Nem fogadta Orbán a CEU-ért lobbizó nagykövetet

  • narancs.hu
  • 2018. december 3.

Belpol

David Cornstein az RTL Klubnak mesélt arról, hogy lobbizott sikertelenül az egyetem megmentéséért.

Csak a miniszterelnök meghatalmazottaival tudott találkozni, amikor a CEU-ról akart tárgyalni – mondta a Híradónak a nagykövet, aki korábban a négy fontos dolgot említett a magyar-amerikai kapcsolatok javulásának feltételeként. Az egyik a CEU-val való kiegyezés lett volna.

Az interjúból az is kiderült, hogy továbbra sincs napirenden a Donald Trump és az Orbán Viktor közötti találkozó. „Azt hiszem, hogy a kormány is hibás, és az egyetemnek is jobban kellett volna törekednie a megállapodásra. Nem fogom azt mondani, hogy most vége a két ország kapcsolatának. Megyünk előre, folytatjuk az együttműködést más területeken" - mondta Cornstein.

A CEU hétfőn közleményben tudatta, hogy az egyetem minden amerikai akkreditációjú programját Bécsben indítja el 2019 szeptemberében. Jelezték: az intézmény megőrzi magyar egyetemi akkreditációját.

Arról, hogy ez mekkora vesztességet jelent az országnak és mit mond erről a kormány, itt olvashat részletesebben.

A nap, amikor a kormány kiűzött egy remek egyetemet az országból

Hiába próbálja másként beállítani a kormánypropaganda, a CEU távozik az országból. De miért, kinek jó ez? És hogyan költözik, ha egyes részei mégis maradnak? Minden, amit tudni kell a botrányról. Ma délben közölte a CEU, hogy a működésüket ellehetetlenítő törvény miatt az egyetem nem vehet fel új diákokat 2019.

Figyelmébe ajánljuk

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.