"Annyit igazán megtehet" az, aki ilyen fontos ügyben részt kíván venni - magyarázta a közrádióban az előzetes regisztráció szükségességét a miniszterelnök-pártvezér.
A tavalyi választójogi törvénnyel egyidejűleg nem született meg a szavazási eljárásról szóló szabályozás. Aligha véletlenül: Orbán választási törvényt sem az örökkévalóságnak készít - az is csupán addig lesz érvényes, amíg a vágyott új győzelmet segíti. Ezt szolgálja az egyéni választási körzetek fideszes szájíz szerint átrajzolása éppúgy, mint az előzetes regisztráció immár ténynek tekinthető bevezetése. (Erről lásd: Szavazz, ha bírsz!, Magyar Narancs, 2012. június 28.) A korábbi,
velejéig hazug érvelés
szerint "mi ezzel a baj, ha az Egyesült Államokban is van ilyen"? Akkor az sem demokrácia? - jött rögtön az adu ász is. Csakhogy ott nincs országos népesség-nyilvántartás, sőt személyi igazolvány sem, továbbá elegendő egy választás alkalmával regisztrálni, hacsak más államba nem költözik az illető. Hivatkoznak Franciaországra is, de ott is csak a 18. életév betöltésekor kell regisztrálni, vagy ha az illető elköltözik. "Szó sincs arról, hogy választásról választásra regisztrálni kellene. Sőt, a trend a miénkkel ellentétes: egyre inkább arra törekszenek a franciák, hogy a meglévő gátakat is eltakarítsák a választási hajlandóság elől. Úgy is mondhatnám: a franciák haladnak a korszerű és praktikus magyar rendszer felé, amit mi épp sutba dobni készülünk" - világítja meg a helyzetet László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője.
Idővel a Fideszben is érezhették, hogy valami nem stimmel az indoklási szakasszal. Kósa Lajos a Magyar Nemzetben utóbb azt fejtegette, hogy nem is regisztrációról, hanem feliratkozásról volna szó: az egyrészt nem idegen szó, másrészt meg az egyik passzív, a másik aktív dolog.
A Fidesz nem pihent eddig sem: a mandátumarányosság szempontját háttérbe szorítva az úgynevezett többségi irányba tolta el a választójogi rendszert tavalyi, 2014-től hatályos törvényében. Amit a stabil kormányzás érdekében addig is tartalmazott a törvény: hogy mást ne mondjunk, a jelenlegi koalíció a szavazatok 53 százalékával jutott az országgyűlési mandátumok több mint kétharmadához (amit rendszeresen a támogatottság mértékével azonosít). A tavalyi változtatások azonban nagyon eltorzíthatják a végeredményt: például a parlamenti többséghez elég lehet, ha a győztes párt csak nagyon kevéssel erősebb fő ellenfelénél. Kompenzáció lesz ugyan továbbra is, de kisebb mértékű, ráadásul ezentúl a győztesek töredékszavazatait is figyelembe veszik. S bár kétélű fegyver, az ellenzék totális szétesettsége miatt egyelőre a koalíciónak kedvez az egyfordulós szisztéma is.
De mi a baj a "feliratkozással"? Feliratkozás esetén például nem a választópolgárok összlétszáma a száz százalék, hanem az előzetesen regisztráltaké. Ráadásul nincs érvényességi küszöb sem már, mivel a Fidesz-KDNP tavaly ezt is megszüntette. Ergo: relatív többséggel lehet mandátumot szerezni az egyéni körzetekben. Mindent összevetve a regisztráció a hatalom megtartásának egyik eszköze lehet: koncentrálható a vélt vagy valós többség, hiszen a saját elkötelezett, mozgósítható bázisához igazítja a rendszert. Ezzel párhuzamosan pedig azzal számol, hogy minél távolabb tartsa az urnáktól azokat, akiknek ugyan elegük van Orbán Viktorból és az ő nemzeti együttműködéséből, de világos pártpreferenciájuk nincs. Aki csak dühöng, legyint a Fideszre, az nem fut neki kétszer, márpedig az új szisztéma szerint azon a bizonyos vasárnapon nem választhat az, aki nem regisztrált hónapokkal azelőtt. Az orbáni szavalat az állampolgári felelősségről szokás szerint csak duma - a Fidesz éppen a szavazópolgárok többségének a közönyében bízik. A Fidesz választójogi változtatásaiból világosan látszik: szerintük mostanság a szavazói fásultság a legfőbb szövetségesük.
