Hiába nőtt a bérminimum 2017-ben, sok munkavállaló így sem kapja meg a többletet: a dolgozók átminősítésével és a munkaórák csökkentésével trükköznek a cégek, hogy elkerüljék a pluszköltségeket, írta meg a Népszava.
Mióta nőtt a minimálbér, nőtt az ezzel kapcsolatos munkaügyi hatósági intézkedések száma is: összesen 657 munkavállalót sujtott szabálytalanság a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint. De ez a szám korántsem mutatja a valós helyzetet, hiszen a legtöbb munkavállaló nem fordul a hatóságokhoz. Pedig trükközési lehetőség bőven akad. Klasszikus maradt a teljes munkaidősök félállásra bejelentése. De jogsértés nélküli esetek is előfordulnak: megemelik a bért, de megszüntetik az addigi cafeteria-juttatásokat; vagy például megemelik ugyan az alapbért, de ezt az összeget elveszik a mozgóbérből. Tehát a fizetés ugyan "több" lesz, a munkavállaló mégis kevesebbet visz haza. "Ezekben az esetekben a hatóság hatáskör illetve jogsértés hiánya miatt nem tud intézkedni" – írják.
A másik gyakori példa a munkakörök változtatása – részfeledaokra bontják a munkaköröket, s néhányat kihúznak, erre hivatkozva csökkenthetik a bérezést. A kiskapuk azonban mindnekinek ártanak, vélik: nagyon nagy mértékű a munkaerő fluktuációja, arról nem is beszélve, hogy az ilyen esetek csak növelik a munkaerő külföldre áramlását.
