Így cenzúráznak a magyar állami médiában - belső leveleket fogott el a Politico

  • narancs.hu
  • 2020. március 2.

Belpol

Hírünk a nagyvilágban.

Kényes téma: Greta Thunberg és az EU-s ügyek is, már ami a magyar állami médiát illeti. Ezekről és még néhány egyéb "fentről" érzékenynek bélyegzett témáról ugyanis csak akkor írhatnak, tudósíthatnak a közmédiában, ha arra engedély érkezik - írta meg a Politico a hozzájuk eljutott belső levelezések alapján.

Eszerint a belső levelezés szerint az állami médiában dolgozók számára rendelkezésre áll egy lista azokról az érzékeny témákról, amelyek esetében megkövetelik a tartalom felsőbb szintű jóváhagyását és egyeztetését.

A Politico hivatkozik egy neve elhallgatását kérő dolgozóra is, aki elmondja, hogy azt azonban sosem tudják, ki az, aki leokézza vagy épp elutasítja adott témákat és tartalmakat, vagy azok megvalósítását. A Politico szerint egy 2019 októberi, Végh Sándor által küldött emailben szerepel a beleegyezést igénylő kérdések felsorolása, amelyek közé tartozik eszerint a "a migráció, az európai terror, Brüsszel, egyházi ügyek”, illetve az “EU+” országok, azaz uniós és néhány egyéb európai állam választási hírei is.

Egy másik, augusztusi Ráthy Sándor levélre hivatkozva pedig azt írják, hogy ez tartalmazta, hogy a Greta Thunberggel kapcsolatos hírek megírását csak főszerkesztői engedéllyel szabad megkezdeni. Ez akkor történt, amikor a svéd aktivista felszólalt New Yorkban az ENSZ-ben, amiről az MTI archívumában a Politico nem is talált beszámolót.

A Politico igazoltnak látja a korábban a Népszavában megjelent tiltott témákról szóló cikket is, ugyanis állításuk szerint az emailekben arra is találtak utalást, miszerint Pintér Tamás szerkesztőt egy november 8-án kelt levélben Bende Balázs, a Híradó külpolitikai rovatvezetője arról tájékoztatta, hogy hogy nem adnak le Amnesty International-es és a Human Rights Watch-os anyagokat.

A Politico emellett összefoglalja a magyar közmédia jelenlegi kormányhoz kapcsolódását, és Julie Majerczaket, Riporterek Határok Nélkül brüsszeli irodavezetőjét idézik, aki szerint mindez egyértelműen a cenzúra jelenlétét mutatja: "Elfogadhatatlan és aggasztó. A közmédiának függetlennek és semlegesnek kellene lennie, nem pedig a kormány szócsövének."

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.