és feladatkörének csak egy részét adta át helyettesének. A firenzei konferencián a hágai bíróság olasz elnöke, Antonio Cassese határozottan sürgette, hogy a szeptember 14-i boszniai választások előtt állítsák bíróság elé a legsúlyosabb bűnökkel vádolt Karadzicot.
Német tömegtüntetés Bonnban a második világháború utáni időszak egyik legnagyobb tömegmegmozdulásán, múlt szombaton közel 400 ezer ember tiltakozott a Kohl-kormány által tervezett szociális megszorítások ellen. A szakszervezetek, egyházak, baloldali, zöld pártok, civil szervezetek felhívására megjelent dolgozók arra szólították fel a kancellárt, mondjon le a szociális és a nyugdíjrendszer szigorításáról, a munkanélküli-segély és más juttatások megvonásáról. A legnagyobb szakszervezeti szövetség, a DGB vezetője, Dieter Schulte úgy nyilatkozott: további tiltakozó akciókra is készek, de "a német szakszervezetek nem fognak általános sztrájkot hirdetni egy választott kormány ellen". A DGB kitart a "Szövetség a munkáért" nevű programja mellett, amelynek keretében a munkaadókkal közösen keresik az új munkahelyek teremtésének feltételeit.
Az IMF a büdzsét vizsgálja Az idén márciusban megkötött készenléti hitel-megállapodás felülvizsgálatára, valamint az évente esedékes gazdaságpolitikai konzultáció megtartására IMF-delegáció érkezett a hét elején Budapestre. A Nemzetközi Valutaalap magyarországi képviselője szerint a magyar gazdaság tartani tudja az IMF-fel kötött megállapodást, amely szerint az államháztartási hiány nem lehet több a GDP 4 százalékánál. (A magyar kormány egyébként eddig nem vett fel hitelt a készenléti keretből.) Az előző hónap végi, 91,5 milliárd forintos költségvetési hiány megfelelt az előirányzottnak; a félév végére azonban várhatóan a teljes évi előirányzat 56 százalékára növekszik a deficit. Az év első öt hónapjában a költségvetésbe befolyt 769 milliárd forint alapján egyébként a PM várakozásai szerint meglesz az egész évre tervezett 1854 milliárdos bevétel.
Burundi mészárlás A nagyrészt tuszi törzsbeliek alkotta burundi hadsereg az elmúlt héten megölt ötven lázadót egy hutu harci kiképzőtábor elleni támadásban - közölte a Reuterrel a hadsereg altábornagya, Jean-Bosco Daradangwe, aki elmondta: külföldi intervenciótól nem tartanak jobban, mint általában, de Zaire felől veszély fenyegeti őket, mert ott lázadók, volt ruandai katonák és a milícia tagjai működnek együtt egymással. 1993 óta több mint 150 ezer embert öltek meg Ruandában; az idén a kormányhadsereg jelentős területeket vesztett a hutu lázadókkal szemben. A folytatódó öldöklések miatt Burundiban egyre többen sürgetnek külföldi katonai beavatkozást.
USA: a milícia feladta Az északnyugati Montana államban megadta magát az FBI különítményének az a 16 tagú, erősen felfegyverzett társaság, amelyik még március végén barikádozta el magát egy elhagyott tanyán. A Freemen-csoport tagjai nem ismerték el a szövetségi kormány fennhatóságát, saját kis "köztársaságot" kiáltottak ki, ahol kitűzték a déli államok zászlaját és a "fehér faj felsőbbrendűségét" hirdették. A csoport több tagja ellen egyébként körözés volt érvényben csekkhamisítás és egy szövetségi bíró megfenyegetése miatt. Két hete, amikor kudarcba fulladtak a közvetítési tárgyalások, az FBI megszakította a tanya áramellátását, és páncélozott harci járművekkel vette körbe a területet. Az Egyesült Államokban - és különösen Montana államban - több tucat kormányellenes fegyveres milícia működik; egy részük radikálisan szabadelvű, mások nyíltan rasszista nézeteket hirdetnek.
Orosz elnökválasztás A 106 millió szavazó 69 százaléka szavazott az első közvetlen oroszországi elnökválasztáson, amelyet 25 órán át tartottak a 11 időzónát magában foglaló országban. Két hét múlva második fordulóra lesz szükség, mivel egyik jelölt sem szerezte meg a szükséges 50 százalékot. Borisz Jelcin a szavazatok 35, legfőbb riválisa, a kommunista Gennagyij Zjuganov 32 százalékát kapta. Jól szerepelt a mérsékelten nacionalista, keménykezű Alekszandr Lebegy tábornok (15 százalék), Jelcin első számú lehetséges szövetségese. A liberális Grigorij Javlinszkij 8, a szélsőséges Vlagyimir Zsirinovszkij 6 százalékot kapott. A második fordulót várhatóan a jelöltek közti kemény alkuk döntik majd el.
Morze
Manchesterben múlt szombaton több mint kétszázan megsérültek, amikor nagy erejű IRA-pokolgép robbant fel a német-orosz EB-meccsre érkezett turistákkal zsúfolt belvárosban.
Bomba robbant múlt kedden a moszkvai metróban; három ember meghalt. A rendőrség azt is vizsgálja, nem a japán metrómerényletet elkövető AUM Sinrikjo szekta orosz hívei követték-e el az orosz választás előtti merényletet.
Borisz Jelcin néhány nappal az elnökválasztás előtt jóváhagyta az új orosz büntető törvénykönyvet, amely a korábbinál nagyobb védelmet nyújt az egyénnek a bűncselekményekkel szemben.
Oroszországban egy parlamenti munkacsoport törvénytervezetet készített elő a még érvényben lévő halálbüntetés öt évre való felfüggesztésére. A szándékos emberölésnél alkalmazott halálbüntetés eltörlésére Moszkva az év elején, az Európa Tanácsba történt felvételekor, Jelcin pedig májusban tett ígéretet.
Macedónia is aláírta Strasbourgban a halálbüntetés eltörléséről szóló európai jegyzőkönyvet, teljesítve tavaly novemberben, az Európa Tanácsba történt felvételekor vállalt kötelezettségét. A szkopjei kormány ET-nagykövete aláírta a kínzás elleni konvenciót is.
A brüsszeli parlament nagy többséggel megszavazta a halálbüntetés végleges eltörlését. Belgiumban évtizedek óta nem hajtották végre a legsúlyosabb büntetést, mivel a király mindig kegyelemben részesítette a halálbüntetéssel sújtott elítéltet.
A japán parlament határozatban ítélte el a múlt szombaton végrehajtott 44. kínai föld alatti atomkísérletet, és felszólította Pekinget: ne hajtsa végre őszre tervezett újabb atomtesztjét.
Radioaktív anyagot akartak becsempészni május végén Jugoszláviába egy Szkopje és Szabadka között közlekedő autóbuszon. Nem kizárt, hogy a busz 52 utasa sugárfertőzést kapott, mivel több órán át voltak kitéve a kobalt 60-as izotóp sugárzásának.