Nem biztos azonban, hogy bejön az elképzelés. "A választójogi törvény változtatásaival eddig is az volt a cél, hogy a Fidesz csökkenő népszerűsége ellenére jó eséllyel nyerhessen. Ehhez az kell, hogy ő maradjon a relatíve legnagyobb politikai erő, és hogy ezt az előnyt minél több egyéni kerületi mandátumra tudja váltani. A regisztráció terve ezt még hangsúlyosabbá teszi. Ám ha 2014-ig csak annyit változik a helyzet, hogy az MSZP vagy az általa vezetett balközép együttműködés néhány százalékponttal meg tudja előzni, már akkor is fordul a kocka" - mondja László Róbert. A közvélemény-kutatások eredménye is erősen befolyásolhatja a Fidesz terveit: még mindig vezeti a népszerűségi versenyt, de folyamatosan csökken a támogatottsága. László Róbert szerint az adatok világosan mutatják: "Soha ilyen sokan nem gondolták, hogy Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok. 2013-ban sem várható gazdasági fellendülés, a munkahelyek száma érdemben nem növekszik, aligha fogják tömegek a bőrükön érezni, hogy jobban élnek, mint négy éve.
A protestszavazatoktól fél
a Fidesz legjobban. A célja egyértelműen az, hogy minél jobban beszűkítse az ellenzék mozgásterét - az ellenzéki pártok önállóan indulva esélytelenek a parlamenti többség megszerzésére, és felmerült a költségvetési támogatásuk megvonása is -, illetve hogy a bizonytalan, kiábrándult, a politikával nem foglalkozó tömegeket minél hatékonyabban távol tartsák a választásoktól. A Fidesz még mindig nagyon jól tud mozgósítani, kiváló adatbázisokkal rendelkezik. A többi pártnál ebben erősebbek - bár a Jobbik már felzárkózni látszik."
Nagy kérdés, hogy milyen feltételekkel lehet majd regisztrálni a választásokra. Erről ugyanis egyelőre nincs semmi konkrétum. A PC szakértője szerint a regisztráció "jelenthetné a nagy semmit is: ha hosszú hónapokon keresztül lehetne feliratkozni minden sarkon, levélben, interneten, és még a választás napján is a szavazókörben, akkor nem okozna különösebb gondot a választónak. De a Fidesz nem ebben gondolkodik. A másik véglet, hogy csak néhány hétig tart a regisztrációs időszak, akkor is csak mondjuk a járási központokban, aztán soha többet. Ez esetben milliók volnának kizárhatók a választásból. Valószínűleg a két véglet között fognak valahol megállapodni." (Eddigi megnyilatkozások alapján a teljes parlamenti periódusban, a választás évének februárjáig lehet majd regisztrálni. A jelenlegi ciklus fele mindenesetre már odavan.)
Ötletnek eddig sem volt híján a koalíció: ilyen volt a javaslatnak is röhejes családi szavazás, a KDNP dobta be; vagy hogy akinek adótartozása van, azt kizárják a választásból. (Előzetes regisztráció - speciális esetekben - most is létezik: akik nemzetiségi listákra akarnak szavazni, azoknak erről nyilatkozniuk kell. A külföldön élő magyar állampolgárokról sem készült természetesen nyilvántartás; ahhoz, hogy őket lajstromba vegyék, előzetesen nekik is jelentkezniük kell.)
Felmerült, hogy aki regisztrál, annak legyen kötelező szavaznia is. Hasonlót javasolt (nehogy elmaradjon hülyeségben) az MSZP is: legyen kötelező a választáson való részvétel! Tény, hogy van ilyen, több helyütt, néhol szankcionálják is a távol maradást. (Van, ahol az életkor is számít: például hatvan vagy hetven év felett nem kötelező voksolni.) Európában is több helyütt akad erre példa: Görögországban, Olaszországban, Belgiumban, Svájcban. De Magyarországon mi értelme volna ennek, amikor évtizedekig kellett attól tartani, hogy hátrányok érik a "választást" kihagyó polgárt?
"A nemzetközi példákra való üres hivatkozással tele a padlás. Pusztán az, hogy valaki rámutat egy távoli országra, még nem legitimálja a hazai bevezetést. Nem lehet ugyanis a jogi-társadalmi közegből kiemelni csak úgy egy-egy elemet. Arról nem is beszélve, hogy bármire és annak ellenkezőjére is lehet példát találni - mondja László Róbert. - Jogvesztő regisztráció pedig egyáltalán nincs olyan demokratikus országban, ahol jól működik a népesség-nyilvántartás."
