Így vágta tönkre a rezsicsökkentés az ivóvíz-szolgáltatókat

Belpol

Több ivóvíz szivárog el az állami, mint a nem állami tulajdonú szolgáltatók vezetékeiből – ez derült ki a Víz Koalíció közadatigénylése nyomán.

Az öt, többségi állami tulajdonú ivóvíz-szolgáltató cégnél 2020-ban átlagosan 1,66 vezetékhiba fordult elő kilométerenként, az átlagos hálózati veszteség 27,77 százalék, az értékesítési veszteség pedig 31,74 százalék volt. Ez az öt vállalat 1094 településen szolgáltat ivóvizet. A nem állami tulajdonú 30 szolgáltató átlagos mutatói valamivel jobbak: a fajlagos hibaszám 0,91, a hálózati veszteség 20 százalék, az értékesítési 21,91 – derül ki abból a tanulmányból, amelyet a több civil szervezet által létrehozott Víz Koalíció adott közre.

A civilek – köztük az Eleven Vecsés, az Eleven Gyál, az Alföldvíz Szakszervezet – azért tömörültek, mert az ivóvíz-hálózat katasztrofális állapota miatt jó néhány településen gyakran előfordul vízhiány, olykor a szolgáltatott víz minősége nagyon rossz.

Ez arra vezethető vissza, hogy 2012 és 2018 között duplájára nőtt a csőtörések száma a felújítások elmaradása miatt, közben a szolgáltatók terhei tovább nőnek a közműadó, a szolgáltatási árak befagyasztása, a magas áfatartalom és a szakemberhiány miatt. Ez ügyben a Víz Koalíció petíciót is kezdeményezett; a miniszterelnök, a kormány és az országgyűlés figyelmét próbálják felhívni a problémára, és többek közt azt kérik, a befolyó közművezeték-adóból képezzen az állam fejlesztési tartalékot, és miután felméri a vezetékhálózat állapotát az egész országban, tegye is rendbe.

A Víz Koalíció a gyáli és vecsési tapasztalatokból kiindulva országos adatokkal akarta alátámasztani az érveit – ekkor fordult közadatigényléssel a szolgáltatókhoz. A 38-ból először 30 elküldte a kért információkat, többek közt a hálózati veszteségről. Akadt olyan vállalat, amely nem is válaszolt a levélre, volt, amelyik pénzt kért volna az adatokért.

Öt állami vállalat – a DRV Zrt., az ÉRV Zrt., a DMRV Zrt., az ÉDV Zrt. és TRV Zrt. – egyforma levélben tagadta meg az adatszolgáltatást.

Viszont leszögezték, „társaságunk mindent megtesz mind az ivóvízellátás, mind a szennyvízelvezetés és -tisztítás szolgáltatási területeken az esetleges üzemzavarok mielőbbi elhárítása érdekében”, van módszertanuk a rejtett szivárgások feltárására és javítására, ami pedig a vízveszteséget illeti, e téren Magyarország az Európai Unióban a középmezőnyben foglal helyet.

A Víz Koalíció az elmaradt tájékoztatás miatt beadvánnyal fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz. Az állami tulajdonú cégek utóbb jelezték, mégis adnak információt, így áprilisra fel is dolgozták az adatokat a tanulmány készítői.

A szolgáltatott adatokból például az derült ki, hogy 92 százalékos hálózati veszteséggel is számolnak, például Bátor, Egerbocs, Egercsehi, Hevesaranyos, Szúcs területén, amiről nehéz elhinni, hogy valós érték. Számos olyan település van, ahol a hálózatba bejuttatott víznek több mint 60 százaléka elvész.

Annak, hogy az állami cégeknél átlagosan nagyobb a veszteség – tehát több víz folyik el úgy, hogy a szolgáltató nem kap érte pénzt – azért van jelentősége, mert az utóbbi 12 évben az állam egyre jobban kézbe vette az ivóvíz-szolgáltatást. Az önkormányzati tulajdonú cégek – mint az Alföldvíz Zrt. – a rezsicsökkentés szellemében alacsonyan tartott vízdíjak miatt nem tudtak megfelelően működni. Arra sem jutott pénz, hogy a hálózatot rendben tartsák – hiába szerepel a víziközműtörvény első paragrafusában, hogy a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a működtetéssel kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük.

Az említett cégnek 2019-ben már 2,7 milliárdos vesztesége volt, tavaly novemberben a 136 tulajdonos önkormányzatnak arról kellett nyilatkoznia, térítésmentesen lemond-e a tulajdonrészéről az állam javára.

A vízügyes szakma úgy látja, hogy a kormány az egész ágazatot államosítani akarja – vagy legalábbis akarta. A Víz Koalíció most abban bízik, hogy a kormány háza táján valahol, valaki csak készít egy átfogó műszaki-gazdasági elemzést a tíz éve elfogadott víziközműtörvény – és a rezsicsökkentés – tanulságairól, és arról, hogyan lehet elkerülni a nagyobb bajt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Önkénytörvény

Jön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és rábök bárkire vagy bármire, újságra, szervezetre, vállalkozásra, aki vagy ami 1.) „külföldről finanszírozott”, és olyan tevékenységet végez, amely 2. a) alkalmas a „közélet befolyásolására” és 2. b) az alaptörvény öt, a tervezetben megjelölt bekezdésében megfogalmazott értékét „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy az azok elleni fellépést támogatja”.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

„Erdélyi magyarként ideje elszakadni attól a hagy­mázas úttól, amelyen Magyarország masírozik”

A román elnökválasztás második fordulójában sikerült fordítania a függetlenként indult Nicuşor Dannak az első fordulóban az élen végzett szélsőjobboldali George Simionnal szemben. Az elképesztő fordításról, a kiugró részvételi arányról és Orbán Viktor zavarórepüléséről is beszélgettünk Eckstein-Kovács Péter egykori kisebbségügyi miniszterrel.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.