Hogyan oldja meg a bevásárlást az a szülő, aki otthon egyedül ápolja a fogyatékkal élő gyerekét?

Belpol

Hogyan érinti a koronavírus-járvány az otthonápoló családokat? Mi lesz a gyerekekkel, ha az őket ápoló szülő megbetegszik? Sok a kérdés, megnyugtató válasz nincs.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, hétfőn nyílt levelet írt a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület tizenegy másik, több ezer fogyatékkal élő gyermeket nevelő családot képviselő szervezettel közösen, hogy a döntéshozók a jelen helyzetben támogassák az otthonápoló családokat.

"A koronavírus járvány kapcsán továbbra is lehetetlen helyzetben vannak a sérült emberek, illetve őket ápoló családtagjaik" – hangsúlyozzák. Csordás Anett, az egyesület vezetője lapunk kérdésére elmondta, a koronavírus-járvány őket is negatívan érinti, hiszen sok szülőnek, aki fogyatékkal élő gyerekét ápolja otthon, eddig az idősebb szülők, rokonok segítettek a bevásárlással vagy gyógyszerkiváltással, ők azonban most szintén veszélyeztettek, így otthon maradnak.

„Sokan egyedül nevelik a gyereket, ha az idős szülők nem tudnak nekik segíteni, az egyébként is legyengült immunrendszerű gyereket pedig nem vihetik magukkal a boltba, akkor hogyan oldják meg a bevásárlást?” – teszi fel a kérdést Csordás Anett és hozzáteszi, sok otthonápoló család eddig nem kért segítséget, például az egyesülettől sem, de most kétségbeesetten fordultak hozzájuk. „A boltba elmenni nem tudnak, a házhozszállításhoz időpontot kell foglalni, ami már hetekre előre be van telve, más opció nincs.”

false

 

Csordás Anett maga is érintett és úgy gondolja, nincsenek megnyugtató válaszok arra sem, hogy ha egy szülő megbetegszik, mi lesz a fogyatékkal élő gyerekével úgy, hogy az intézményekben is felvételi stop van. Ennek a rendezésére is kérték hát a kormányt, a levelet Orbán Viktornak, Kásler Miklósnak, Novák Katalinnak és Rétvári Bencének címezték.

Kéréseiket öt pontban foglalták össze, többek között azt, hogy:

  • vállalja át az állam a koronavírus-járvány idejére az ápolási díj és a GYOD nyugdíjjáralékát,
  • biztosítsanak az otthonápoló családoknak egy tízezer forintos rendkívüli segélyt havonta a pandémia idejére,
  • biztosítson több fizetett szabadságot azoknak a szülőknek, akik SNI-s, vagy különösen halmozottan fogyatékos gyereket nevelnek,
  • hozzanak rendelkezést arról, mi történjen akkor, ha a fogyatékos gyereket otthonápoló személy megbetegszik,
  • és rendeljenek pluszforrást a már kiadott rendelkezési tervhez, amiben az önkormányzatokra hárítják a gondoskodást.

Addig sem ülnek azonban tétlenül, amíg várják a választ. „Nagy kihívás ez most nekünk – mondja Csordás Anett –, nem voltunk erre felkészülve, de rugalmasak vagyunk és ezt is megoldjuk, még ha a fülünkön is vesszük a levegőt.”

Képünk a július 20-i demonstráción készült

Képünk a 2018. július 20-i demonstráción készült

Fotó: Bankó Gábor

 

Így most önkéntes hálózatot igyekeznek szervezni, szerte az országból már több mint húszan jelentkeztek. Az önkéntesek az otthonápoló családoknak segítenek, amiben tudnak: bevásárolnak nekik, kiváltják a gyógyszereiket. „Az egyesületünknek van egy levelezőcsoportja, ott érkeztek be a szülői igények, mi pedig meghirdettük, hogy lehet jelentkezni önkéntesnek, aki tud, segítsen. Írtunk az önkormányzatoknak és különböző szervezeteknek is, vannak ugyanis olyan otthonápoló családok, akik nagyon nehéz körülmények között élnek és azzal, hogy az élelmiszerárak is emelkednek, nem tudnak nagybevásárlást sem csinálni” – mondja Csordás Anett és megjegyzi, van, ahol az önkéntesek ezért pénzt sem kérnek a családoktól.

Ezért igyekeznek a kritikus helyzetben lévő családokat anyagilag is támogatni, amit az egyesülethez beérkező magánadományokból és egy bank anyagi támogatásának köszönhetően tudnak megtenni. „De mindent nem lehet az emberek jóindulatára bízni.”

Arról, hogyan érinti a koronavírus-járvány a legszegényebb rétegeket, marginalizált csoportokat a legfrissebb Narancsban olvashatnak egy átfogó, hosszabb cikket. Az otthonápoló családokról pedig itt írtunk bővebben.

Az újságra itt fizethetnek elő.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.