Hoffmann Rózsa: " A gyermek olyan környezetben és értékrend szerint nőjön fel, ami az életet és a haza javát szolgálja"

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 18.

Belpol

Újra előhúzták az egykori köznevelésért felelős államtitkárt.

Egykori közoktatással folglakozó politikusokat, Fodor Gábort és Hoffmann Rózsát faggatta a Mediaworks Hírcentruma egy a Magyar Nemzetben megjelent cikkben arról, mit gondolnak a "genderideológia" és a szexuális felvilágosítás gyerekkorban való szükségességéről.

Fodor Gábor elmondta, hogy szerinte a végső szót a szakembereknek – például pszichológusoknak – kell kimondaniuk azzal kapcsolatban, hogy a gyermekek szexuális felvilágosítása mikor és milyen formában történjen, emellett hozzátette: ennek során a különböző civil szervezetek bevonása is kívánatos lehet, amennyiben az adott középiskola és a szülők is egyetértenek ebben.

Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egykori oktatásért felelős államtitkára egészen más kontextusba helyezte a problémát. Szerinte "nem megengedhető, hogy a propagandisztikus céllal megjelenő, önmagukat NGO-nak nevező szervezetek „érzékenyítsenek” a közoktatási intézményekben, pláne az óvodákban".

Ráadásul meggyőződése, hogy ugyan a szexuális felvilágosításra szükség van az iskolákban, de csak 14 éves kor után, amikor biológiailag és szellemileg is elég éretté válnak a gyermekek.

Kifejtette emellett:

"A szexuális felvilágosítás azért is nagyon kényes, sok körültekintést igénylő kérdés, mert ennek során azt is szem előtt kell tartani, hogy a gyermek olyan környezetben és értékrend szerint nőjön fel, ami az életet és a haza javát szolgálja az egyéni boldogulásuk mellett ."

Szerinte ezért ha bárki az említett kérdésben ilyen tájékoztató foglalkozást akar tartani az iskolákban, akkor azt az igazgatónak kell engedélyeznie. "Ha az igazgatónak helyén van az esze, és fontos neki a gyermekek fejlődése, akkor nemet mond az olyan törekvésekre, amelyek nem illeszkednek az iskola pedagógiai céljaiba és értékrendjébe" - tette hozzá.

Hangsúlyozta azt is: "a nemzetközileg egyre erősödő LMBTQ-propaganda olyan világnézetet jelenít meg, amely idegen a magyar nép többségének szellemiségétől, törekvéseitől és alkotmányától. A magyarok túlnyomó többsége hagyományos értékeket és világszemléletet tart magáénak. Mondandóját azzal zárta, hogy 

"ez nem jelenti azt, hogy az ettől eltérő nézeteket nem kell elfogadni, ám azoknak nincs helye az oktatásban."

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.