Indítvány a kisebbségi magyarok jogállásáról: álmodozások kora

szerző
Vas Gábor
publikálva
1999/45. (11. 11.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

"Ez mindennek a teteje" - írta öles betűkkel a címlapon szombati számában a Transilvania Jurnal, az éppen Kolozsvárott tartózkodó Csapody Miklós (MDF) képviselői indítványára utalva, majd közölte: a magyarok olyan törvényt akarnak hozni, amely nemcsak az erdélyi magyarok magyarországi szavazását tenné lehetővé, de azt is, hogy magyar politikai pártok Romániában kampányoljanak. A lap túlfűtött reakciója is jól példázza, miért nem szabad összevissza beszélni a világ bármely részén élő magyarok jogairól. Arról nem is szólva, hogy a téma túl fontos ahhoz, gumicsontnak meg - aminek a politika eddig használta - vannak más ügyek is, tessék azokkal szórakozni.

"Ez mindennek a teteje" - írta öles betűkkel a címlapon szombati számában a Transilvania Jurnal, az éppen Kolozsvárott tartózkodó Csapody Miklós (MDF) képviselői indítványára utalva, majd közölte: a magyarok olyan törvényt akarnak hozni, amely nemcsak az erdélyi magyarok magyarországi szavazását tenné lehetővé, de azt is, hogy magyar politikai pártok Romániában kampányoljanak. A lap túlfűtött reakciója is jól példázza, miért nem szabad összevissza beszélni a világ bármely részén élő magyarok jogairól. Arról nem is szólva, hogy a téma túl fontos ahhoz, gumicsontnak meg - aminek a politika eddig használta - vannak más ügyek is, tessék azokkal szórakozni.

Hogy a határon túli magyarok elsősorban a jobboldalt támogatnák, az egyelőre prekoncepció (még ha egyes kisebbségi hangadók ezt sulykolják is); felmérés eddig nem készült a külföldi magyarok politikai irányultságáról. Igaz, tapasztalatai alapján Csapody Miklós úgy látja, a jelenlegi kormánypártok felé húz a határon túli magyarok jó része.

Fontos azonban különbséget tenni a külföldön élő magyar állampolgárok és a külföldi állampolgárságú magyar nemzetiségűek között. A bevezetőben említett Transilvania Jurnal ezt nem tette meg: összemosta Orbán Viktor miniszterelnök kanadai útjának kijelentéseit az MDF-es honatya egyéni indítványával. A kormányfő a külföldön élő magyar állampolgárok szavazását szorgalmazta, míg Csapody indítványa a környező országok magyar állampolgársággal nem rendelkező magyar lakosainak a helyzetét rendezné az európai uniós csatlakozásra való tekintettel.

Amerikába mentem

Orbán Viktor Kanadában sok mindenről beszélt, többek között arról is, hogy a jelenlegi ellenzék felelős azért, mert a külföldön élő magyarok nem szavazhatnak. Tény, hogy a választójogi törvény módosítása kétharmados többséget igényel, az meg a jelenlegi kormánykoalíciónak - ellentétben az MSZP-SZDSZ-kormány mögött álló legendás hetvenvalahány százalékkal - nincsen meg. Hiába üdvözölte tehát a MIÉP az orbáni bejelentést legott (kapjanak magyarországi választójogot a külföldi magyar állampolgárok is), még így is kevesen lennének az előterjesztés megszavazásához, pláne, hogy még előtejesztés sincs. A szocialisták és a szabaddemokraták elvetették az ötletet: elsősorban azzal érvelnek, hogy aki nem ebben az országban fizet adót, nem itt katonáskodik, az ne akarja megmondani, ki vezesse az országot.

A jelenlegi ellenzék indoka figyelemre méltó, ám a helyzet ennél bonyolultabb. Egyelőre az sem tisztázott, mi van (legyen) azokkal, akik a választások idején utaznak külföldre, vagy tartósan ott tartózkodnak, lehet-e például a külképviseleteken szavazni, amire most nincs lehetőség. Az sem világos továbbá - és erről Orbán sem mondott semmit -, hogy mondjuk Steve Kovács csak választhat, avagy - mint a hazai magyar állampolgárok - választható is.

Nem lehet viszont figyelmen kívül hagyni azt, hogy az Európai Unió tagállamaiban a nyolcvanas évek végén elkezdték nyirbálni a kettős állampolgárság intézményét, elsősorban a kettős adóztatás kiküszöböléséért.

Jogában áll hallgatni

A külföldön élő magyarok kettős állampolgársága tehát nem összekeverendő azzal az időről időre felbukkanó ötlettel, miszerint a trianoni határokon kívül rekedt magyarok alanyi jogon kapnának magyar állampolgárságot, áthidalandó uniós csatlakozásunkat, illetve a schengeni egyezmény szigorú előírásait.

A környező országokban élő magyar nemzeti kisebbségekről való külpolitikai párbeszéd a nyolcvanas évek végén kezdődött, s a folyamat mérföldkövei a megkötött alapszerződések voltak. Ezek a dokumentumok azonban nyitva hagyják a magyar EU-csatlakozás ilyen jellegű problémáit. 1998-ban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kidolgozott egy tervezetet, amely leszögezte: a határon túli magyar közösségeket úgy kell támogatni, hogy ez ne érintse hátrányosan a magyar állam "manőverező képességét, különös tekintettel az EU-csatlakozásra".

Csapodynak aztán sikerült kisebbfajta belpolitikai botrányt okoznia Romániában azzal, hogy önálló képviselői indítványában felkérte a kormányt "a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarok intézményes kapcsolatait szabályzó, a külföldi magyarok különleges jogállásáról szóló törvényjavaslat benyújtására". Ebből szűrték le a román lapok fent említett következtetéseiket, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség - amely tagja a román kormánykoalíciónak - elnöke, Markó Béla pedig kijelentette, hogy ő semmit sem tud a Csapody-féle indítványról. Tény, hogy téma lesz az indítvány a Magyar Állandó Értekezlet jövő héten sorra kerülő ülésén.

Csapody Miklós szerint Magyarország uniós csatlakozásának gátja a környező országokban élő magyar kisebbségek rendezetlen helyzete, ezért ezt meg kellene oldani. Igaz, az általa elképzelt "különleges jogállás" pénzbe kerül (vízum, jogosultság a magyar állampolgároknak kijáró szolgáltatások korlátozott igénybevételére stb.), s érinti a határőrségtől a belügyminisztériumon át a társadalombiztosítás és az oktatásügy területét is. Ezzel együtt szükség lenne erre, érvel Csapody, mert így el lehetne kerülni "az újabb vasfüggöny leeresztését a magyar határ keleti oldalán". A képviselő azt indítványozza: kérjünk derogációt az EU-tól a schengeni egyezmény végrehajtására, s a nyugati magyar határt védjük úgy, mintha az volna az unió külső határa.

Vas Gábor

szerző
Vas Gábor
publikálva
1999/45. (11. 11.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Terjeszkedik a magántőke
Jó üzlet az egészségügy
Uniós határvédelmi tervek
A kapukulcs őrzői
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra