Moszkvai tisztogatás Az orosz elnök múlt héten kinevezett új nemzetbiztonsági tanácsadója, az elnökválasztáson harmadik helyezett Lebegy tábornok cáfolta, hogy a sebtében leváltott Gracsov védelmi miniszter és környezete puccsot készített volna elő Jelcin ellen. Lebegy kinevezése után Jelcin menesztette Szoszkovec első miniszterelnök-helyettest, Korzsakov elnöki biztonsági vezetőt és Barszukov szövetségi biztonsági főnököt is. A júliusi második fordulóban Jelcint támogatja a Jabloko is - a liberális párt hosszú vita után döntött így, hogy megakadályozza a kommunista Zjuganov győzelmét. (Lásd még: 19-20. oldal.)
Horn-villa: cáfolatok Az Új Magyarország című napilap információi szerint 100-120 millió forintot ér az a Remetehegyi úti ingatlan, amely Horn Gyula tulajdonában van, és amelyhez a miniszterelnök a Postabank Invest révén jutányos áron jutott hozzá. A kormányfő előző, Újpesti rakparton lévő lakása pedig - állítja a lap - jelenleg annak a kivitelező cégnek a tulajdonában van, amely a Remetehegyi úti házat építi. Murányi Róbert, a Postabank marketingigazgatója cáfolta, hogy a bank részt vett volna a kormányfő épülő házának megvételében, azt viszont megerősítette, hogy az új házat építő DOM Rt. tulajdonában van a kormányfő előző lakása. A lap egy, az építkezésen dolgozó építőmunkásra hivatkozva állítja, hogy a többszintes villa alapterülete kb. 160 négyzetméter, a kertben pedig a lap becslése szerint egy húszmilliót érő úszómedence is van. A miniszterelnök közleményben utasította vissza a terjedelmes cikk állításait. Nyilatkozata szerint a telek megvásárlását és a villa felépítését a családja tulajdonában lévő két belvárosi lakás eladásából, valamint a család megtakarításaiból fedezték, és a lakások eladásával, valamint a családi ház építésével összefüggő adózási kötelezettségeinek eleget tett. Kiss Elemér miniszterelnökségi államtitkár pedig ezt kiegészítve közölte: az ingatlan értéke "feleannyi sincs, mint a cikkben állított" összeg; és ha a kisgazdapárt - korábbi nyilatkozata szerint - parlamenti vizsgálóbizottságot kíván felállítani az építkezés kivizsgálására, a kormányfő kész lenne elszámolni a bizottság előtt.
Suchman távozik? "A privatizáció végének közeledtével, a megszerezhető vagyon csökkenésével" indokolta a személye ellen szaporodó támadásokat Suchman Tamás privatizációs miniszter, aki szerint pártján belül is "háború folyik ellene"; mindezt azután mondta, hogy a Magyar Hírlap a távozásáról adott hírt. Suchman távozását a lap szerint maga a kormányfő kezdeményezte, aki a miniszter július közepén vagy végén esedékes menesztését - a kormányhoz közel álló források szerint - néhány privatizációs anomáliával, az ÁPV Rt. által vállalt nagyarányú kötelezettségvállalással és a MOL Rt. privatizációjával indokolta. Horn a firenzei EU-csúcson a Magyar Rádió kérdésére cáfolta, hogy meneszteni kívánná miniszterét.
Az OECD a magyar gazdaságról A legfejlettebb ipari államokat tömörítő szervezet idei előrejelzésében most először szerepelt Magyarország külön fejezetben, amióta Dunai Imre miniszter március 29-én aláírta csatlakozásunkat az OECD-hez. Az OECD az idén 2, jövőre 3 százalékos gazdasági növekedést vár Magyarországon, és megemlíti, hogy a tavalyi megszorító kormánycsomagnak köszönhetően sikerült jelentősen csökkenteni a büdzsé és a folyó fizetési mérleg hiányát (ami azonban várhatóan így is meghaladja majd a tervezett 2 milliárd dollárt). Az elemzés szerint az államháztartás hiánya az idén a GDP 4, jövőre pedig 3 százalékára csökken (ez nagyjából megfelel az IMF-fel kötött megállapodásnak), így Magyarország csupán ilyen alapon képes lenne részt venni az egységes európai pénz megteremtésében.
Életfogytiglan és óvadék Az életfogytig tartó börtönbüntetés kérdésében törvénymódosítást kezdeményezett a parlamentben a Fidesz - MPP, mert megítélésük szerint a jelenleg húsz év letöltendő szabadságvesztést jelentő "életfogytiglan" időtartama kevés, és sokszor előfordul, hogy a büntetési tételt csökkentik, akár visszaeső bűnözők esetében is. A párt javaslata szerint az életfogytig tartó büntetést valóban az elítélt élete végéig kellene fenntartani. A büntetéskiszabási gyakorlatot a Legfőbb Ügyészség is felül akarja vizsgálni, mert nem szerencsés, ha a bírói döntés és a közvélemény értékítélete között túl nagy a szakadék - jelentette ki Györgyi Kálmán legfőbb ügyész a parlament emberi jogi bizottsága előtt. Hozzátette: támogatja az előzetes letartóztatást részben helyettesítő óvadék intézményének bevezetését.
