"A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkárának feljelentése alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda Gazdaságvédelmi Főosztálya folytat nyomozást az ÁNTSZ-laboratóriumok 2006. évben történt értékesítésével összefüggésben hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt. Az ügyben gyanúsított kihallgatására ez ideig nem került sor. A nyomozás érdekeire hivatkozással mást egyelőre nem kívánunk közölni" - közölte a Narancs megkeresésére a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI).
Olvasó nép
Szeptemberben lesz két éve, hogy megkezdődött a nyomozás az Állami Népegészségügyi és Tisztiszolgálat (ÁNTSZ) 14 kémiai és 16 mikrobiológiai laboratóriuma magánosítása miatt Szócska Miklós feljelentése nyomán. Az egészségügyi államtitkár a Heti Válasz akkori cikkét olvasva fordult a nyomozókhoz. Amikor most az ügyről érdeklődtünk, a szaktárca az NNI-hez irányította lapunkat.
A magánosítás története a kilencvenes évek végén kezdődött. A 2002 tavaszán aláírt Phare-támogatási szerződés alapján hét regionális labort engedélyezett az EU - még a helyüket is meghatározták -, amiket modernizáltak is. A maradék harmincat leválasztották, és a 2004-ben alapított ÁNTSZ Laboratórium Kft.-be szervezték. A privatizáció nem titkolt célja a takarékosság volt, mivel az 1300 főt foglalkoztató laborhálózat 2005-re évi 1,2 milliárd forint veszteséget termelt. Egy 2003 őszén készült tanulmány szerint, ha valamennyi területen kiszervezik a laboratóriumokat, azzal 3,1 milliárd forint spórolható meg. A kormányzati döntéshozók ennek alapján 2004-re ennyivel kevesebbet írtak az ÁNTSZ költségvetési támogatási sorába.
Bujdosó László országos tiszti főorvos nem a totális, hanem a részleges kiszervezés mellett döntött. A szolgáltató funkciót leválasztották az ÁNTSZ-laborokról, míg a törvény által kötelezően előírt közegészségügyi és járványügyi vizsgálatok maradtak. (A magasabb bevétel érdekében a regionális ÁNTSZ-laborok az adott megyében szolgáltatóként is tovább működtek.) A privatizációt egyébként nemcsak a gazdaságtalan működés sürgette, hanem az egészségügyi minisztérium erről szóló rendelete is.
A kiszervezett laborok a 2004. decemberi jogutódlásos leválás és feladatátadás után is veszteségesen dolgoztak: első évében az ÁNTSZ Laboratórium Kft. egyenlege mínusz 500 millió forintot mutatott. Amikor pedig 2006-ra ismét 2 milliárddal csökkentették az ÁNTSZ költségvetési támogatását, a laborok a működőképességük határáig jutottak. A céget 200 millió forintért kezdték árulni, és bár öt érdeklődő is megvásárolta az 500 ezer forintos pályázati anyagot, egyiknek sem kellett. Másodszorra a Kincstári Vagyon Igazgatóság (KVI) 160 millióra árazta le a céget, ám ez sem élénkítette a keresletet. A vevőjelölteket az is riaszthatta, hogy évente 100-200 millió forint bérleti díj fizetése is várt az új tulajdonosra. A laboroktól az önkormányzatok nem kértek bérleti díjat, amíg azok állami kézben voltak, de a privatizáció után már kellett volna fizetni, noha semmilyen konkrét megállapodás nem volt előkészítve a magánosítás utáni helyzetre. A pályázati anyag egyik megvásárlója e kérdés rendezetlenségét önmagában olyan súlyú kockázatnak tekintette, ami számára elegendő volt ahhoz, hogy lemondjon az üzletről.
A pályázati határidő meghosszabbítása után jelentkezett a 2005 decemberében alapított Euro-Labor Invest (ELI) Kft. 48 millió forintot ajánlott a laborokért, azt is azzal a feltétellel, hogy a tulajdonos magyar állam részére ne kelljen visszafizetni a cégbe pumpált 200 millió forint hitelt, és ne kelljen állni több száz fő leépítésének százmilliós költségét.
