Hoffmann Rózsa: " A gyermek olyan környezetben és értékrend szerint nőjön fel, ami az életet és a haza javát szolgálja"

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 18.

Belpol

Újra előhúzták az egykori köznevelésért felelős államtitkárt.

Egykori közoktatással folglakozó politikusokat, Fodor Gábort és Hoffmann Rózsát faggatta a Mediaworks Hírcentruma egy a Magyar Nemzetben megjelent cikkben arról, mit gondolnak a "genderideológia" és a szexuális felvilágosítás gyerekkorban való szükségességéről.

Fodor Gábor elmondta, hogy szerinte a végső szót a szakembereknek – például pszichológusoknak – kell kimondaniuk azzal kapcsolatban, hogy a gyermekek szexuális felvilágosítása mikor és milyen formában történjen, emellett hozzátette: ennek során a különböző civil szervezetek bevonása is kívánatos lehet, amennyiben az adott középiskola és a szülők is egyetértenek ebben.

Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egykori oktatásért felelős államtitkára egészen más kontextusba helyezte a problémát. Szerinte "nem megengedhető, hogy a propagandisztikus céllal megjelenő, önmagukat NGO-nak nevező szervezetek „érzékenyítsenek” a közoktatási intézményekben, pláne az óvodákban".

Ráadásul meggyőződése, hogy ugyan a szexuális felvilágosításra szükség van az iskolákban, de csak 14 éves kor után, amikor biológiailag és szellemileg is elég éretté válnak a gyermekek.

Kifejtette emellett:

"A szexuális felvilágosítás azért is nagyon kényes, sok körültekintést igénylő kérdés, mert ennek során azt is szem előtt kell tartani, hogy a gyermek olyan környezetben és értékrend szerint nőjön fel, ami az életet és a haza javát szolgálja az egyéni boldogulásuk mellett ."

Szerinte ezért ha bárki az említett kérdésben ilyen tájékoztató foglalkozást akar tartani az iskolákban, akkor azt az igazgatónak kell engedélyeznie. "Ha az igazgatónak helyén van az esze, és fontos neki a gyermekek fejlődése, akkor nemet mond az olyan törekvésekre, amelyek nem illeszkednek az iskola pedagógiai céljaiba és értékrendjébe" - tette hozzá.

Hangsúlyozta azt is: "a nemzetközileg egyre erősödő LMBTQ-propaganda olyan világnézetet jelenít meg, amely idegen a magyar nép többségének szellemiségétől, törekvéseitől és alkotmányától. A magyarok túlnyomó többsége hagyományos értékeket és világszemléletet tart magáénak. Mondandóját azzal zárta, hogy 

"ez nem jelenti azt, hogy az ettől eltérő nézeteket nem kell elfogadni, ám azoknak nincs helye az oktatásban."

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Múzeum Hatvanpusztán

Egy-két ezer ember tüntetett Hatvanpusztán szombat délután. A rendszert biztosan nem döntik meg ezzel, de legalább szívtak egy kis friss levegőt. De mennyi legyen a belépő a jövőre megnyitó Korrupció Múzeumba?

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.