Az értelmi fogyatékosok is mentesülnek a maszk használata alól

Belpol

Miközben a járványhelyzet inkább romlott, saját korábbi elutasító döntését és érvelését felülírva a kormány engedélyezte, hogy az autisták után az értelmi fogyatékosok is mentesüljenek a kötelező maszkviselés hatálya alól.

„Örömmel tájékoztatom, hogy a legújabb Magyar Közlönyben megjelent 484/2020 ( XI.10.)számú kormányrendelet módosítása a Kormány döntése alapján kimondja, hogy az autizmus spektrumzavarral élők mellett az értelmi és pszicho-szociális fogyatékossággal élő emberek is felmentést kapnak a kötelező maszkviselés alól. Az Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetségének (ÉTA) elnöke köszöni a döntéshozóknak és mindenki másnak, akik közreműködtek abban, hogy ez a döntés megszülessen!” – áll abban a közleményben, amelyet csütörtökön küldött el a Narancs.hu-nak Papp Ágnes, az ÉTA Országos Szövetség elnöke.

Az elmúlt időszakban többször is beszámoltunk arról, hogy csaknem héthónapos késéssel, de november 19-én egy kormányrendelet módosításaként mentesítették az autistákat a kötelező maszkviselés alól, ám ugyanezt nem engedélyezték az értelmi fogyatékosoknak, noha a gondok forrása ugyanaz volt. Az autisták nagy többsége nem képes a maszk hordására, sőt azt sem tűrik, ha kísérőiken maszk van.

Más utat jártak be az értelmi fogyatékosok. Ők a járvány második, őszi hullámának felfutó ágában, november elején írtak Pintér Sándor belügyminiszternek levelet, amiben a maszkhasználat alóli mentesítést kérték. Gyors elutasító választ kaptak az Operatív Törzstől november 16-án. Ebben Lakatos Tibor dandártábornok, az Ügyeleti Központ vezetője azt írta, hogy a járvány, jelenlegi gyorsuló szakaszában a járványügyi szakemberek nem támogatták a maszkviselés alóli mentességet az értelmi fogyatékosok számára. Ugyanakkor az is szerepelt a válaszban, hogy amennyiben a járványügyi helyzet megengedi, ismét megvizsgálja a kérdést az Operatív Törzs.

Papp Ágnes, az ÉTA Országos Szövetség elnöke akkor a Narancs.hu-nak kifejtette, hogy súlyos diszkriminációnak tartja esetükben a maszkviselés alóli mentességét elutasítását. Különösen annak fényében, hogy azt engedélyezték az autistáknak. Hangsúlyozta, nem az autisták ellen, hanem az értelmi fogyatékos emberek érdekei mellett áll ki. Ezért, mint arról a Narancs.hu elsőként beszámolt, november 24-én az ÉTA Országos Szövetségének elnöke újabb levelet írt az ügyben Pintér Sándor belügyminiszternek.

A helyes maszkhasználat

A helyes maszkhasználat

Fotó: A szerző felvétele

Ennek nyomán egy nap múlva, november 25-én a kormány módosította az ezzel kapcsolatos szabályozást, azaz a csütörtökre virradó éjjel megjelent kormányrendelet módosításában kimondták, hogy az autizmus spektrumzavarral élők mellett az értelmi és pszicho-szociális fogyatékossággal élő emberek is felmentést kapnak a kötelező maszkviselés alól.

Bár sokan vártak erre a döntésre, mindez felveti a kérdést: milyen szakmai megalapozottsággal hoz döntéseket járványügyi specialisták bevonásával az Operatív Törzs? Kilenc nappal ezelőtt nagy egyöntetűséggel ezt a kérést még elutasították. Időközben a járványhelyzet nemhogy javult, hanem súlyosabb lett, mégis – korábbi döntésüket és érvelésüket felülírva – megadták az értelmi fogyatékosoknak a felmentést a maszk használata alól.

(Címlapképünk illusztráció)

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.