Hogyan oldja meg a bevásárlást az a szülő, aki otthon egyedül ápolja a fogyatékkal élő gyerekét?

Belpol

Hogyan érinti a koronavírus-járvány az otthonápoló családokat? Mi lesz a gyerekekkel, ha az őket ápoló szülő megbetegszik? Sok a kérdés, megnyugtató válasz nincs.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, hétfőn nyílt levelet írt a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület tizenegy másik, több ezer fogyatékkal élő gyermeket nevelő családot képviselő szervezettel közösen, hogy a döntéshozók a jelen helyzetben támogassák az otthonápoló családokat.

"A koronavírus járvány kapcsán továbbra is lehetetlen helyzetben vannak a sérült emberek, illetve őket ápoló családtagjaik" – hangsúlyozzák. Csordás Anett, az egyesület vezetője lapunk kérdésére elmondta, a koronavírus-járvány őket is negatívan érinti, hiszen sok szülőnek, aki fogyatékkal élő gyerekét ápolja otthon, eddig az idősebb szülők, rokonok segítettek a bevásárlással vagy gyógyszerkiváltással, ők azonban most szintén veszélyeztettek, így otthon maradnak.

„Sokan egyedül nevelik a gyereket, ha az idős szülők nem tudnak nekik segíteni, az egyébként is legyengült immunrendszerű gyereket pedig nem vihetik magukkal a boltba, akkor hogyan oldják meg a bevásárlást?” – teszi fel a kérdést Csordás Anett és hozzáteszi, sok otthonápoló család eddig nem kért segítséget, például az egyesülettől sem, de most kétségbeesetten fordultak hozzájuk. „A boltba elmenni nem tudnak, a házhozszállításhoz időpontot kell foglalni, ami már hetekre előre be van telve, más opció nincs.”

false

 

Csordás Anett maga is érintett és úgy gondolja, nincsenek megnyugtató válaszok arra sem, hogy ha egy szülő megbetegszik, mi lesz a fogyatékkal élő gyerekével úgy, hogy az intézményekben is felvételi stop van. Ennek a rendezésére is kérték hát a kormányt, a levelet Orbán Viktornak, Kásler Miklósnak, Novák Katalinnak és Rétvári Bencének címezték.

Kéréseiket öt pontban foglalták össze, többek között azt, hogy:

  • vállalja át az állam a koronavírus-járvány idejére az ápolási díj és a GYOD nyugdíjjáralékát,
  • biztosítsanak az otthonápoló családoknak egy tízezer forintos rendkívüli segélyt havonta a pandémia idejére,
  • biztosítson több fizetett szabadságot azoknak a szülőknek, akik SNI-s, vagy különösen halmozottan fogyatékos gyereket nevelnek,
  • hozzanak rendelkezést arról, mi történjen akkor, ha a fogyatékos gyereket otthonápoló személy megbetegszik,
  • és rendeljenek pluszforrást a már kiadott rendelkezési tervhez, amiben az önkormányzatokra hárítják a gondoskodást.

Addig sem ülnek azonban tétlenül, amíg várják a választ. „Nagy kihívás ez most nekünk – mondja Csordás Anett –, nem voltunk erre felkészülve, de rugalmasak vagyunk és ezt is megoldjuk, még ha a fülünkön is vesszük a levegőt.”

Képünk a július 20-i demonstráción készült

Képünk a 2018. július 20-i demonstráción készült

Fotó: Bankó Gábor

 

Így most önkéntes hálózatot igyekeznek szervezni, szerte az országból már több mint húszan jelentkeztek. Az önkéntesek az otthonápoló családoknak segítenek, amiben tudnak: bevásárolnak nekik, kiváltják a gyógyszereiket. „Az egyesületünknek van egy levelezőcsoportja, ott érkeztek be a szülői igények, mi pedig meghirdettük, hogy lehet jelentkezni önkéntesnek, aki tud, segítsen. Írtunk az önkormányzatoknak és különböző szervezeteknek is, vannak ugyanis olyan otthonápoló családok, akik nagyon nehéz körülmények között élnek és azzal, hogy az élelmiszerárak is emelkednek, nem tudnak nagybevásárlást sem csinálni” – mondja Csordás Anett és megjegyzi, van, ahol az önkéntesek ezért pénzt sem kérnek a családoktól.

Ezért igyekeznek a kritikus helyzetben lévő családokat anyagilag is támogatni, amit az egyesülethez beérkező magánadományokból és egy bank anyagi támogatásának köszönhetően tudnak megtenni. „De mindent nem lehet az emberek jóindulatára bízni.”

Arról, hogyan érinti a koronavírus-járvány a legszegényebb rétegeket, marginalizált csoportokat a legfrissebb Narancsban olvashatnak egy átfogó, hosszabb cikket. Az otthonápoló családokról pedig itt írtunk bővebben.

Az újságra itt fizethetnek elő.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.