Leépülő kórházi ágyak Nem ért egyet a kormány azzal a módosító javaslattal, amely - a parlament előtt fekvő, az egészségügyi ellátási kötelezettségről szóló törvényjavaslathoz kapcsolódóan - lassítaná a kórházak tervezett leépítését. A kabinet állásfoglalása szerint hétmilliárd forint fordítható a végkielégítésekre, valamint az átalakításokkal kapcsolatos fejlesztési projektekre. A nyugdíjemelések kapcsán felhatalmazták a népjóléti minisztert, hogy további egyeztetéseket folytasson a nyugdíjemelésről rendelkező törvényhez benyújtott módosításokról: a gyermekenkénti szolgálatiidő-kedvezményes nyugdíj és az 1941-ben született nők korhatárának kérdéséről tárgyal majd a miniszter a módosító indítványokat benyújtó parlamenti frakciókkal és képviselőkkel.
Az ICFJ a magyar médiáról A Freedom House mellett a virginai központú International Center For Journalists is úgy látja: Magyarországon még nem teljes a média szabadsága. Az információ szabadságát védő ICFJ értékelése szerint az új médiatörvény, a közszolgálatiság depolitizálása és az MTV 2-es koncesszióba adása körüli örömöt beárnyékolja a Magyar Rádió és a Magyar Televízió mély anyagi válsága; a rádióban a szűkös pénzügyi helyzet műsorcsökkentésekhez is vezetett. A szervezet egy budapesti konferencia külföldi felszólalóit idézi, akik szerint az új médiatörvény túl komplikált, ugyanakkor nem zárja ki a további politikai csatározásokat és nyomásgyakorlást.
Karadzicnak mennie kell? A Beta belgrádi hírügynökség a Reuterre hivatkozva vasárnap kiadta, majd este visszavonta azt a hírt, amely szerint napokon belül lemond a boszniai "Szerb Köztársaság" elnökségéről a háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic, megtartva ugyanakkor a kormányzó Szerb Demokrata Párt (SDS) elnöki tisztét. Karadzic helyett a keményvonalas Aleksander Buha külügyminiszter vezetné tovább a szerb területet; a hírt maga Buha cáfolta, továbbra is nyitva hagyva azt a kérdést, indul-e Karadzic az őszi választásokon. A Beta úgy tudta: az alku mögött Slobodan Milosevic szerb elnök áll, aki megelégelte, hogy a Nyugat rajta is számon kéri Karadzic kiadatását a háborús bűnöket vizsgáló hágai bíróságnak. Az elmúlt héten egyébként mind Michael Walker tábornok, a boszniai IFOR-csapatok parancsnoka, mind John Kornblum amerikai külügyi államtitkár úgy látta: nem kizárt, hogy meg kell hosszabbítani az IFOR-csapatok december 20-ig tartó mandátumát, mivel a csapatokra a boszniai választások után is szükség lehet.
Vico Rt.: megegyezés A Fővárosi Bíróság megszüntette a Szikra Lapnyomda által márciusban indított felszámolási eljárást a Vico Press Rt. ellen; az elsőfokú ítélet szerint ugyanis a Fenyő János vezette cég fizetésképtelensége nem volt megállapítható. A nyomda azért indított felszámolási eljárást, mert a Népszava akkori kiadójaként a Vico nem fizetett ki több tízmillió forint tartozást. (A lapot ma az ugyancsak Fenyő-érdekeltségű EKH Kft. adja ki.) A Vico Rt. egyébként megállapodásra jutott három amerikai filmstúdióval egy két éve tartó polgári peres ügyben: a cég százezer dollárt fizet a Twentieth Century Foxnak, a Walt Disneynek és a Columbia TriStarnak, mivel engedélyük nélkül forgalmazta több filmjüket. Fenyő egyben bejelentette: beszünteti a videóforgalmazást, mert az üzletág már nem hoz nyereséget a számára.
Morze
Egyhetes tűzszünetet hirdetett az ETA. A baszk terrorszervezet így akar nyomást gyakorolni a madridi kormányra, hogy az válaszoljon a szervezet tavalyi tárgyalási ajánlatára.
Törökországban a hét végén összesen tizennégyen haltak meg a PKK kurd szeparatistái által elkövetett fegyveres merényletek és támadások következtében. Az akciókat valószínűleg válasznak szánták az ankarai kormány PKK-ellenes hadjáratára.
Algériában nem szűnik a fanatikus muzulmán gerillaszervezet, a GIA terrorja: Blida városában négyen meghaltak - köztük a merénylők - és tizenegyen megsebesültek, amikor pokolgép robbant egy autóban.
Berlinben II. János Pál boldoggá avatott két katolikus papot, Bernhard Lichtenberget és Karl Leisnert, akik szembeszálltak a náci rezsimmel. A pápa a gyűlölet elleni fellépésre, a szabadság megvédésére szólított fel.
Dél-Koreában Hasimoto Rjutaro japán kormányfő elnézést kért azoktól a koreai nőktől, akiket a japán hadsereg a II. világháború idején szexuális "szolgálatra" kényszerített.
A pekingi vezetés lemondta Kinkel német külügyminiszter tervezett útját, tiltakozásul amiatt, hogy a bonni törvényhozás határozatban követelte Pekingtől a tibetiek emberi jogainak tiszteletben tartását.
Kínában ismét kivégeztek kilenc embert, a szervezett bűnözés elleni kampány jegyében. Az elmúlt két hónapban 500 állítólagos bűnözőt végeztek ki Kínában.
Marihuánakereskedelem miatt halálra ítéltek egy vietnami nőt az ország déli részén. A 40 éves Troung Thi Nguyet a vád szerint 12 éve ad el nagy mennyiségű kábítószert.
77 éves korában, szívinfarktus következtében meghalt Andreas Papandreu volt görög miniszterelnök, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) vezetője.
