Hogyan oldja meg a bevásárlást az a szülő, aki otthon egyedül ápolja a fogyatékkal élő gyerekét?

Belpol

Hogyan érinti a koronavírus-járvány az otthonápoló családokat? Mi lesz a gyerekekkel, ha az őket ápoló szülő megbetegszik? Sok a kérdés, megnyugtató válasz nincs.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, hétfőn nyílt levelet írt a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület tizenegy másik, több ezer fogyatékkal élő gyermeket nevelő családot képviselő szervezettel közösen, hogy a döntéshozók a jelen helyzetben támogassák az otthonápoló családokat.

"A koronavírus járvány kapcsán továbbra is lehetetlen helyzetben vannak a sérült emberek, illetve őket ápoló családtagjaik" – hangsúlyozzák. Csordás Anett, az egyesület vezetője lapunk kérdésére elmondta, a koronavírus-járvány őket is negatívan érinti, hiszen sok szülőnek, aki fogyatékkal élő gyerekét ápolja otthon, eddig az idősebb szülők, rokonok segítettek a bevásárlással vagy gyógyszerkiváltással, ők azonban most szintén veszélyeztettek, így otthon maradnak.

„Sokan egyedül nevelik a gyereket, ha az idős szülők nem tudnak nekik segíteni, az egyébként is legyengült immunrendszerű gyereket pedig nem vihetik magukkal a boltba, akkor hogyan oldják meg a bevásárlást?” – teszi fel a kérdést Csordás Anett és hozzáteszi, sok otthonápoló család eddig nem kért segítséget, például az egyesülettől sem, de most kétségbeesetten fordultak hozzájuk. „A boltba elmenni nem tudnak, a házhozszállításhoz időpontot kell foglalni, ami már hetekre előre be van telve, más opció nincs.”

false

 

Csordás Anett maga is érintett és úgy gondolja, nincsenek megnyugtató válaszok arra sem, hogy ha egy szülő megbetegszik, mi lesz a fogyatékkal élő gyerekével úgy, hogy az intézményekben is felvételi stop van. Ennek a rendezésére is kérték hát a kormányt, a levelet Orbán Viktornak, Kásler Miklósnak, Novák Katalinnak és Rétvári Bencének címezték.

Kéréseiket öt pontban foglalták össze, többek között azt, hogy:

  • vállalja át az állam a koronavírus-járvány idejére az ápolási díj és a GYOD nyugdíjjáralékát,
  • biztosítsanak az otthonápoló családoknak egy tízezer forintos rendkívüli segélyt havonta a pandémia idejére,
  • biztosítson több fizetett szabadságot azoknak a szülőknek, akik SNI-s, vagy különösen halmozottan fogyatékos gyereket nevelnek,
  • hozzanak rendelkezést arról, mi történjen akkor, ha a fogyatékos gyereket otthonápoló személy megbetegszik,
  • és rendeljenek pluszforrást a már kiadott rendelkezési tervhez, amiben az önkormányzatokra hárítják a gondoskodást.

Addig sem ülnek azonban tétlenül, amíg várják a választ. „Nagy kihívás ez most nekünk – mondja Csordás Anett –, nem voltunk erre felkészülve, de rugalmasak vagyunk és ezt is megoldjuk, még ha a fülünkön is vesszük a levegőt.”

Képünk a július 20-i demonstráción készült

Képünk a 2018. július 20-i demonstráción készült

Fotó: Bankó Gábor

 

Így most önkéntes hálózatot igyekeznek szervezni, szerte az országból már több mint húszan jelentkeztek. Az önkéntesek az otthonápoló családoknak segítenek, amiben tudnak: bevásárolnak nekik, kiváltják a gyógyszereiket. „Az egyesületünknek van egy levelezőcsoportja, ott érkeztek be a szülői igények, mi pedig meghirdettük, hogy lehet jelentkezni önkéntesnek, aki tud, segítsen. Írtunk az önkormányzatoknak és különböző szervezeteknek is, vannak ugyanis olyan otthonápoló családok, akik nagyon nehéz körülmények között élnek és azzal, hogy az élelmiszerárak is emelkednek, nem tudnak nagybevásárlást sem csinálni” – mondja Csordás Anett és megjegyzi, van, ahol az önkéntesek ezért pénzt sem kérnek a családoktól.

Ezért igyekeznek a kritikus helyzetben lévő családokat anyagilag is támogatni, amit az egyesülethez beérkező magánadományokból és egy bank anyagi támogatásának köszönhetően tudnak megtenni. „De mindent nem lehet az emberek jóindulatára bízni.”

Arról, hogyan érinti a koronavírus-járvány a legszegényebb rétegeket, marginalizált csoportokat a legfrissebb Narancsban olvashatnak egy átfogó, hosszabb cikket. Az otthonápoló családokról pedig itt írtunk bővebben.

Az újságra itt fizethetnek elő.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.