Hírösszefoglaló

  • 1996. július 11.

Belpol

Srebrenicai kihantolás
A finn ENSZ-katonák és a boszniai szerbek közti hosszú huzavona után a kelet-boszniai Srebrenicában vasárnap megkezdődött a tömegsírok feltárása. A muzulmán enklávé nyolcezer lakosának nagy részét Ratko Mladic tábornok csapatai kivégezték és tömegsírokba temették; a hágai bíróságon megjelent szemtanúk szerint maga Mladic felügyelte a kivégzéseket. Szarajevótól 50 kilométerre múlt szombaton összetűzés történt az IFOR-katonák és a boszniai szerbek között. A daytoni megállapodás óta legsúlyosabb incidenst az váltotta ki, hogy az IFOR a nehézfegyverek leszerelése céljából körülzárta Mladic főparancsnok főhadiszállását, a helyi szerbek azonban azt hitték, hogy háborús bűnökkel vádolt parancsnokukat akarják letartóztatni a NATO katonái, és körülállták a házat; a feszültség végül Milosevic szerb elnök közvetítésével oldódott fel, az IFOR visszavonta csapatait.

Közel-Kelet: összecsapások Nem fenyeget újabb közel-keleti háború, hiszen az arabok tudomásul vették Izrael létezését — nyilatkozta néhány nappal washingtoni tárgyalásai előtt Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő. Ennek ellenére vasárnap rövid harcot vívott egymással egy izraeli járőr és a Hezbollah néhány gerillája Dél-Libanonban. A két sebesüléssel járó lövöldözés akkor kezdődött, amikor az iránbarát muzulmán harcosok be akartak jutni a dél-libanoni biztonsági övezetbe, és ezt egy izraeli katona észrevette. Közben Jeruzsálemben bejelentették: az új izraeli kabinet takarékossági programjának részeként mintegy 257 millió dollárral csökkentik a jövő évi katonai költségvetést; a hadsereg eredetileg ugyanekkora emelést akart elérni.

"Magyar-magyar csúcs" Budapest támogatja a határon túl élő magyar közösségek autonómiatörekvéseit, és kész a rendes évi költségvetés egy meghatározott hányadát finanszírozásukra fordítani. Egyebek között ezt tartalmazza az a 11 pontos dokumentum, amit a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek képviselői írtak alá kétnapos budapesti megbeszéléseik után (az anyagi támogatásról most még nem döntöttek). A dokumentumot nem írta alá a VMDK, mivel úgy érezték, Budapest nem támogatja eléggé autonómiakoncepciójukat. Kovács László külügyminiszter a tanácskozás után úgy látta, sikerült eloszlatniuk a külhoni magyarok aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy Magyarország az euroatlanti integrációt fontosabbnak tartja támogatásuknál.

Sütőipar: kenyértörés A liszt, az energiahordozók, valamint a járulékos költségek emelkedésével és az infláció magas mértékével indokolta a Sütőipari Egyesülés igazgatója a kenyér árának várható emelkedését. Bár a sütőipar csupán 10-15 százalékkal készül emelni a boltokba szállított kenyér árát, a kereskedelmi haszonkulcsot is beleszámítva már most elérheti a kenyér ára a bűvös 100 forintos határt. A kormány elfogadhatatlannak és megalapozatlannak nevezte az áremeléseket, hiszen a búza ára tavasz óta csökkent, az energiaköltségek pedig csak 6-7 százalékot tesznek ki. A kormány a kivitel korlátozása mellett a tartalék állami lisztkészletek piacra dobásával próbálja a liszt árának stabilizálását elérni, de ez - az őszre tervezett 20 százalékos újabb energiaár-emelés miatt - hosszú távon nem eredményezheti a kenyér árának 100 forint alatt maradását - állítják a Sütőipari Egyesülés illetékesei.

Haderőreform: leépítés Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága jóváhagyta, hogy 1998-ra 60 ezerre csökkentsék a honvédség létszámát, de szükségesnek tartja, hogy ősszel újra tárgyalja a Honvédség átalakítására vonatkozó HM-előterjesztést. Így szeptemberben térnek vissza a honvédelemre vonatkozó országgyűlési határozatokra, a biztonságpolitikai alapelvekre, és ezek fényében vetik össze a haderőreformot és a NATO-hoz való csatlakozás feltételeit az ország gazdasági lehetőségeivel. A finanszírozási kérdésekről kezdődött vitát lezárták, hiszen az 1997-es költségvetés még nem ismert. Az viszont biztos, hogy folytatódik a honvédség létszámának leépítése: az elképzelés szerint a következő két évben 7300 tisztnek és majdnem 14 ezer közalkalmazottnak kell távoznia a hadseregtől. Gyuricza Béla Fidesz-képviselő javaslatát, mely szerint a parlamenti pártok ősszel független szakértőkkel dolgoztassanak ki egy konszenzuson alapuló haderő-koncepciót, a bizottság nem támogatta.

Burundi mészárlás Az Afrikai Egységszervezet 53 tagállamának külügyminiszterei úgy döntöttek: nemzetközi erőket küldenek a közép-afrikai Burundiba, az ottani vérengzések leállítására. Az Európai Unió támogatásáról biztosította a közép-afrikai térség államait ebben a fellépésben, és külön felszólította a burundi hatóságokat, hogy vegyék igénybe az afrikai országok segítségét. Burundiban azután éleződött ki ismét a helyzet, hogy a CNDD nevű szélsőséges hutu szervezet tagjai az elmúlt héten rátámadtak egy teafeldolgozó üzemre (mondván, az "fontos katonai állás"), ahol nyolcvan tuszit megöltek. A hutuk elismerték tettüket, azt állítva, csak katonákat öltek meg; a házban azonban 16 csecsemő és kisgyerek szénné égett tetemét is megtalálták, mellette pedig 22 felnőtt és gyerek holttestét. A tuszik uralta burundi hadsereg és a hutu többséghez tartozó felkelők között három éve dúló háborúban eddig 150 ezer embert öltek meg.

