Hollik István elárulta: a kereszténydemokrácia miatt tiltják be a gender szakot

  • - gera -
  • 2018. augusztus 14.

Belpol

A tanszabadság korlátozásával menetelünk a kereszténydemokrácia felé.

Miközben tegnap az ELTE és a Magyar Rektori Konferencia is kiállt a társadalmi nemek tudománya képzés mellett, Hollik István a HírTv-ben tette egyértelmű, hogy a kormány tényleg betiltatja az ELTE-n és a CEU-n oktatott mesterszakot.

A KDNP politikusa azt mondta a Magyarország élőben című műsorban, hogy a Fidesz–KDNP támogatja, hogy megszüntessék a genderszakot, ami ma Magyarországon azt jelenti, hogy megszüntetik a genderszakot. Hollik azzal érvelt, amivel az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is korábban. Szerinte „hozzáértők vannak”, akik azt mondják, hogy ez nem tudomány, bár az nem derült ki az interjúból, hogy kik ezek a hozzáértők.

Majd az országgyűlési képviselő elárulta, hogy valójában mi áll a szak betiltása mögött: a kereszténydemokrácia.

 

Szerinte a kereszténydemokrata ország koncepciójába nem fér bele a gender szak, mert „az nem tudomány, és szorosan köthető a liberális világhoz”. Amikor megkérdezték Hollikot, hogy nem visszatetsző-e, hogy állam nem tűr meg egy, a sajátjától eltérő felfogású képzést az egyetemeken, a politikus azt mondta, ez nem visszatetsző, mert szerinte a fenntartónak joga van meghatározni, hogy mit tanítsanak az egyetemeken. Majd elmondta, hogy ebből nem fog engedni a kormányzat, és egy meglehetősen furcsa fejtegetésbe kezdett:

 

Hollik által emlegetett kereszténydemokrácia egyébként a Fidesz április győzelme után jelent meg Orbán Viktor szótárában. A miniszterelnök májusban azt mondta, hogy régi vágású kereszténydemokráciát épít. „Mi nem vagyunk liberálisok, és nem liberális demokráciát építünk, hanem kereszténydemokráciát építünk” – ezt mondta akkor Orbán, aki idei tusnádfürdői beszédében is felemlegette a kereszténydemokráciát, amikor azt mondta, a jövő évi EP-választáson jönnek a ’90-esek és a kereszténydemokraták.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.