"Igazságtalan és káros" módszerrel sorolják új fizetési kategóriákba a Corvinus oktatóit

A corvinusosok központi utasításos rendszerre panaszkodnak, az egyetem menedzsmentje három magyar nyelvű szakot megszüntetett.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban részletesen foglalkozunk a Corvinus Egyetem átalakításával. A Corvinust a kormány Palkovics László miniszter vezényletével nyáron szervezete ki egy alapítványhoz, melynek kuratóriumi elnöke Hernádi Zsolt MOL-vezér. Anthony Radev személyében azóta a kancellár és a rektor mellett egy elnök is helyet kapott az intézmény vezetésében. Néhány részlet a cikkből:

Még a változások irányával egyetértő oktatók is arra panaszkodnak, hogy a döntések lóhalálában, az érintettek megkerülésével születnek. „A vállalati gondolkodás ütközik az akadémiai működéssel. Az új vezetők a központi utasításos rendszerhez szoktak, az oktatókkal szemben bizalmatlanok, ami a másik oldalon információhiányhoz és bizonytalansághoz vezet” – mondja egy corvinusos oktató. „Megváltozott a logika. Nem az egyetemi testületekben vitatkozunk, hanem a menedzsment dönt, amiről mi ex post értesülünk. Sokkal kevesebbet tudok az egyetemről, mint egy éve” – számol be egy másik forrásunk. A túlhajtott vállalati szemlélet és a rossz kommunikáció példájának tartják forrásaink az új bérrendszert, amely annak ellenére rontotta a hangulatot az egyetemen, hogy az oktatók 85 százalékának elvileg emelkedett a fizetése. (...)

 

Fotó: Mónus Márton / MTI

A Corvinus oktatói eddig a közalkalmazotti bértábla alapján járó fizetés mellé teljesítményarányos bért is kaphattak. A fizetés ezen mozgó része havi bruttó 60-tól 340 ezer forintig terjedt, ami azt jelenti, hogy egy jól teljesítő tanársegéd vagy adjunktus akár meg is duplázhatta alapfizetését. Most az alapbért emelték, de aki eddig sokat kapott a teljesítménye után, rosszul is járhatott. Főleg, hogy az intézetvezetőktől úgynevezett agresszív relatív értékelést (forced ranking) vártak el: előre megmondták, hogy az oktatókat a „normális eloszlás szerint” sorolják be kiemelkedő, átlagos és fejlesztendő kategóriákba, és ez alapján határozták meg az alapbéremelési sávokat. Kiemelkedő és fejlesztendő az adott egységen belül az oktatók 15–17 százaléka lehetett, a többieket átlagosnak kellett venni. Az oktatók között két szakértői anyag is keringett, amelyek amellett érveltek, hogy a 90-es évek üzleti szemléletét tükröző forced ranking elv igazságtalan és az akadémiai világban különösen káros, mert megöli a bizalmat és az együttműködést. (...)

A szakszervezet kérdőívvel mérte fel a munkavállalók véleményét a forced rankingről: a közel 300 beérkező válasz alapján a corvinusosok több mint 90 százaléka elutasítja az eljárást. (...)

Bár a reform deklarált célja, hogy 2030-ra Közép-Európa legjobb egyetemeivel versenyezzen a Corvinus, találkoztunk olyan véleménnyel, mely szerint a nagy átalakításban épp az oktatás tartalmával foglalkozik a legkevesebbet a menedzsment. „A kari tanácsok megszüntetése után számomra az sem világos, milyen testület dönt majd a szeptembertől érvényes operatív tantervről” – mondja az oktató. A képzési kínálatban egyelőre nincs drasztikus változás, bár szeptembertől három szakot – a nemzetközi gazdálkodás alapszakot, illetve a nemzetközi tanulmányok és a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterszakokat – csak angolul indít a Corvinus, magyar nyelven nem. Anthony Radev inforádiós nyilatkozata szerint három új szak indításán gondolkoznak, amelyek akár százas nagyságrendben fogadhatnák a hallgatókat: ezek a data science, a behavioural science és egy széles spektrumú politikai-filozófiai-közgazdaságtani alapszak.

A Magyar Narancs február 6-i lapszámában olvasható teljes cikkből kiderül, milyen belső szervezeti és kommunikációs változtatásokat vezényelt le az egyetem vezetése, miért vetődött fel, hogy a Corvinus működése ellentmondhat a felsőoktatási törvénynek, és hogy milyen feltételekkel lehet ingyenesen tanulni az egyetemen szeptembertől. Ha előfizetne a lapra, itt megteheti!