Idén elmarad az influenzajárvány?

Belpol

Jelenleg nem túlzottan érzékeljük, de várható-e idén influenzajárvány? Veszélyes-e ha "összetalálkozik" a koronavírussal? Érdemes-e beadatni az influenza elleni védőoltást? Balkányi László belgyógyászt, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ volt tudásmérnökét kérdeztük.

magyarnarancs.hu: Az influenzahelyzet állását hetente közli honlapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Milyen adatok alapján tájékozódhatunk ott?

Balkányi László: Az influenza figyelőszolgálat adatai két forrásból állnak össze. Az egyiknél influenzaszerű megbetegedéseket jelent a háziorvosok figyelőszolgálata (ILI, az Influenza Like Illnes). Mintákat is gyűjtenek és bejelentenek minden olyan beteget, akinél légúti gyulladásra utaló, influenzaszerű tüneteket tapasztalnak. A másik statisztikai elem: a súlyos akut légúti elégtelenség (SARI) adatai a kórházakból származnak. A két forrás együtteséből származik aztán az az adatsor, amit minden tagországból elküldenek az Európai Uniónak. A magyar jelentés kivonata jelenik meg itthon, az NNK honlapján.

magyarnarancs.hu: Ebben az olvasható, hogy a jelenlegi influenzaszezonban január 30-ig a laboratóriumukba küldött 706 mintából 22-nél mutatták ki az influenzavírust. Ebből 2022 negyedik hetében 40-ből négyet.

BL: Amiből kitűnik, hogy

idén a tüneteiben influenzaszerű betegségeknek a döntő többségét nem influenzavírus okozza, ez a kórokozó csak egy egész kis részben mutatható ki.

De ez a kis rész is többszöröse betegszámban a tavalyinak, mert akkor szinte egyáltalán nem volt jelen az influenza. Most ennél több van, de az abszolút esetszám olyan kevés, hogy a Covid-tengerben szinte eltűnik. Ezen a kevésen belül a tendencia az előző héthez képest egy kicsit csökkenő, alig néhány eset. És szinte kizárólag A(H3)-as vírusváltozatot találtak – ez jó hír, mert  a Magyarországon alkalmazott mindkét influenza-védőoltás véd az A(H3)  fertőzése ellen.  

magyarnarancs.hu: A 2021-22-es szezonban az első két igazolt influenzás megbetegedés decemberben volt.

BL: A megfigyelési szolgálat szokás szerint októberben-novemberben kezdődik, és egészen márciusig működik. Hogy találnak-e néhány esetet már ősszel, vagy sem, az más kérdés. Egyszerűen arról van szó, hogy az influenzavírus körbejárja a földgolyót, s mindig ott csap le, ahol az időjárás éppen megfelelő neki: amikor az emberek kevesebbet vannak a szabadban és többet zárt térben. Tehát a leghűvösebb évszakot, a telet preferálja, és ezen belül különösen azt az időszakot, amikor maguknak a vírusoknak – amik hasonlóan a Covidhhoz, cseppfertőzéssel terjednek –a legkedvezőbb a klíma. Ezért a mi éghajlatunkban általában januárban, februárban van csúcspontján az influenza.

magyarnarancs.hu: Eszerint ennek a felét már megúsztuk? Netán még mindig számít a maszkviselés?

BL: Meglehet, hogy ezeket a szokásos ritmusokat arrébb tolta a maszkviselés, mert az influenza emiatt sem tud oly mértékben terjedni. Minden intézkedés, ami a kontaktusok számát csökkenti, az influenza terjedése ellen is hat.

magyarnarancs.hu: Aki már átesett az éppen cirkuláló vírusvariáns okozta megbetegedésen, később védett tud lenni? Mint például idén az A(H3) esetében.

BL: Amit a Covidnál megtanultunk, az influenzavírusra is érvényes volt és lesz mindig: nem fekete-fehér a védettség, hanem szürke. Lehetséges, hogy valamilyen fokban védetté válik valaki, ha évekkel előbb már találkozott a vírussal. Attól is függ, hogy a mostani A(H3) mennyire tér el az akkori A(H3)-tól. Ha ez a vírus típusjel azonos is, még nem jelenti azt, hogy a vírus is teljesen ugyanolyan. Mindegyik variánsnak a csoportján belül is számos változata van. Hogy az idei mennyire tér el, és emiatt mennyivel könnyebben okoz betegséget, csak akkor lehetne megítélni, ha sok eset lenne, és azokat össze tudnánk hasonlítani egy korábbi járványban előfordultakkal.

 
Balkányi Laszló
Fotó: Sióréti Gábor

magyarnarancs.hu: Három szomszédos országban, Szlovákiában, Szerbiában, Ukrajnában már ott az influenzavírus. Számít-e, hogy jelen van a közelünkben is?

