Hírünk a nagyvilágban: Így értékelte a nemzetközi sajtó a CEU-ügyet

  • 2018. december 4.

Belpol

Az egyetemet "kirúgták", "kitették" az országból - írják. A BBC szerint politikai csatározások zajlanak a háttérben, a Reuters pedig emlékeztet: nem ez az első eset, hogy egy Soros-intézménynek távoznia kellett.

A világ vezető lapjai, többek között a Reuters, a New York Times, a Bloomberg, az NBC és a BBC is beszámolt a CEU távozásáról. A legtöbb portál úgy fogalmaz, hogy az egyetem "ki lett rúgva" vagy "ki lett téve" az országból.

Az angol közszolgálati lap szerint a háttérben kulturális és politikai csaták zajlanak: Orbán Viktor nacionalista kormánya által intézett támadások célkeresztjében Soros György, az egyetem alapítója áll. A Reuters megemlíti, hogy szintén az üzletember által létrehozott Nyílt Társadalom Alapítvány is távozásra kényszerült ebben az évben.

A svájci Neue Zürcher Zeitung is foglalkozott a CEU ügyével: a lap azt írja, Soros Györgyöt a magyar miniszterelnök három éve közellenségnek állítja be, az egyetem elleni fellépés pedig a doktrína része - írta meg az atv.hu.

Ahogyan azt mi is korábban megírtuk, a bécsi Der Standard megkereste Bécs polgármesterét, aki üdvözli, hogy a CEU az osztrák fővárosba költözik. Michael Ludwig azt mondta, „a szabadság levegőjét” szívhatják, nem kell politikai szabályozásra számítania az egyetem vezetőinek.

Pár napja a Washington Post arról írt, hogy a Trump-adminisztráció úgy próbálta megmenteni az egyetemet, hogy hízelgett egy önkényúrnak de ráfaragott. A lap beszámolója szerint, David Cornstein nagykövet az egyik legfontosabb feladatának nevezte a CEU-ügyét, később viszont azt mondta, hogy Orbán Viktor a barátja, és sokkal kifizetődőbb lenne az egyetemnek, ha együttműködne a magyar kormánnyal. Mint később kiderült, Cornstein szeretett volna tárgyalni a magyar miniszterelnökkel, de ő nem fogadta.

Az amerikai kormány is megszólalt az ügyben: "Az Egyesült Államok nagyra értékeli azt a szerepet, melyet a CEU és más amerikai oktatási intézmények töltenek be a magyar és az amerikai nép közötti kapcsolatok építésében, és a transzatlanti kötelék erősítésében" - fogalmazott Heather Nauert szóvivő, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok kormánya csalódott, amiért "a magyar kormány és a CEU" nem írta alá azt az egyezményt, amely lehetővé tette volna, hogy az egyetem továbbra is folytassa Magyarországon az Egyesült Államokban akkreditált programjait.

Tegnap délben közölte az egyetem, hogy a közel két éves egyeztetések ellenére, a működtetésüket ellehetetlenítő törvény miatt az egyetem nem vehet fel diákokat 2019 január 1-től, ezért az intézmény minden amerikai akkreditációjú programját Bécsben indítja jövő év szeptemberétől kezdve:

A nap, amikor a kormány kiűzött egy remek egyetemet az országból

Hiába próbálja másként beállítani a kormánypropaganda, a CEU távozik az országból. De miért, kinek jó ez? És hogyan költözik, ha egyes részei mégis maradnak? Minden, amit tudni kell a botrányról. Ma délben közölte a CEU, hogy a működésüket ellehetetlenítő törvény miatt az egyetem nem vehet fel új diákokat 2019.

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.