A Soós központi épületét Darányi Ignác földművelésügyi miniszter építtette még 1904-ben. Azóta - a háborús éveket leszámítva - mindig borászokat és pincemestereket képeztek itt. A főváros az egy-egy szakközepes és szakiskolai évfolyammal, valamint kétéves technikumi osztállyal működő nagy múltú iskolát szeptember elsejével bezárná.
A borászképzés nem
szűnne meg: az elméleti alapozó oktatást átköltöztetnék a terézvárosi Pesti Barnabás Élelmiszer-ipari Szakképző Iskolába, a gyakorlati oktatás maradna Budafokon, az iskola minősített tangazdaságában. A főváros szerint az ingázást órarend-átalakítással (a hetet gyakorlati és elméleti képzési napokra bontva) ki lehetne küszöbölni. Az osztályközösségek is egyben maradnának, miután a Pestiben azoknak a gimnáziumi osztályoknak a helyét foglalnák el, amiket betolnának egy másik, papíron már kijelölt gimnáziumba.
Ottjártunkkor az egyik kereskedelmi tévével váltjuk egymást Urbánné Huszár Klára igazgatónál, aki a mozgósítással azt szeretné elérni, hogy a szülők továbbra is higgyenek abban: érdemes ide adni a gyereket. "A márciusi felvételik előtt a lehető legrosszabbkor jött ez a bejelentés. A tavaly bevezetett beiskolázási rendszerünkkel sikerült javítani a szakiskolai oktatás minőségén. Idén pedig elindítjuk a szakiskolások érettségire felkészítő nappali évfolyamát 28-30 fővel, ami javítana az átlagos osztályfeltöltöttségi mutatónkon is" - mondta a Narancsnak az igazgató, akinek Ifi István, a főváros oktatási ügyosztályának vezetője épp az alacsony létszámmal indokolta az iskola tervezett bezárását. Az alapító okiratban engedélyezett 220 helyett jelenleg csak 185-en járnak nappalis képzésre, ami viszonylag nem rossz, hiszen eléri a főváros által elfogadhatónak ítélt 80-85 százalékos kihasználtságot. De az abszolút számokat tekintve (osztálylétszám: 18 fő a maximális 35 helyett, az egy tanárra jutó diákok száma 8 a 16 helyett) messze alatta marad minden számonkérhető OECD-s mérethatékonysági mutatónak. Az igazgató azzal érvelt lapunknak, hogy az iskola mindig is kicsi volt, és hogy ennél sokkal több gyereket nem is bírna el - nemcsak a tantermek száma és főként a 16 főre tervezett állóhelyes labor miatt, hanem mert az ágazati munkaerőpiacnak sincs sokkal több utánpótlásra szüksége. "Ezt természetesen rettenetesen nehezen fogadják el azok, akik pusztán a számokat látják, hogy egy tanulóra vetítve a képzés mennyire drága. De mivel országos beiskolázású intézmény vagyunk, és a gyerekek fele vidéki, akik az ország minden szegletéből - ketten Szlovákiából - jönnek, a szakma fennmaradása érdekében megfontolandó lenne egy ilyen adottságú intézményt felszínen tartani."
A Soósba a döntés-előkészítők és ítészek ez idáig nem jutottak el; a javaslatról tudomásunk szerint egyetlen bezárásra kiszemelt szakképző intézménnyel sem egyeztettek. Az igazgató azt szeretné elérni, hogy legalább megnézzék az iskolát, mielőtt döntenek a jövőjéről. "Ezek a falak a borászatról szólnak: amit 105 éve gyűjtenek, nem lehet csak úgy becsomagolni és elvinni oda, amihez semmi köze. Az iskola szimbiózisban él Budafokkal: itt van a szőlő, itt vannak a pincék, ezt nem lehet a városközpontból csinálni. A szőlő vagy a bor, ha valamilyen folyamat beindul, nem tud várni két-három napot, míg az egyik tanulócsoportnak órája lesz. Ha közbe kell lépni, a tanpince itt van, tőlünk 500 méterre, a 4,5 hektáros tangazdaság pedig két buszmegálló és tíz perc séta" - mondta Urbánné, aki elképzelhetetlennak tartja például a végzősök ballagását
a megszokott miliő
nélkül: a diákok az iskolépületen kívül bejárják a tanpincéket is, elhelyezik a búcsúzó évfolyam céhszögét, a "lovagteremben" pedig ünnepélyes borbírálatot rendeznek a szülőknek a saját boraikból. A Budafoki Bor- és Pezsgőfesztiválon innen indul az ország borlovagrendjeinek a felvonulása. A "rendezők" az iskola diákjai.
A Soósban a bezárás hírére egyre-másra tűnnek fel az egykori diákok. Istvándi Tamás 2003-ban érettségizett, majd ide járt technikumba is, jelenleg a kertészetin tanul. "A Soósnak a szakmában komoly neve van. Nagyon sokan itt végeztek, és olyan a renoméja, hogy ha állásinterjúra mentem, sosem azt kérdezték, van-e diplomám, hanem hogy a Soósban technikumoztam-e" - mondta Istvándi.
