Ingatlanos cégén keresztül fogják Spéder Zoltánt?

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2017. május 16.

Belpol

Pénteken tartott közgyűlést Spéder Zoltán volt cége, a BIF, amelyen érdekes határozatot fogadtak el. A szövegből arra lehet következtetni, hogy Spéder és emberei nem jogszerűen végezték munkájukat a cég élén. Ezt a feltételezést erősítik a BIF vezetőjének, Schmidt Mária lányának a szavai is.

Spéder Zoltán tavaly nyáron esett ki Orbán bizalmi köréből, ekkor veszítette el minden befolyását és szinte minden cégét. Nemcsak az FHB Bankot vagy az Indexet bukta el, de saját ingatlanos cégét, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-t (BIF) is kicsavarták a kezéből. Azóta Schmidt Mária családi cége vette át a BIF irányítását, pár hete pedig felbukkant egy rejtélyes svájci tulajdonos is a társaságban.

Spéder – bizalmasával, Mártonné Uhrin Enikővel együtt – tavaly augusztus végén mondott le a BIF-nél betöltött összes pozíciójáról, a másnapi közgyűlésen pedig Spéder Schmidt Mária családi cégével együtt szavazva kitette az igazgatóságból a saját embereit (Spéder és Mártonné mellett Nobilis Kristóf, Oláh Márton, továbbá Angel Gábor, Incze András, Sessler István és Makra Sándor is távozott ekkor). A BIF menedzsmentjébe Spéder és Schmidték szavazataival Schmidt Mária emberei kerültek, a közgyűlés után pedig Spéder eladta saját BIF-részvényeit Schmidt cégének, áron alul. (Schmidték hatalomátvételét a kisrészvényesek jogsértőnek találták, ezért a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége – TEBÉSZ – bírósághoz fordult.)

Schmidt és Orbán: meglátják, mi van benne

Schmidt és Orbán: meglátják, mi van benne

Fotó: MTI

A BIF múlt pénteken tartott közgyűlésén elfogadták a társaság éves beszámolóját, az ilyenkor szokásos határozatok között azonban felbukkant egy különösen érdekes szöveg is. A közgyűlés ugyanis úgy adott felmentvényt az igazgatótanács tagjainak, hogy azt az év közben leváltottak – Spéder és a hozzá köthető emberek – nem kapták meg. Ez azt jelenti, hogy a BIF szerint Spéderék szabálytalanságokat követhettek el a társaság élén, és ezért akár felelősségre is lehet őket vonni. (A 2014-es új polgári törvénykönyv jelentősen kiterjesztette a cégvezetők felelősségét és perelhetőségét. Azért, hogy a vezetők védeni tudják magukat, bevezették az ún. felmentvény intézményét. Ez azt jelenti, hogy évente egyszer a társaság legfőbb szerve kimondhatja: a cégvezetők szabályosan látták el munkájukat, ezért megkapják a felmentvényt. Innentől kezdve csak akkor perelhetők, ha a felmentvényt nem valós tények alapján ítélték meg nekik.)

Azt, hogy a leváltott cégvezetők nem kapták meg a felmentvényt, a közgyűlés jegyzőkönyve szerint az egyik kisrészvényes furcsállotta is.

„A TEBÉSZ képviseletében Dióslaki Gábor: A határozati szöveg furcsa más társaságokhoz képest. Év közben volt egy váltás. Van ennek valami külön indoka? Találtak valamit a könyvekben, ami miatt a felmentvény megadása nem indokolt a korábbi igazgatótanácsi tagoknak? Ennek van valami oka vagy véletlenül lett ilyen a határozat?

Dr. Ungár Anna, az igazgatótanács elnöke: Nem véletlenül lett ilyen a határozat. Nem tudok erről többet mondani.”

Ungár Anna, Schmidt Mária lánya, Spéder Zoltánék távozása után vette át a BIF irányítását. A jegyzőkönyvben idézett szavai arra utalnak, hogy Schmidt Máriáék tudnak valami szabálytalanságról vagy jogsértésről, amelyet Spéder, Nobilis és a velük együtt távozók követhettek el.

A BIF közzétette a 2016-ra vonatkozó beszámolóját is, amely szerint a tavalyi 206 milliós adózott eredmény után idén 1,2 milliárd forint volt a cég nyeresége. A közgyűlés úgy döntött, a pénzt bent hagyják a társaságban, ehhez azonban később hozzá lehet nyúlni. Egy korábbi határozat szerint ugyanis a BIF ismét vásárlásokba kezdhet, és Horvátországban is terjeszkedhet.

Idén május elején rejtélyes új tulajdonos is megjelent a BIF-ben. Az itthon eddig ismeretlen svájci BNIF Asset Management AG egyből 33 százalékos tulajdonos lett a BIF-ben: a svájciak Spéder régi üzlettársa, Nobilis Kristóf tulajdonrészét vették meg. (Amikor a hvg.hu megkérdezte, miért adta el áron alul a részvényeit, Nobilis úgy válaszolt: azért, mert „szél ellen nem érdemes pisilni”.) A BIF tulajdonosi szerkezetének átalakulása, és a BNIF felbukkanása mögött sokan a felcsúti polgármester-megavállalkozót, Orbán Viktor bizalmasát, Mészáros Lőrincet sejtik, akinek már több horvátországi érdekeltsége is van.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.