A nyomozás minden bizonnyal választ ad rá, hogy az eladó jól tette-e, hogy belement ebbe. Bujdosó László volt tiszti főorvos a Magyar Rádiónak nyilatkozva azt vélelmezte: lehet, hogy valaki súgott a vevőnek, hogy az ÁNTSZ mindenképpen túl akar adni a veszteséges laborokon. Szerinte abban a helyzetben nem tehettek mást, mint hogy eladták az egyetlen jelentkezőnek, még ha az jóval kevesebbet fizetett is érte, mint amennyire eredetileg számítottak. Bujdosó később az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézetének élére került, ahonnan 2010 augusztusában menesztette a frissen kinevezett Pallér Judit országos tiszti főorvos.
Csak vitte
A cégbíróságon fellelhető mérlegadatok szerint ésszerű lépésnek tűnt megszabadulni a cégtől: 2005-ben 366 millió forint vesztesége volt az 1,8 milliárd forint bevétel és a 266 millió forint rendkívüli bevétel ellenére is. Ez egyébként nem meglepő: a bérköltség 1,3 milliárdot tett ki, és 737 millió forintot az anyagi jellegű ráfordítás. A privatizált laborcég 2006-ban csupán 40 millióval csökkentette veszteségét (326 millióra), a bérköltség változatlanul 1,3 milliárd volt. A számokból kiderül, hogy a privatizációt megelőzően az államnak évi 266 millió, illetve 367 millió forintot kellett betennie a társaságba, hogy fennmaradjon. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a pályázók évi 100-200 millió forint korábban nem jelentkező bérleti díjjal is számolhattak, akkor a vevőjelöltekre 366-567 millió forintnyi lyuk betömése várt.
A társaság a privatizációt követően az elbocsátások és több átvett labor bezárása eredményeként kezdett magára találni és nyereséges lenni. 2007 végére kitermelte a vételárát, 84 millió forint adózott eredményt ért el. Az Euro-Labor Invest Kft. 2008-ban a ciprusi Konrath Global Corporation tulajdonába került, majd 2009-ben 1,5 milliárd forintért Nyíri Viktor ingatlanbefektető és Péterfy Ferenc vegyészmérnök vásárolta meg. A laborokat működtető társaság törzstőkéjét 2010-ben a Nyíri Viktor érdekeltségébe tartozó NV Vagyonkezelő Kft., illetve a Péterfy Ferenc tulajdonában lévő Diagnosticum Zrt. nyolcvanmillió forintról egymilliárd-tízmillióra emelte. Péterfy Ferenc a Narancsnak a befektetésükről azt mondta, a korábbi tulajdonosok egy masszívan veszteséges cégből egy nyereséges vállalkozást formáltak, amihez radikális költségcsökkentésre és bevételnövelésre volt szükség. "A tenderfelhívásban megadott ár irreálisan magas ár volt. Az akkori cégadatok alapján a vállalkozás értéktelen volt. A cég jövőjét megfordító radikális változások végrehajtásához sem anyagi, sem személyi feltételek nem álltak rendelkezésemre" - válaszolta azon kérdésünkre, miért nem 2005-ben vásárolta meg a laborokat. Szerinte a laborcég 2005-ös és 2008-as állapota össze sem vethető.
Az NNI hűtlen kezelés gyanúja akkor igazolódhat, ha sikerül bizonyítani, hogy jóval az értéke alatt privatizálták a céget. A cég több százmillió forintos veszteségéből erre nemigen lehet következtetni. A cégnek ingatlanvagyona nem volt, eszközparkja jelentős fejlesztésre szorult. A könyvvizsgáló 100 millió forintra értékelte az eszközállományt, de a piaci értéke inkább a nullát közelítette, amit a pályázat iránti érdektelenség is jelzett. Az ÁNTSZ akkori vezetésének a cég felszámolása vagy eladása között kellett választania. A hálózat felszámolása azt eredményezhette volna, hogy nem tudják ellátni a közegészségügyi, járványügyi, környezet-egészségügyi laborvizsgálati igényeket. Ebből országos botrány lett volna, amit az ÁNTSZ vezetése nem vállalt, és a KVI jóváhagyásával inkább eladták a laborokat.
