A kormányoldal azt várja a nemzeti konzultációtól, hogy több millió magyar ember véleménye kikényszerítheti az Oroszországgal szembeni uniós szankciós politika megváltoztatását – ezt mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Hollik István kiemelte: a kormánypártok kötelezettségnek tartják a nemzeti konzultációt, hiszen kormányzásuk elején megígérték, hogy a Magyarország jövőjét hosszú távon érintő ügyekben ki fogják kérni az emberek véleményét. Ez így volt a Covid kezelése és a migráció ügyében is, most pedig „itt van ez a szankciós rendszer”, amely egyértelműen tönkreteszi az európai gazdaságot.
Az MTI szemléjéből nem derül ki: ezeket a szankciókat a magyar kormány is rendre megszavazta – emlékeztet a Lakmusz.
Hollik a Vasárnapi Újságban közölte: a nemzeti konzultációtól azt várják, hogy „több millió magyar ember véleménye kikényszerítheti a szankciós politika megváltoztatását”.
A kommunikációs igazgató szerint a brüsszeli elit egy buborékban ül, nem veszi észre vagy nem akarja tudomásul venni, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók fordítva sültek el, nem hajlandó tudomásul venni, hogy az energiaárak az egekben vannak, és hogy az emberek az utcán tüntetnek a kifizethetetlen rezsiárak miatt.
Ha több millió ember egyértelműen kifejezi a véleményét, az hatásos lehet – vélekedett, hozzátéve, hogy egy demokráciában az emberek véleményét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Reményét fejezte ki, hogy ezt a demokratikus alapszabályt még nem felejtették el Brüsszelben sem.
A kormánypárti politikus hangsúlyozta: a konzultációban a legfontosabbak az energiaszankciókra vonatkozó kérdések. Felidézte: bár korábban az állam- és kormányfők megállapodtak abban, hogy az energia területére a szankciókat nem fogják kiterjeszteni, a nyáron az európai vezetők döntő többsége megváltoztatta ezt a véleményét. Ez a bajunk forrása – fűzte hozzá. Szerinte ezek az intézkedések nemcsak nekünk fájnak, ez mindenkinek fáj.
Arra hívta fel a figyelmet: a gázársapka javaslatának pusztán csak a napirendre vétele a gáz tőzsdei árának azonnali, 10 százalékos emelkedését hozta magával.
Hollik István hangsúlyozta: a magyar embereket védi a rezsicsökkentés, de ennek 1500 milliárd forintos többletköltségét a magyar költségvetésnek kell viselnie.
Azért kell megszüntetni a szankciókat – folytatta –, hogy az energia ára visszamenjen egy olyan tartományba, amely nem veszélyezteti az európai gazdaságot és annak versenyképességét. Arra is kitért: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a Paks 2 fel tudjon épülni, mert ha Magyarország függetleníteni tudja magát a nemzetközi energiaellátástól, legalább a villamos áram tekintetében, az hihetetlen nagy versenyelőnyt jelent a magyar gazdaság és nagy biztonságot a magyar emberek számára. Elképesztő felelőtlenségnek nevezte, hogy a magyar baloldal egyrészt támogatja a szankciókat, ugyanakkor követeli a Paks 2 beruházás felfüggesztését. A turizmussal kapcsolatban felvetette: az orosz állampolgárok Európába utazásának tiltása egyedül az európai turisztikai szektornak okoz kárt, és ez is jól mutatja, hogy miért rossz a szankciós rendszer. Hollik István úgy vélte: ha a lehető leghamarabb elkezdődnének a béketárgyalások, az az egész világnak megkönnyebbülés lenne, hiszen nem vesztené életét több ember, az energiaárak azonnal visszazuhannának, és ez radikálisan csökkentené az inflációt is, amitől egész Európa szenved.
Pénteken megkezdődött az új nemzeti konzultációs kérdőívek postázása. A brüsszeli szankciókról szóló konzultáció ívén hét kérdés szerepel az Oroszországgal szemben már bevezetett, tervezett szankciós lépésekről, illetve azok következményeiről.
Az EUrologus elemzése szerint a nemzeti konzultációt álhírekre alapozva hirdette meg a kormány. A Telex a kérdőívek postázása kapcsán szombaton arról írt, hogy a nemzeti konzultációra szóló felhívás grafikája a kormány Facebook-oldalán bombaként ábrázolja a brüsszeli szankciós csomagot, amelynek elemeit a magyar kormány úgy fogadta el, hogy azt kommunikálta, sikerült megvédenie a magyar emberek érdekeit. A szankciós politika ellen Európa-szerte tiltakoznak, tüntetéseket is szerveznek, de a legtöbb helyen az ellenzék vagy más szervezetek tiltakoznak, állami szintű ellenkampány nincs.
