Csak azért nem kötelező nálunk maszkot hordani, mert nincs belőle elég?

Belpol

Több környező országban kötelezően elrendelték, hogy az állampolgárok takarják el az arcukat a közösség érdekében. Nálunk a tisztifőorvos még mindig a maszkviselés ellen van. Talán azért, mert még mindig nincs elég raktáron?

Rendkívüli időket élünk a koronavírus miatt, ami úgy tűnik, hogy egy bizonyos kérdésben összekovácsolta az amúgy töredezett magyar társadalmat: azt a legtöbben belátják, hogy azzal lehet a leginkább a fertőzés terjedését lelassítani, ha otthon maradnak. Ezt bizonyítja Jakab Ferenc, az országos koronavírus-kutatócsoport vezetőjének vasárnapi nyilatkozata, miszerint a megfelelő intézkedéseknek és a lakosság fegyelmezettségének köszönhetően az esetszámok nem emelkednek drasztikusan Magyarországon.

Jelenleg 585 hivatalosan fertőződött betegről és 21 elhunytról tudunk, ami nem egy alábecsülendő szám, de még messze nem vagyunk ott, ahol például Spanyolország: a dél-európai országban vasárnap 800-zal több új halálos megbetegedést regisztráltak. Persze, nyugtával dicsérjük a napot, ugyanis a koronavírus elleni védekezésért felelős operatív törzs szerint a tömeges megbetegedések küszöbén állunk, ami ha átfordul, akkor jelentősen módosíthatnak a hazai statisztikák.

Ettől függeltenül már-már példanélküli a magyar társadalmon uralkodó egyetértés az otthonmaradást illetően, ami érthető, hiszen mindenki szeretne minél hamarabb és a lehető legkisebb veszteséggel túl lenni a járványon. Ugyanakkor akad egy kérdéskör, ami továbbra is megosztja az embereket.

Maszkban vagy maszk nélkül? Hogyan vészeljük át a járványt?

Ez a kérdés hetek óta sok mindenkit foglalkoztat. Van ország, ahol kötelező a viselése, és van, ahol az egészségügyi dolgozóknak is alig jut. A koronavírus terjedésével megsokasodtak a járványt övező kérdések is, a biztonsági intézkedésekről, vakcináról, kezelésről épp úgy, mint a helyes védekezési stratégiákról.

Viseljünk maszkot, avagy sem?

Gyakorlatilag a vírus megjelenésével egyidőben központi kérdéssé vált, hogy az utcán, közösségekben, munkahelyen tartózkodóknak kell-e maszkot viselniük. A szkeptikusok szerint nem véd a fertőzés ellen, és ha valaki ilyet vásárol, akkor csak azt éri el, hogy a frontvonalban küzdő egészségügyi alkalmazottaknak nem marad, vagy csak nagyon drágán tudnak beszerezni maguknak.

Illetve egyfajta fals magabiztosságot is eredményez: akik maszkot viselnek, azok gyakrabban nyúlnak az arcukhoz, esélyt adva így a vírusnak – tehát többet árt, mint használ. Ezen a véleményen van Jerome Adams, az Egyesült Államok országos tisztifőorvosa, legalábbis egy február végi Twitter-bejegyzésében arra kérte az embereket, hogy álljanak le a maszkok vásárlásával.

 

Nem hülyeség

A negatív vélemények ellenére vannak akik szerint igenis véd a maszk. A Magyar Orvosi Kamara az Index megkeresésére azt közölte: „mivel a tömeges fertőződések időszakának küszöbén állunk, álláspontunk szerint mindenkinek érdemes maszkot hordania közterületen, tömegközlekedés közben vagy bármilyen szituációban, amikor nagyobb számban emberekkel kerülhet kontaktusba. Azonban megkülönböztetjük azt, hogy milyen maszkot érdemes hordani”. Továbbá a kínai járványügyi központ vezetője, George Gao is azt tanácsolja, hogy takarjuk el az arcunkat.

Kínai járványügyi szakember figyelmezteti Európát: tessék maszkot hordani!

A kínai járványügyi központ vezetője szerint időt kell nyerni addig, amíg a megfelelő gyógyszer elérhető lesz a betegségre. "Nagy hiba", ha nem viselünk maszkot a járvány idején - mondta a Science magazinnak George Gao, a kínai járványügyi központ vezetője. Gaót az interjúban kérdezték arról, hogy más országok miben hibáznak: "Ez a vírus cseppfertőzéssel és szoros kontaktusokkal terjed.

Van egy köztes álláspont is, ami szerint azok hordjanak maszkot, akik már megbetegedtek, mert így meg lehet gátolni, hogy az egészségesek elkapják a fertőzést. Tehát nem hülyeség az arcunk eltakarása, de elsősorban nem magunk, hanem a közösség érdekében fontos. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NKK) is ezen az állásponton van.

