Kevés reménykeltő dolog van a háború és az amerikai infláció miatt, az Európai Unióban is soha nem látott mértékű az infláció – mondta Gulyás Gergely a pénteki kormányinfón. Drasztikusan emelkedtek az energiaárak és a termékek ára is megnőtt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a „háborús infláció” akkor szűnik meg, ha béke lesz. Hozzátette, hat százalékkal alacsonyabb az infláció annál, mintha nem lennének árstopok, ezért is döntöttek a meghosszabbításuk mellett. Ugyanakkor az EU támadja az árkorlátozásokat, de a kormány reméli, hogy meg tudják védeni őket.
Pénteken uniós csúcstalálkozó lesz, a kormány álláspontja az, hogy csak olyan szankciók támogathatók, amelyen nem fájnak jobban Magyarországnak és az Uniónak, mint Oroszországnak. Az energetikát nem érinthetik, a gáz esetében ragaszkodni fognak ehhez. A globális minimumadót nem vezetné be a kormány, hiába született erről korábban megállapodás.
A kormáyinfón ezután újságírói kérdések következtek. Megkérdezték a minisztert a Ryanair-ügyről is; mint ismert a társaság ellen fogyasztóvédelmi eljárás indult, ugyanis az extraprofitadót áthárítja az utasokra. Gulyás szerint szokatlan az a kocsmai stílus, ahogyan a légitársaság kommunikál a magyar kormánnyal. (Később újságírói kérdésre válaszolva elismerte, hogy az új adót áthárítani készülő K&H Bank ellen is fogyasztóvédelmi eljárás indul.)
A kormány kompromisszumokat ajánlott azért, hogy az Európai Bizottság elfogadja a magyar helyreállítási tervet; például az egyszereplős közbeszerzéseket 15 százalék alá viszik, de más korrekciókra is hajlandóak. Reménykedik, hogy az év végéig megérkezik az Unió helyreállítási forrása Magyarországra. Azt is elmonda, ebből a forrásból lenne arra pénz, hogy a humánszféra, így az egészégügyi dolgozók és a pedagógusok bérét megemeljék. Gulyás szerint álhír, hogy a kormányhivatalokban leépítés következne be a bürokráciacsökkentés jegyében. Ugyanakkor azt elismerte, hogy az állami cégeket „áramvonalasítják”, a minisztériumoknál, kormányhivataloknál maximum három százalékkal dolgoznak többen, mint ami otpimális.
A kormány támogatná, hogy egy napra tegyék az Európai Parlamenti választást és az önkormányzati választást 2024-ben. Azt nem érti, hogy az ellenzék miért érvel amellett, így nehezebb lenne kampányolnia (mert az egyik választáson együtt, a másikon külön indulnának), mert szerinte kevesebbet kellene költeniük. Hozzátette, nincs tervben a közvetlen főpolgármester-választás eltörlése.
A kormány tárgyalni fog az önkormányzatokkal arról, hogy milyen kompenzációt kaphatnak az eltörölt rezsicsökkentés miatt. Ahogy Gulyás mondta, egy kis önkormányzatnak nagyobb eséllyel adnak támogatást, mint egy nagy adóerejűnek. Továbbá még ma megszületi a kormányrendelet arról, melyek azok a legkisebb vállalkozások, amelyek bentmaradnak a rezsicsökkentésben: a határ évi 4606 KW, valamint 1498 köbméter gáz.
Január 1-től megújul a kata szabályozása, de egyelőre még nincsenek konkrétumok.
A kormány célja változatlan; a nagy cégek ne katázhassanak a magas fizetésükkel, a kis cégeknek, kisvállalkozóknak továbbra is legyen erre lehetőségük, mondta Gulyás. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem törlik el az adózási formát.
Gulyás elismerte, hogy három belvárosi közterületet a tervek szerint elvennének a fővárostól, majd vagyonkezelésbe adnának az V. kerületnek, ami szerinte nem aggályos jogilag, de majd az Alkotmánybíróság eldönti. Orbán Viktor miniszterelnök megemelt fizetéséről is faggatták Gulyást, aki szerint nem helyes, hogy a kormányfő kevesebbet keres, mint egyes miniszterek, kormánytagok.
Azt még nem lehet tudni, hogy mely beruházások csúsznak, ugyanis nem jelent meg az átütemezendő beruházások listája, erről a felelős miniszter, Lázár János fog tájékoztatást adni a kormánynak, utána döntenek.
A miniszter szerint vitatkozhatunk azon, hogy Kirill pátriárka (akit Magyarország miatt kivettek a legutóbbi uniós szankciós csomagból) nyíltán támogatta volna a háborút, de szerinte komoly szerepe van az egyháznak a béketeremtésben.
