Fidesz-közeli „civilek” maguknak osztottak uniós forrásokat

Jelenben élő Holnap

Belpol

Siófokon „ellenzéki civilek” tárták fel, hogy „fideszes civilekhez” jutott a vonatkozó uniós forrás majd’ fele. Történetünk Balaton-parti, de a jelenség minden bizonnyal országos.

„A Fidesz az apróért is lehajol, nemcsak a százmilliókat és milliárdokat, hanem a tízmillió forintokat is igyekszik a hozzá közel állók zsebébe juttatni” – mondta a Narancsnak a 2019-es ügyet a parlamentben nyilvánosságra hozó jobbikos országgyűlési képviselő, Potocskáné Kőrösi Anita, az ellenzéki párt siófoki szervezetének alelnöke.

„Hogy hogyan lesz lenyúlás egy nemes célból – kezdte Potocskáné Kőrösi Anita, aki a 2018-as országgyűlési képviselővé választása előtt a város alpolgármestere volt –, erre jó példa a siófoki civilpénz-osztás, amely nyilván nem egyedi jelenség az országban. Az Európai Unióban, ha közösségfejlesztésről van szó, bevett gyakorlat, hogy azokról a pályázati támogatásokról, amelyeket civil szervezeteknek szánnak, helyben döntenek. Magyarországon azonban, a NER-ben ezt is »meghekkelik«: a pályázati pénz végül ebben az esetben is fideszes oligarchák zsebében köt ki. A TOP-os pályázatok úgynevezett szoft fejezetében található CLLD-támogatások elnyeréséhez szükség van egy ernyőszervezetre helyi civil szervezetekből, helyi vállalkozókból, s abban a helyi önkormányzatnak is alapító tagnak kell lennie. Siófokon minden klappolt. Csakhogy – és erre nyilván az uniós kiírók nem gondoltak, mert arrafelé nem úgy gondolkodnak, mint a magyar ugaron – itt ezt úgy sikerült összerakni, hogy mindenki fideszes vagy »közeli« legyen: az alapítók, a bírálók, a nyertesek.” Potocskáné alpolgármestersége idején létrehoztak egy civil-kerekasztalt a városban aktívan tevékenykedő civil szervezetek részvételével. E kerekasztalt aztán egyetlen alkalommal sem tájékoztatta a több százmillió forintnyi uniós forrás lehívására létrejött Siófok Holnap Egyesület arról, hogy nemcsak a városi önkormányzat által évente egyszer kiírt civiltámogatási alapra pályázhatnak, hanem erre az uniós forrásra is.

Míg a város 2019-ben 18, tavaly 15 millió forintos támogatási alapot hirdetett meg, addig a Siófok Holnap Egyesület csak 2019-ben három körben összesen 70 millió forintnyi uniós pénzt tudott szétosztani; továbbá míg a városi civil alapra 51 egyesület vagy alapítvány adott be kérelmet, a 70 millió forint csupán tucatnyi egyesület között oszlott meg. „Azért szólaltam fel a parlamentben, hogy felhívjam a hazai, de akár az uniós közvélemény figyelmét is arra, hogy a Fidesz-közeliek ezt a pénzt is lenyúlják azok elől, akiknek eredetileg szánták az uniós kiírók. Keresem a lehetőségét annak, hogy erre a gyakorlatra az uniós támogatások felhasználását ellenőrző szervek is felfigyeljenek” – mondta lapunknak a jobbikos országgyűlési képviselő.

Mindenki közel van

„A CLLD (Community Led Local Development = közösségi irányítású helyi fejlesztés) – olvasható az egyesület honlapján – egy speciális, az Európai Unióban bevált módszertanra épülő városi közösségfejlesztési program. A program tervezését és megvalósítását egy városi civil, vállalkozó és önkormányzati szereplőkből álló, erre a célra létrehozott szervezet – a Siófok Holnap Egyesület – koordinálja. A program lényege, hogy közel 400 millió forintos támogatási keretet biztosít a város közösségi, kulturális és sportéletének élénkítésére. A program egyik legérdekesebb része az úgynevezett kulcsprojekt, amelyre a támogatási keret 40 százaléka használható fel, a fennmaradó összeggel kiegészítő városi közösségi programok támogathatók.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.