Illatmúzeumot nyitottak a pannonhalmi bencések

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. május 30.

Belpol

Ezer éve dolgoznak gyógynövényekkel, most megmutatják, hogyan.

Magyarország első illatmúzeuma nyílt meg vasárnap a Pannonhalmi Főapátság gyógynövénykertjénél.

A 996-ban alapított bencés apátság ma gimnáziumot működtet, könyvtárat, levéltárat, múzeumot, könyvkiadót tart fönn, programokat szervez, vendégeket fogad, és gazdasága kétszáz embernek ad munkát, borászata, sörfőzdéje mellett gyógynövénykertje is van.  Az apátság a szerzetesi hagyományok alapján gyógynövényekből teákat, illóolajokat, kozmetikumokat készít. 

Az illatmúzeumot Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyitotta meg. Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát felidézte, hogy 2010-ben adták át a gyógynövényházat, néhány évvel ezelőtt pedig a gyógynövénylepárlót.

Az új látványosságot azért hozták létre, mert a látogatókat érdekelni szokta, mi hogyan készül, látszott, lenne idegenforgalmi vonzereje egy ilyen kiállítóhelynek is. A múzeumban a monostori gyógyászat öt klasszikus gyógynövényének, a borsmentának, az orvosi zsályának, a kakukkfűnek, a citromfűnek és a levendulának az illatát lehet érezni. Látható a technológia és a gyártási folyamat mellett többek közt az 1600-as évekból fönnmaradt első, gyógynövényekre vonatkozó szerzetesi leírás, tájékozódni lehet a botanika világáról, a parfüméria alapjairól és a szerzetesi gyógyászat hagyományairól.

A leadkép forrása: pannonhalmifoapatsag.hu

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.