BL: A Covid-19 terjedésének finom elemzése is kimutatta, hogy a vírus nem csak repülőn vagy hajón, hanem „gyalog“ is tud járni. A járvány mindig kontaktusokkal terjed. És így a szomszédból hozzánk is több fertőzési lánc fog átérni, egyszerűen azáltal, hogy naponta tízezrek jönnek-mennek ezeken a határokon, mivel azok nincsenek hermetikusan lezárva. Ám az influenzával kapcsolatban soha nem is voltak.

magyarnarancs.hu: Magyarországon az influenza terjedése „alacsony intenzitású“ minősítésű, Ukrajnában „nagyon magas“. Nyilván nem mindegy a mi szempontunkból, hogy ott hol: a határaink közelében-e, beljebb, vagy még távolabbra tőlünk.

BL: Ukrajna hatalmas ország, jelentős különbségek lehetnek fertőzöttség szempontjából az egyes területek között. Minden járvány mikrojárványokból épül föl. Ezek helyi körülmények hatására alakulnak ki. És több faktornak kell összejátszania az adott helyen: függ például az alvírus típusától, az időjárástól, a lakosság általános egészségi állapotától, s befolyásolják az influenza terjedését mondjuk a koronavírus-ellenes intézkedések vagy éppen laza voltuk is, és számos más ok. Ebből a véletlenszerű mozaikból alakulhat ki aztán a járvány. Egyik sem egyenként véletlenszerű, azonban nagyon sok faktor összejátszása ide vezethet. S nem is csak simán az ország területének mérete, hanem településszerkezete, és azon belül az emberi mozgásoknak az intenzitása is fontos tényező. Például Norvégia északi területein kevesen laknak, s közöttük is viszonylag ritka az érintkezés a téli időszakban, mert egyszerűen olyanok az időjárási viszonyok, hogy mindenki otthon ül ilyenkor. Viszont Európa sűrűn lakott területein, mondjuk, ha a Benelux-államok bármelyikét vesszük, igen nagy a népsűrűség, úgyhogy ezeket a mintázatokat kellene követni, kirajzolni, és arra visszavetíteni az adatokat. Ezért ördögien bonyolult ez a modellezés, s nehéz megjósolni, hol lesz influenzajárvány. Nálunk idén valójában még nem kezdődött el, és fejleményei sem láthatók.

magyarnarancs.hu: Talán el is marad? Ha ilyen alacsony az igazolt megbetegedések száma, és összehasonlítjuk az influenzajárványok természetét, a mostani állapotot figyelve, mikorra dőlhet el?

BL: Elég erősen arra hajlok,

már most gyakorlatilag eldőlt, hogy nemigen lesz nagy járvány.

Nagyon különleges körülmények összejátszása kellene, hogy ez most nekiinduljon.

magyarnarancs.hu: Ám ha ez nincs kizárva, érdemes-e még beadatnia a védőoltást annak, aki még nem tette meg?

BL: Mindenképpen érdemes, itt is a veszélyeztetteknek elsősorban, akik ugyanúgy az idősek, a krónikus betegségben szenvedők, mint a Covid esetében. Valóban nem most van az ideális időpontja, hanem tavaly november-december lett volna, de még most se követ el senki sem hibát ezzel, még ha kell is egy-két hét a védettség kialakulásához. Persze ahogy telik az idő, egyre kisebb ennek a jelentősége, hiszen most is azt látjuk, hogy már az előző héthez képest például eggyel kevesebb influenzamegbetegedést mutattak ki. De mondom, túl kicsik ahhoz az esetszámok, hogy a tendenciát akár pro, akár kontra megítélhetnénk.

magyarnarancs.hu: Ugyanakkor annyival veszélyesebb a helyzet, hogy az influenza összetalálkozhat a Coviddal. Van-e már valamilyen értékelhető európai vagy világstatisztika, hogy milyen mértékben fordult elő?

BL: Együttes fertőződés viszonylag ritka. Csak néhány tanulmányt találtam, ami ezzel foglalkozik. A covidos betegeknél az influenzával együttes előfordulása a százalékos arány alatt volt kimutatható. 

magyarnarancs.hu: Az omikronnak is itt egy új egy variánsa...

BL: Annak megjelenése önmagában nem lenne fenyegető. Az a kérdés, hogy az olyanokat is újrafertőz-e, akik valamikor már átestek omikron okozta fertőzésen. Erre azon még nincs elegendő adat, mert ehhez nem telt el elég idő.

magyarnarancs.hu: Vannak olyan vélemények, hogy a döntően omikron okozta hullámban már elértük a platót.

BL: Az európai számok összességükben egyértelműen erre utalnak. Nálunk néha megkésnek az adatok, azokkal az országokkal szemben, ahol több a tesztelés, és jobban odafigyelnek. Az elmúlt napok adataiból azt azért lehet szűrni, hogy Magyarországon belül, ahol legelőször a legnagyobb intenzitású volt a járvány, például Budapesten, trendforduló látszik. Mivel a tesztelési és a jelentési munkának van egy ritmusa, nem a napi, hanem az egyhetes esetszámot érdemes vizsgálni, s általában az azonos napokét egymáshoz viszonyítani. Úgy néz ki, mintha a görbe tetején lennénk már. Ám szokott lenni ott is egy kis hullámzás: kicsit visszaemelkedik az esetszám, mielőtt végleg lefele fordul; de ezt nyilván nem lehet előre megmondani.

Neked ajánljuk