A bezárás terve már csak azért is meglepő, mert az elmúlt években több nagyberuházás zajlott az épületben: a "Szemünk fénye" program keretében idén a főváros felújíttatta a világítótesteket, néhány éve az ablakokat, és rendbe hozták a Soós Duna felőli homlokzatát is. A termekben kicserélték az iskolabútorok nagy részét, a falakat pedig az osztályok kezdték saját maguknak kifesteni. A tangazdaság is hatalmas fejlődésen ment át: 1993 óta az iskola saját forrásból (szakképzési hozzájárulásból, pályázatokból, boreladásból és rendezvényszervezésből) mintegy félmilliárdot költött a tanültetvény teljes megújítására és mindazon eszközök beszerzésére, melyek a korszerű szőlő- és borfeldolgozásnál a szőlőtelepítéstől az irányított erjesztésen át a palackozásig kellenek.
John Emese, a főváros oktatási bizottságának szabaddemokrata alelnöke szerint ahhoz, hogy az iskola jövője biztosított legyen, együtt kellene megoldást találniuk az érdekelteknek: Budafoknak, a borászszakmának és a fővárosnak. Ugyan a Soósnak más oktatási intézményhez képest valóban jóval magasabb a saját bevétele (2006-ban 83 millió forint), de a költségvetésébe a legtöbbet mégis a főváros fizeti be (173 millió). Ez azt jelenti, hogy egy itteni diák után több mint kétszer annyit ad, mint átlagosan egy máshová járó szakközepes után. Az összevonást követően John szerint az önkormányzat sokat spórolhat a rezsin, valamint az alapozó szakmai és közismereti oktatás párhuzamosságainak megszüntetésén (magyarán a pedagóguslétszám csökkentésével) - bár azt a Narancsnak nem sikerült megtudni, hogy mégis mennyit. A berendezések "nem vesznek kárba", átkerülnek a befogadó intézménybe, az ingatlanról pedig még nincs semmilyen javaslat, de a legvalószínűbb, hogy ágazaton belül hasznosíthatják. Mindenesetre a
szakképző központok
kialakítására feltétlenül szükség van, vélte John, mert csak így lehet uniós forrásokra pályázni. Urbánné Huszár Klára szerint elég jó állapotban van Budafokon a Kárpát-medencei Borász és Kulturális Központ kialakítása, melynek egyik pillére az iskola lenne - ezen keresztül már tudnának uniós pályázatokon indulni. Földesi Gyula, a tangazdaság vezetője a Narancsnak elmondta, hogy még nem történt részletes egyeztetés a fenntartóval. Összeállítanak egy tervet, amely alapján növelnék a bevételeket és csökkentenék a költségeket. Szeretnék például meggyőzni a borászati üzemeket, hogy támogassák őket. A tangazdaság borát pedig, amelyet Európában egyedülálló módon a főváros közigazgatási határán belül készítenek Főváros Bora néven, nagyobb mennyiségben adnák el szaküzleteknek, éttermeknek; tízezer palack értékesítése máris nyolcmillióval hizlalná a büdzsét, és még bérpalackozást is vállalnának. "Csak adjanak még egy-két év laufot, és megtaláljuk a megoldást" - mondta a tangazdaság főnöke.
Kucsák László, a fővárosi oktatási bizottság fideszes alelnöke szerint a javaslat nem veszi figyelembe, hogy a Soós egy speciális profilú iskola, amelynek kifejezetten jó híre van a szakmában, minden Budafokhoz köti, így szakmai indokai nincsenek a megszüntetésének. Az oktatáspolitikus szerint a szakképzési rendszer átalakítása során nem lehet úgy szakmai alapon dönteni, hogy az intézményi közösségeket nem kérdezik meg a javaslat kidolgozásakor, nem is látogatnak el a képzőhelyekre, és az ellenzék is csak a bejelentést követően tájékozódhat a tervről. "Nem tudjuk, hogy az Országos képzési jegyzékben milyen tartalommal szerepelnek majd a képzések, és ehhez képest mi lesz a helyi tantervekkel, mihez kell az iskoláknak igazodniuk. Nem beszéltünk arról, hogy kik fognak az új helyeken oktatni, milyen berendezéseket vesznek át a fogadó intézmények, vagy mi lesz a még futó pályázatokkal. Hatástanulmányokat sem láthattunk. Meggyőződésünk, hogy ilyen horderejű kérdésben nem szabad a pedagógusok, a diákok, a szülők, a szakmai közösségek megkérdezése nélkül dönteni. A városvezetés által eddig alkalmazott módszer viszont bizonytalanságban tartja az érintetteket" - mondta az ellenzéki fővárosi politikus.
