Álhírhálózatok Magyarországon

Az orosz lecke

Interaktív

Lejáratókampányok, összeesküvés-elméletek, állami szintre emelt dezinformáció, az orosz titkosszolgálat magyar híroldala – elmerültünk a hazai fake news univerzum bugyraiban.

A digitális alapú információs társadalom híréhsége és a szabályozatlan közösségi média, kiegészülve az okostelefonhasználat-robbanással, forradalmasította a hírfogyasztást. Ez új eszközöket adott az álhírek terjesztőinek kezébe is a 2010-es évektől: egy jól felépített internetes hazugsággal nagy összegek átutalására lehet rávenni óvatlan médiafogyasztókat, összeesküvés-elméleteket közlő oldalával egyetlen „újságíró” jelentős Google Ads hirdetési bevételekhez juthat, a kormányok dezinformációs műveletekkel érdekeiknek megfelelően formálhatják a közvéleményt – akár más országok választási folyamataiba is beavatkozhatnak, ahogyan azt Oroszország megkísérelte a 2016-os és 2020-as amerikai elnökválasztás során. A magyarországi álhír­trendeket vizsgálva az oxfordi egyetem 2018-as kutatása arra jutott: messze a kormány a legaktívabb álhírterjesztő, ami az iráni és az észak-koreai médiaviszonyokra jellemző. Az állítást a magyar álhíreket évek óta monitorozó független politikai elemző és tanácsadó intézet, a Political Capital (PC) munkatársa, Szicherle Patrik is megerősíti.

Dezinformációs fegyver

A magyar vonatkozású dezinformáció területén 2015-ig az orosz kötődésű oldalak és Facebook-csoportok voltak meghatározóak. „Ezek nagy része mára eltűnt – mondja a PC munkatársa –, helyüket a közmédia, a kormány és a Fidesz hivatalos médiája, a különböző kormányközeli, állami hirdetésekkel megtámogatott hírforrások vették át, ugyanakkor a kormány propagandaérdekeit homályos hátterű Facebook-csoportok is kiszolgálják. A hatalmas elérésű kormánypárti médiavilágban pozitív kép bontakozik ki Oroszországról. Az EU-ellenes, migránsozós, szélsőjobboldali dezinformációt Magyarországon a köz- és kormánymédia terjeszti, és ezzel nemcsak a kormány érdekeit szolgálja ki, hanem az orosz dezinformációs műveleteket is segíti. Az Origo, a Hír Tv bármiféle reflexió nélkül átveszi az orosz külügy Ukrajnával kapcsolatos nyilatkozatait, és az orosz vagy kínai nagykövet megkapja a maga felületét a kormánymédiában, ha akarja. Mivel a Russia Today (RT) orosz állami televíziós csatorna hiteles hírforrásként jelenik meg, az oroszoknak nem fontos, hogy legyen magyar nyelvű RT vagy más saját irányított dezinformációs tevékenység.”

A nyugati közönséget megcélzó RT úgy hirdeti magát, hogy a világ eseményeiről közvetít „orosz szemmel”, az adó vezetője intézményét előszeretettel állítja párhuzamba a szintén állami tulajdonú BBC-vel – csakhogy az RT tájékoztatás helyett valójában Oroszország nemzetközi érdekeit érvényesíti. Egy, a nyugati médiának kipakoló korábbi szerkesztője szerint a csatorna „dezinformációs fegyver” a teljes nyugati világgal információs háborúban álló Putyin-rezsim kezében. Jellemző, hogy az RT munkatársainak az Egyesült Államokban lobbistaként kell regisztráltatniuk magukat a védelmi minisztériumnál, míg a csatornát Ukrajnában, Lettországban és Litvániában teljes egészében betiltották, s a brit médiafelügyeleti hatósággal is többször szembekerültek. Az RT egyik felső vezetője, Dmitrij Kiszeljov rajta van az EU szankciós listáján, mint a Krím félsziget orosz megszállását segítő dez­információs művelet felelőse. A Twitter az RT-t és alegységeinek minden bejegyzését „orosz állami média” megjegyzéssel látja el, az EU 2015-ben létrehozott dezinformációellenes egysége, az East StratCom Task Force EUvsDisinfo.eu oldala pedig rendszeresen detektál az RT-től induló dezinformációs hullámokat. A magyar állam viszont minden jel szerint baráti viszonyt ápol a csatornával: Szijjártó Péter külügyminiszter nemcsak visszatérő vendég, de arról is közölt videót, ahogy az RT riporterével csocsózott. Nem véletlen, hogy az EU dezinformációellenes stratégiájának tárgyalásakor a magyar külügyminiszter a „másik oldal” félretájékoztatásait sietett szóba hozni.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