(Maszkos) pillanatkép/ Képünk illusztráció

(Maszkos) pillanatkép

Képünk illusztráció/Forrás:Unsplash.com

Sokan kötelezővé tették

Akárhogy is van, egyes környező országokban szigorú előírásokat vezettek be a maszkviselést illetően.

  • Ausztriában ahol az emberek között közvetlen kontaktus alakulhat ki, ott kötelező a szájmaszk viselése, így a szupermarketekbe is csak maszk viselése mellett lehet belépni. A tervek szerint ezt úgy oldják meg, hogy az üzletek bejáratánál alacsony díj ellenében lehet maszkokat vásárolni.
  • Szlovákiában múlt hét keddtől fogva szájtakaró nélkül senki nem léphet ki az utcára: ez azt jelenti, hogy szájmaszkot, kendőt vagy valamilyen sálat hordania kell mindenkinek, aki az utcára megy.
  • Csehországban már március 19-e óta kötelező a közterületeken az orr és száj eltakarása, amihez védőmaszk, sál vagy megfelelő kendő használata is elegendő.
  • Szlovéniában is hasonló a helyzet, mint Szlovákiában és Csehországban: kötelező a szájmaszkok és védőkesztyűk használata, de mivel hiány van belőlük, ezért kendő és sál is elegendő lehet, ha az orrukat és szájukat megfelelően el tudják velük takarni a polgárok.

Nem mellesleg már az Egyesült Államokban is felröppentek arról hírek, hogy kötelezővé tehetik a maszk viselését.

Magyarországon miért nincs ilyen?

Pár napja az NNK és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölt a Facebookon egy képet, aminek az volt az üzenete, hogy aki egészséges az ne viseljen maszkot. Ez nagy felháborodást keltett az orvosok körében, aminek következtében a „lakossági tájékoztatót” eltávolították.

Müller Cecília, országos tisztifőorvos ezt követően többször azt mondta az operatív törzs sajtótájékoztatóin, ha valaki viselni akarja a maszkot, akkor viselje, de akkor helyesen tegye fel. Ebből kiindulva nemigen számolhatunk azzal, hogy Magyarországon kötelező lesz a maszkviselés.

Orbán Viktor hasonlóan kétkedő véleményen van a maszkokat illetően: hétfői parlamenti válaszában, amikor erről kérdezték, azt felelte, hogy el tudná rendelni a kötelező maszkviselést, de kérdéses, hogy lenne-e foganatja. Hozzátette, vannak országok, ahol ezt az intézkedést már meghozták, de közben nem lehet elérni a maszkokat, ezért mindenkinek magának kell elkészítenie azokat. „Nem hiszem, hogy Magyarországon ez működne. (...) Magánszemély csak magánforgalomból tud beszerezni, vagy készít magának, mint ahogy ezt én is tettem, otthon, a szükség esetére” – mondta.

A kormányfő szerint csak akkor tud egy szabály bevezetni kényszerítővel, ha a betartásának meg tudja teremteni a feltételeit. „Ma nem tudom garantálni a magyaroknak, hogy lesz annyi maszk az országban, amit patikai forgalomban meg tudnak vásárolni. Ezért kérem őket, hogy viseljenek maszkot, de nem tudom garantálni ennek a föltételeit, és ezért elő sem írhatom kötelezettségként. Így állunk” – tette hozzá.

A helyzet nem bíztató, de érdekességképpen megjegyezzük, hogy azért Magyarországon sem megengedett mindenhol fedetlen orcával flangálni, ugyanis Velencén és Siófokon is elrendelték, hogy a lakosság ellátását szolgáló üzletekbe (élelmiszerüzlet, drogéria, posta, gyógyszertár stb.) csak maszkkal lehet belépni.

A járvány hazai megjelenését követően hiánycikké váltak a védőeszközök és nem álltak rendelkezésre megfelelő információk sem, azonban Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten arról tájékoztatott, hogy 1,2 millió maszk érhető el jelenleg, amiket a kormány eljutatott a gyógyszertárakba. Hozzátette, átmeneti ellátási zavarok lehetnek.

Hétvégén Kínából 3 millió 270 ezer maszk érkezett, de ezek elsősorban az egészségügyi védekezésben résztvevők számára állnak rendelkezésre, viszont a védőfelszerelések utánpótlása folyamatos.

A maszkkérdés rendszeresen előkerül az operatív törzs sajóttájékoztatóin is: csütörtökön Lakatos Tibor ezredes azt mondta, állandóan gyártanak hazai védőeszközöket, továbbá jelenleg új gyártósorokat állítanak be, hogy növeljék a kapacitást.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.