A nagy portfóliótisztítás
A főváros szét akarja választani a közoktatási szakaszt a szakképzéstől: a megmaradó mintegy ötven szakközépiskola az érettségi vizsgával bezárólag nyújtana közismereti és szakmai alapképzést, a szakképzési feladatokat (beleértve a szakmai elméleti képzést) pedig 15-20 önálló szakképzési központ (térségi integrált szakképző központ - TISZK) látná el, melyekhez egyenként két-három szakmacsoport tartozna. Az átalakítással az önkormányzat teljes profiltisztításba kezd: a szakközepekben működő gimis osztályokat, ahol a főváros felmérései szerint az oktatás színvonala alacsonyabb, mint egy normálgimnáziumban, kifuttatnák, illetve a szakképző intézményekhez hasonlóan tiszta profilú gimnáziumokba integrálnák őket. A főváros ezzel megszüntetné a szakképzés szétaprózódott struktúráját, ami szerinte fölösleges párhuzamosságokat, alacsony költséghatékonyságot, rosszabb fejlesztési lehetőségeket jelent. A fővárosban informatikát például 28 helyen tanulnak 1200-an, vendéglátást pedig nyolc iskolában 1300-an. Azzal, hogy a TISZK-ek tanácsadó testületeiben megjelennek a piac képviselői, újabb forrásokra, könnyebben megpályázható gyakorlati helyekre számítanak. A szakképző iskolák auditjában a főváros mérte a nappali alapképzésben részt vevő tanulók számát, az ottani osztálylétszám átlagát és az épületi férőhely-kapacitást. Emellett a döntésnél szerepet játszik az iskola állapota, elhelyezkedése és megközelíthetősége. Ennek ellenére több iskola panaszolta, hogy az összevonás következtében távolra kerülnének egymástól a gyakorlati és az alapozó képzőhelyek, vagy a beiskolázás helyéhez képest a város másik szegletében van a befogadó intézmény. Hivatalos várólista lapzártáig még nem került nyilvánosságra: az iskolák többsége attól tart, ha nagydobra verik, elvéreznek a beiskolázás során, mert senki nem akarja majd oda adni a gyermekét. A megkérdezett iskolák többsége ezért február 22-ig, a Fővárosi Közgyűlés üléséig nem nyilatkozik, mivel "nincs döntés, addig pedig csak tervezetről van szó". A Soós mellett a Kossuth Zsuzsa Humán SZKI és Gimnázium, valamint a 150 éves Lengyel Gyula Kereskedelmi SZKI demonstrált; a Lengyelben 150-en 150 órás éhségsztrájkba is kezdtek, hogy megvédjék az iskolát, és arra kérjék a szülőket, ne ijedjenek meg beadni hozzájuk a felvételi lapokat. A Soós most péntekre szervez élőláncot és fáklyás felvonulást az intézmény körül.
Az összevonások érinthetik a Batthyány-Strattmann László Szakképző Iskola és Gimnáziumot, a Bókay János Humán Kéttannyelvű SZKI és Gimnáziumot, a Bőrfeldolgozó SZKI és SZI-t, a Dekoratőriskolát, a Déri Miksa SZKI, SZI és Kollégiumot, az Eötvös Loránd SZKI-t, a Fényes Elek Közgazdasági SZKI-t, a Földes Ferenc Gyakorló Kereskedelemi SZKI-t, a Hajnik Károly Közgazdasági SZKI-t, az Irinyi János Környezetvédelmi és Vegyészeti Szakképző Iskolát, a Kalmár László Számítástechnikai SZKI-t, a Kelenföldi Műszaki SZKI és SZI-t, a Klauzál Gábor Műszeripari SZKI és SZI-t, a Kolos Richárd Fővárosi Gyakorló Műszaki SZKI-t, a Kossuth Zsuzsa Humán SZKI és Gimnáziumot, a Kvassay Jenő Műszaki SZKI és SZI-t, a Lengyel Gyula Kereskedelmi SZKI-t, a Petőfi Közgazdasági SZKI-t, a Soóst, a Szabómester Szakképző Iskolát és a Szentágothai János Egészségügyi SZKI-t.
A szakképző hálózat átalakításával ötszáz pedagógus munkája válna szeptember elsejével feleslegessé, amikor amúgy is életbe lép az oktatási kormányzat óraszám-emelési terve, melynek eredményeképp további félezer tanári állás szűnhet meg. A reformmal kalkulációink alapján legfeljebb évi 1,5-1,7 milliárd forint takarítható meg a fővárosi oktatási intézmények (tavalyi bázison) 44 milliárdos működési költségvetéséből. Mivel a főváros költségvetési koncepciójáról lapzártánkig sem sikerült megállapodniuk a koalíciós feleknek, és zajlanak a tárgyalások a kormánnyal is a fővárost érintő sarokszámokról, egyelőre azt sem lehet tudni, milyen mértékű elvonással kell szembenéznie a kulturális-oktatási területnek. Koalíciós megállapodás hiányában Budapestnek egyelőre nincs oktatásért felelős polgármester-helyettese sem. A tervek szerint a javaslat a héten járja meg a szakszervezeteket. Utána újra az oktatási bizottság elé kerül, majd a szülők, pedagógusok véleményezhetik. A szakbizottság ezt követően terjesztheti a Fővárosi Közgyűlés elé, amely előreláthatólag február 22-én hozná meg a döntését - egy héttel a felvételi vizsgák előtt.
