Rezsicsökkentés: kiszárított vízműcégek, titkolózó állam

Egyszer csak kitör

Belpol

Hat év alatt megduplázódott az ivóvízvezetékeken a csőtörések száma, van olyan település, ahol hetente többször nincs víz valami hiba miatt. Az érdeklődő civilek közadatigényléssel sem tudják kiszedni az állami szolgáltató cégekből, mennyi víz szivárog el.

Tíz civil szervezet és öt szakszervezet petícióval fordul Orbán Viktor miniszterelnökhöz, a kormányhoz és az Országgyűléshez, ehhez négy hónapja gyűjti a támogató aláírásokat a Szabad.ahang.hu oldalon. Az ivóvíz-szolgáltatás és a szennyvízelvezetés romló minőségére hívják fel figyelmet.

A Víz Koalíció – amelynek tagja más szervezetek mellett az Eleven Vecsés, az Eleven Gyál, az Alföldvíz Szakszervezet – azt állítja, az ivóvíz- és szennyvízvezeték-hálózat veszélyesen amortizálódott, az elmaradt felújítások miatt 2012 és 2018 között megduplázódott a csőtörések száma. Közben a közműadó, a szolgáltatási árak befagyasztása, a magas áfatartalom és a szakemberhiány egyre nagyobb terhet rak a szolgáltatókra. Négy hónap alatt 3888-an írták alá a petíciót; szakmabeliek mellett olyanok, akik hetente többször szembesülnek azzal, hogy valamilyen hiba miatt nincs víz a településükön.

A Népszava tavaly novemberben írt arról a vecsési asszonyról, aki közösségi gyűjtésbe fogott, hogy bevizsgáltassa a helyi ivóvizet, amely a gyakori csőtörések nyomán sárgásbarna színű, és tönkreteszi a vizet használó háztartási gépeket. A vizsgálat azt mutatta, hogy a vecsési víz vas- és mangántartalma jóval meghaladja az egészségügyi határértéket. A kezdeményezők továbbmentek, kutattak, és arra jutottak, hogy Gyálon öt év alatt a 170 kilométernyi csővezetékből egyet sem újítottak fel, Vecsésen ugyanilyen hosszú rendszeren egy csövet javítottak. A petícióhoz támogatóként további civil szervezetek és önkormányzatok is csatlakoztak. Homoki Andrea, a Víz Koalíciót támogató Civil Kollégium Alapítvány közösségszervezője a Magyar Narancsnak azt mondta, egyelőre nem küldték el a petíciót, további aláírásokat várnak, és azt, hogy kiderüljön, a választások után a kormánynak mi a szándéka ezzel a problémával.

A petíció arra irányul, hogy a befolyó közművezeték-adóból képezzenek fejlesztési tartalékot, hozzák rendbe ebből a víz- és csatornahálózatot, csökkenjen az ivóvízellátó és szennyvízkezelő tevékenység után fizetendő fogyasztói díj áfatartalma. Költsenek többet az ágazatban dolgozó munkaerőre, legyen kötelező minden településen felmérni a közműhálózatot, tervezzék meg a csőhálózat cseréjét helyben és országosan.

Keresd a földben!

A Víz Koalíció a gyáli és vecsési mindennapi tapasztalatok mellett konkrét országos adatokkal szerette volna alátámasztani az érveit. Az idén közérdekű adatigényléssel fordult a vízszolgáltatókhoz: nyilatkozzanak arról, mekkora a hálózati veszteségük, vagyis az a vízmennyiség, ami úgy folyik el, hogy a szolgáltató nem kap érte pénzt.

A 38 cégből 30 teljesítette a kérést, így a 3155 településből 1072-re láthatott rá a koalíció, 1608 vízellátó rendszerből 917 működésére, veszteségére.

A többségükben állami tulajdonú szolgáltatók – mint a DRV Zrt., az ÉRV Zrt., a DMRV Zrt., az ÉDV Zrt. és TRV Zrt. – viszont egyforma levélben tagadták meg az adatszolgáltatást. Azt írták, „társaságunk mindent megtesz mind az ivóvízellátás, mind a szennyvízelvezetés és -tisztítás szolgáltatási területeken az esetleges üzemzavarok mielőbbi elhárítása érdekében”, és hogy van módszertanuk a rejtett szivárgások feltárására és javítására. Vízveszteségben pedig Magyarország az Európai Unióban a középmezőnyben foglal helyet.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk