Álhírhálózatok Magyarországon

Az orosz lecke

Interaktív

Lejáratókampányok, összeesküvés-elméletek, állami szintre emelt dezinformáció, az orosz titkosszolgálat magyar híroldala – elmerültünk a hazai fake news univerzum bugyraiban.

A digitális alapú információs társadalom híréhsége és a szabályozatlan közösségi média, kiegészülve az okostelefonhasználat-robbanással, forradalmasította a hírfogyasztást. Ez új eszközöket adott az álhírek terjesztőinek kezébe is a 2010-es évektől: egy jól felépített internetes hazugsággal nagy összegek átutalására lehet rávenni óvatlan médiafogyasztókat, összeesküvés-elméleteket közlő oldalával egyetlen „újságíró” jelentős Google Ads hirdetési bevételekhez juthat, a kormányok dezinformációs műveletekkel érdekeiknek megfelelően formálhatják a közvéleményt – akár más országok választási folyamataiba is beavatkozhatnak, ahogyan azt Oroszország megkísérelte a 2016-os és 2020-as amerikai elnökválasztás során. A magyarországi álhír­trendeket vizsgálva az oxfordi egyetem 2018-as kutatása arra jutott: messze a kormány a legaktívabb álhírterjesztő, ami az iráni és az észak-koreai médiaviszonyokra jellemző. Az állítást a magyar álhíreket évek óta monitorozó független politikai elemző és tanácsadó intézet, a Political Capital (PC) munkatársa, Szicherle Patrik is megerősíti.

Dezinformációs fegyver

A magyar vonatkozású dezinformáció területén 2015-ig az orosz kötődésű oldalak és Facebook-csoportok voltak meghatározóak. „Ezek nagy része mára eltűnt – mondja a PC munkatársa –, helyüket a közmédia, a kormány és a Fidesz hivatalos médiája, a különböző kormányközeli, állami hirdetésekkel megtámogatott hírforrások vették át, ugyanakkor a kormány propagandaérdekeit homályos hátterű Facebook-csoportok is kiszolgálják. A hatalmas elérésű kormánypárti médiavilágban pozitív kép bontakozik ki Oroszországról. Az EU-ellenes, migránsozós, szélsőjobboldali dezinformációt Magyarországon a köz- és kormánymédia terjeszti, és ezzel nemcsak a kormány érdekeit szolgálja ki, hanem az orosz dezinformációs műveleteket is segíti. Az Origo, a Hír Tv bármiféle reflexió nélkül átveszi az orosz külügy Ukrajnával kapcsolatos nyilatkozatait, és az orosz vagy kínai nagykövet megkapja a maga felületét a kormánymédiában, ha akarja. Mivel a Russia Today (RT) orosz állami televíziós csatorna hiteles hírforrásként jelenik meg, az oroszoknak nem fontos, hogy legyen magyar nyelvű RT vagy más saját irányított dezinformációs tevékenység.”

A nyugati közönséget megcélzó RT úgy hirdeti magát, hogy a világ eseményeiről közvetít „orosz szemmel”, az adó vezetője intézményét előszeretettel állítja párhuzamba a szintén állami tulajdonú BBC-vel – csakhogy az RT tájékoztatás helyett valójában Oroszország nemzetközi érdekeit érvényesíti. Egy, a nyugati médiának kipakoló korábbi szerkesztője szerint a csatorna „dezinformációs fegyver” a teljes nyugati világgal információs háborúban álló Putyin-rezsim kezében. Jellemző, hogy az RT munkatársainak az Egyesült Államokban lobbistaként kell regisztráltatniuk magukat a védelmi minisztériumnál, míg a csatornát Ukrajnában, Lettországban és Litvániában teljes egészében betiltották, s a brit médiafelügyeleti hatósággal is többször szembekerültek. Az RT egyik felső vezetője, Dmitrij Kiszeljov rajta van az EU szankciós listáján, mint a Krím félsziget orosz megszállását segítő dez­információs művelet felelőse. A Twitter az RT-t és alegységeinek minden bejegyzését „orosz állami média” megjegyzéssel látja el, az EU 2015-ben létrehozott dezinformációellenes egysége, az East StratCom Task Force EUvsDisinfo.eu oldala pedig rendszeresen detektál az RT-től induló dezinformációs hullámokat. A magyar állam viszont minden jel szerint baráti viszonyt ápol a csatornával: Szijjártó Péter külügyminiszter nemcsak visszatérő vendég, de arról is közölt videót, ahogy az RT riporterével csocsózott. Nem véletlen, hogy az EU dezinformációellenes stratégiájának tárgyalásakor a magyar külügyminiszter a „másik oldal” félretájékoztatásait sietett szóba hozni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.