A megyei és fővárosi kormányhivatalok belső körleveleiben a közelgő önkormányzati választásra tekintettel kockázati tényezőkre hívja fel a figyelmet – derül ki a Narancs.hu birtokába került belső használatra készült dokumentumból.
Mint az köztudott, az alaptörvény tizenegyedik (!) módosításával az Európai Parlament képviselői és az általános önkormányzati képviselői választást egy napon, az idén június 9-én tartják. Azonban a 2019 őszén megválasztott önkormányzati képviselők és polgármesterek teljeskörű joggyakorlása 2024. október 1-ig tart. Ezzel közjogilag az a furcsa helyzet áll elő, hogy június 9-e és október elseje között még a 2019-ben megválasztott polgármester és képviselők mandátuma érvényes, másik oldalról pedig a június 9-én győztes településvezetők és önkormányzati képviselők csak október első napjától kezdik meg munkájukat.
Most a portálunkhoz eljutott belső anyagban a kormányhivatalok az önkormányzati választás időpontja és az ennek nyomán elnyert mandátum életbe lépése közötti közel négy hónapot kockázati tényezőnek tekintik. Érvelésük szerint elsősorban az önkormányzatok, ekként a több mint 3100 hazai település gazdálkodását és a működését érintően látnak veszélyeket ebben a szűk négy hónapban, ezért fokozott törvényességi felügyeleti figyelmet fordítanak a lehetséges történésekre.
Erre tekintettel míg a Magyar önkormányzati törvényt (Mötv.) 134. paragrafusának első bekezdése szerint ha a kormányhivatal jogszabálysértést észlel, a törvényességi felügyelet körében „legalább 30 napos” határidővel hívhatja fel az érintett önkormányzatot a jogsértés megszüntetésére, addig 2024. június 9. és szeptember 30. közötti időszakban rövidebb, 15 napos határidővel teheti majd meg ugyanezt.
Magukat megnevezni nem kívánó polgármesterek a Narancsnak ezt az adott körülmények között észszerű megoldásnak gondolják. Érvelésük szerint a régi testület vagy polgármester így ugyanis talán majd nem kezdhet az újonnan megválasztottak kontójára felelőtlen pénzosztogatásba, vagy kötelezettségvállalásba.
Az európai parlamenti és az önkormányzati választások egy napon tartását annak idején az Orbán-kormány és a fideszes többségű törvényhozás „költségtakarékossággal” indokolta, a valós ok azonban más volt. A Fidesz-KDNP azzal, hogy az önálló és pártlistás alapon működő európai parlamenti választáshoz „ragasztotta” az ellenzéki összefogásra építő helyhatósági voksolást, választástechnikailag akarta megkeverni a sorokat, hogy az ellenzék összefogása ne, vagy sokkal kevésbé valósulhasson meg, és a választók is megkavarodjanak.