Hillary Clinton Budapesten Az Egyesült Államok támogatja a közép-kelet-európai országok demokratikus átalakulását, és kész elmélyíteni velük a kapcsolatot - ezt az üzenetet hozta férjétől Hillary Clinton, aki a térségben tett körútján három napot Budapesten is töltött; Horn Gyulával és Göncz Árpáddal való tárgyalásai mellett a First Lady elsősorban a magyarországi társadalmi kisebbségek, a romák és a nők helyzetéről tájékozódott egy józsefvárosi családsegítő központban és politikus nőknél. Mint elmondta, az oktatás, a felvilágosítás és a diszkriminatív szemlélet elleni küzdelem a legfontosabb a kisebbségek felemelkedése szempontjából. Hillary Clinton előtte Prágában, az amerikai nemzeti ünnep napján "soha véget nem érő folyamatként" írta le a demokráciát, és további optimizmusra biztatta a kelet-európai térség népeit.

Optimistábban az AIDS-ről 125 ország mintegy 15 ezer résztvevője egy hétig az AIDS visszaszorításáról tárgyal Vancouverben: ez eddig a legnagyobb, és a legtöbb derűlátásra okot adó konferencia. Az utóbbi fél évben megjelent, és az USA-ban viharos gyorsasággal engedélyezett szerek kombinációinak alkalmazása és az ezekkel elért látványos eredmények azt vetítik előre, hogy nem automatikusan halálos kór az AIDS. Az ENSZ jelentése szerint tavaly a világon összesen 1,3 millióan haltak meg AIDS-ben vagy HIV-vírus okozta egyéb betegségben. És bár a HIV-fertőződések 75-85 százalékánál a nemi partnerek nem használtak óvszert, az ENSZ úgy tudja, hogy most elterjedtebb az óvszer használata, és az emberek ritkábban váltogatják szexuális partnereiket. Az AIDS 15 évvel ezelőtti felismerése óta 28 millióan fertőződtek meg.

Az EU a nyugdíjról Elkerülhetetlen a nyugdíjrendszerek reformja mind az EU-tagországokban, mind pedig a társult kelet-európai országokban — ez derül ki abból a tanulmányból, amelyet az EU-hoz társult tagként tartozó tíz kelet-európai ország pénzügyminisztereinek tanácskozása előtt készített az EU. A nyugdíjakra fordított összegek ugyanis a bruttó nemzeti össztermékhez (GDP-hez) viszonyított legmagasabb arányt teszik ki a tíz társult kelet-európai ország szociális ellátásában. Nagy költségei miatt azonban az EU-tagországokban is meg kell újítani a nyugdíjrendszert - áll a jelentésben. Bár a tízek körében a közkiadásokon belül a nyugdíjakra fordított összeg átlagban a GDP 10 százalékát teszi ki, a GDP egésze néhány országban messze elmarad az EU-átlagtól. Mint arról a Narancs korábban többször is írt, a hazai nyugdíjreform 1997. január 1-én veszi kezdetét.

Morze

Borisz Jelcin az orosz tévé értesülése szerint leváltotta a csecsenföldi orosz haderők parancsnokát, Vjacseszlav Tyihomirov tábornokot. A lépés azt jelezheti, hogy Moszkva hamar le akarja zárni a 19 hónapja tartó népszerűtlen háborút.

Ukrajnát élelmiszerválság fenyegetheti, mivel komoly fennakadások vannak a betakarítási munkálatokban. Az agrárüzemeknek kevés a pénzük, és a rossz idő miatt eddig 500 ezer hektárnyi gabonavetemény pusztult el.

Pozsonyban Madeline Albright, az USA ENSZ-nagykövete aggodalmát fejezte ki több, a demokráciát sértő törvény, valamint a média kormányellenőzése miatt. Közölte Vladimir Meciar kormányfővel: a nyugati integráció nem ajándék, hanem ki kell érdemelni.

Balkáni államok egy csoportja jószomszédsági és biztonsági megállapodást írt alá Szófiában. Az albán, a boszniai, a bolgár, a görög, a kisjugoszláv, a román és a török fél az "együttműködés körzetévé" akarja változtatni a térséget.

Brit katona volt korábban annak az IRA-egységnek a vezére, amelyik június végén a németországi Osnabrück brit katonai támaszpontja ellen kísérelt meg merényletet. A 31 éves skót Michael Dickson Észak-Írországban bújkál.

Kolumbiában öt és fél évi börtönbüntetés letöltése után szabadon engedték az Európát és Észak-Amerikát kokainnal elárasztó medellíni drogkartell egyik alapítóját. Az USA 12 éve követeli a 46 éves Jorge Luis Ochoa kiadatását.

Hárman meghaltak és hárman megsebesültek, amikor pokolgép robbant a kolumbiai fővárosban. A 20 kilogramm dinamittal töltött szerkezetet Bogotá üzleti negyedének egyik szeméttárolójába rejtették.

Szomália fővárosában, Mogadishuban vasárnap újabb harcok törtek ki a rivális klánok között. A hírügynökségek legalább kilenc halálos áldozatról és 21 sebesültről számoltak be.

Figyelmébe ajánljuk