„Félig-meddig röhögtem”

  • Soós Tamás

Rapben ritkán hallani ennyire zavarba ejtő érzelmességet, amelybe mégis rengeteg ön­irónia vegyül. A Take Me Please című, Friss Hús-nagydíjas kisfilmjéről ismert animátor, Hegyi Olivér nemrég adta ki első, punkosan nyers lemezét Sírunk és nevetünk címen, s a korong generációs látleletnek sem utolsó. Ön­ostorozó szövegekről, a harmincpluszosan kezdett rapkarrier előnyeiről, és arról a politikai szakadékról is beszélgettünk, ami a Fidesz-szavazó szülőktől választja el a korosztályát.

Odalent, a fenéken

  • Bacsadi Zsófia

Jimmy McGovern és a BBC háromrészes drámasorozata nem bíbelődik sokat az expozícióval: egyből behajítja nézőjét az addig büntetlen előéletű Mark Cobden (Sean Bean) börtönfelvételi procedúrájába.

Kebabpizza

A podcast a hangzó újságírás gonzója vagy punkja, s hogy ez felszabadító megújulása, vagy épp válságtünete, hovatovább hattyúdala-e az audiozsurnalizmusnak, az továbbra is a befogadói ízlésen múlik. Az mindenesetre kétségtelen, hogy ami izgalom ma ebben a műfajban vagy műnemben lehet, az leginkább a podcast háza táján keresendő.

Verseny, társakkal

A járványadatok ismeretében fölöttébb abszurd és érzéketlen dolog lenne Beethovent megtenni 2020 nagy vesztesének, de tény, hogy a komponista emlékéve jócskán megsínylette a (kultúr)élet leállását.

Helyzetgyakorlatok

  • TPP

Pályaindító film volt a Rengeteg, eredeti, szokatlan, izgalmas. Hét, egymással közvetlenül össze nem függő etűd, hét, visszatérő kört le­író párbeszéd, hét, ítéletalkotó reflexeinket próbára tevő, nyitott befejezésű, ám önmagukba zárult világok találkozásra való képtelenségét megjelenítő szituáció.

„A pénz nem elég”

Megkerülhetetlen gyűjtő, a magyar kultúra egyik legbefolyásosabb szereplője. Egyebek mellett gyűjteményépítésről, a Centre Pompidou akvizíciós bizottságában vitt szerepéről és a Magyar Nemzeti Bank műtárgyvásárlási tanácsadójának a feladatairól kérdeztük.

Pogromok alulnézetből

Apor Péter legfőbb kutatási területe Kelet-Közép-Európa kultúrtörténetének vizsgálata a 20. század második felében, a térség nemzetközi folyamatokban betöltött szerepének áttekintésével kiegészítve.

Városvarázs

  • Sándor Panka

Pelsőczy Réka rendezése felvillantja a lehetőséget, hogy milyen is lenne, ha friss szemmel, turistaként tekinthetnénk Budapestre.

Komisszárkultúra – I. rész

  • Farkas Zsolt

Kulturális hadviselés hosszú távú politikai program- és stratégiajavaslat a „NER” (Orbán-Fidesz) számára, hogyan kell a magyar közintézményrendszer totális bürokratikus fideszesítését betetőzni a kultúra és az oktatás minden résztvevője, és végső soron mindenki gondolkodásának fideszesítésével.

Géppuskával Bodri ellen

Gyakori, hogy a szomszédban kutyás, macskás, netán kígyót tartó ember lakik, de mi a teendő, ha a lakóközösségből valakit sérelem ér? Milyen írott és íratlan szabályok szerint zajlik a kisállatos együttélés a társasházakban?

Eszi, nem eszi

A világon előállított összes élelmiszer egyharmada hulladékká válik, mielőtt a termelőtől a fogyasztóig jutna. Az élelmiszer-pazarlás Magyarországon is jelentős, de jó néhányan vannak, akik megpróbálnak tenni ellene.