Ismerősök
A nyomozás egy másik szála tisztázhatja, volt-e összeférhetetlenség a laborcég eladásakor. Az Euro-Labor Kft.-be rögtön a laborok átvétele után, még jóval Nyíri és Péterfy előtt, 2006. februárban beszállt Deák Gábor, a felszámolás alatt lévő Hospinvest Zrt. tulajdonos-elnöke. Az ÁNTSZ Laboratórium Kft. 2007-2009-ben a Hospinvest Megyeri úti székhelyére volt bejegyezve. Az Euro-Labor Kft.-ben 2008. július-szeptember között tulajdonhoz jutott Heves István, az ÁNTSZ projektmenedzsere, akit a laborprivatizáció előkészítésével bíztak meg. A privatizációt jegyző ügyvéd, Nemes Dénes irodája azonos címen volt található, mint az ELI. Deák Hevessel együtt távozott, amikor Nyíri és Péterfy megvették a társaságot. Deák és Heves egyébként nem voltak ismeretlenek egymás számára: tulajdonosok voltak a 2002-2006 között létező Ispotály Egészségügyi Befektető és Szolgáltató Kft.-ben, amelyben Nemesnek is volt üzletrésze, de Szabó Tamásnak, az Antall-kormány privatizációs miniszterének is, aki a magánosításhoz ugyancsak adott tanácsokat az ÁNTSZ-nek. Kérdés tehát, hogy e kapcsolati hálónak valójában mekkora jelentősége volt az üzletkötésben.
Olajtól a csirkéigA ciprusi Konráth Global Corporationben (KGC) 2008-2011-ben a hasonló nevű Konráth Befektetési (KB) Zrt. vállalt tulajdonosi szerepet, amelyet 1995-ben Yukos Petróleum Magyarország Rt. néven földgáz és kőolaj kitermelésére alapítottak. A ma már Sirius Befektetési és Tanácsadó Zrt. néven működő KB első vezérigazgatója Góczi István volt, akiről a közelmúltban a 100 millió dollár tartozást maga mögött hagyó, felszámolás alatt lévő Emfesz Kft. vezéreként lehetett hallani. A Siriusba 2008 őszén egy-egy hónap erejéig az ÁNTSZ Laboratórium Kft. és az Euro-Labor Kft. is tulajdonosként lépett be, őket követte a KGC, majd 2011-től a hús- és baromfihús-készítmények gyártására létrehozott Voden Befektetési Kft. Utóbbi maradványai a karibi Saint Kitts és Nevis államban bejegyzett Panthera Investment Co. érdekeltségei lettek. |
Bor & laborPéterfy Ferenc diagnosztikai cége nincs híján a fideszes kapcsolatoknak. 2008 júliusában a Diagnosticum a fideszes vidéki önkormányzatok kórházi közbeszerzésein 5 milliárd forint értékű megrendeléshez jutott alig több mint egy év alatt. Cégében nem kisebb név tűnt fel igazgatósági tagként 1998-99-ben, mint Orbán Viktor közeli bizalmasa, Kékessy Dezső, az első Orbán-kormány párizsi nagykövete. Őt lánya, Catherine Kékessy követte a testületben 2010. májusig. A Kékessy család az Orbán család szőlészeti vállalkozásában is szerepet kapott, a Szárhegy-Dűlő Sárazsadány Tokajhegyalja Kft.-ben 1997. május és 2005. január között volt tulajdonos Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó, aki az állami támogatású pályázatok felhasználását feltáró ÉS-riportsorozat után vált meg tulajdonától. A Szárhegy-Dűlőben 2004-2007 között felügyelőbizottsági tag volt Kékessy lánya és fia is. A borászati társaság ma sem került ki a Kékessy-érdekeltségek sorából, Kékessy Dezső 2011. februárban szállt ki a cégből, fiára hagyományozva a többségi üzletrészt. A kisebbségi tulajdonos az Orbán-kormány által 1998-ban a Postabank első emberévé kinevezett Madarász László, aki szintén 1997-ben lett az egyik gazda. Madarász tagja a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának, a második Orbán-kormány a Malév, illetve a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságába helyezte. |
A tulajdonosokPéterfy Ferenc 1964-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát, 1984-ben az EGIS Gyógyszergyár műszaki igazgatója lett, majd az MTA immunológiai bizottságának titkára, 1993-ban az első hazai laboratóriumi diagnosztikai magáncég, a Diagnosticum Zrt. alapítója. A Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság 2000-ben Somogyi Mihály-emlékéremben részesítette. Nyíri Viktor 2010-ben 9 milliárd forintra becsült vagyonával a 60. helyre került a leggazdagabb magyarok listáján. (...) Nyíri az egészségügyben is aktív befektető: labordiagnosztikai cége mellett a méhnyakrákot okozó humán papillomavírus-teszteket fejlesztő Genoid Molekulárbiológiai Kft. is hozzá és a Diagnosticum Zrt.-hez tartozik. |
