Józsefváros nem bízik az OEK-felmérés hepatitisadataiban

Belpol

A múlt héten napvilágot látott OEK-vizsgálat ismételten összeugrasztotta a TASZ-t és Józsefvárost a tűcsereprogram felszámolása miatt. De mit mond a mérést végző OEK?

Ahogy a múlt héten megírtuk, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) tavaly áprilisi szűrése szerint három év alatt duplájára nőtt a hepatitis C-vírussal fertőzött budapesti intravénás droghasználók száma. Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai programvezetője szerint ez az adat szorosan összefügg a tűcserepontokon kiosztott steril tűk számának csökkenésével, hiszen abban az időszakban, amikor a hepatitis C-vel fertőzöttek száma megugrott, 200 ezerrel kevesebb tűt cseréltek. Józsefváros az adatokat másképp értelmezte: Ferencz Orsolya, a Józsefvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) elnöke ugyanis a TASZ sajtóközleményére válaszul azt nyilatkozta, hogy a TASZ „óriási öngólt rúgott”. Szerinte a hepatitis C-vírussal fertőzött drogfogyasztók száma akkor kétszereződött meg, amikor a tűcsereprogramot folytatták – a nyilatkozat azonban nem tért ki arra, hogy a kiadott tűk száma jelentősen lecsökkent, sem arra, hogy az OEK felmérése nem csupán Józsefvárosra és a kerület drogfogyasztóira korlátozódott. Néhány nappal később a HírTv-ben vitáztak a felek, ahol Ferencz az OEK adatait és módszerét is megkérdőjelezte, mondván, nem kaphatunk független eredményt úgy, hogy a programban részt vevőktől gyűjti be a vizsgálandó mintákat az OEK. Sárosi azzal érvelt, hogy ez az általános, minden országban elismert és bevett metódus, egy drogfogyasztó ugyanis nem fog bemenni a kórházba, adatokat csak és kizárólag a tűcseréseken keresztül lehet összeszedni, de Ferencz Orsolyát nem tudta meggyőzni.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

Kérdéseinkkel a múlt héten megkerestük az OEK-et is, válaszaik most érkeztek meg. Ezekből kiderül, hogy a „hazai intravénás kábítószer-használattal összefüggő HCV (hepatitis C) fertőzések előfordulási gyakoriságának felmérésére 2013-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatási szerződést kötött az Országos Epidemiológiai Központtal”. A vizsgálatot 2014. március 10. és május 31. között végezték 19 drogambulancia és tűcsereprogramot lebonyolító szervezet segítségével. „Kiemelten fontos, hogy a kábítószerfüggők segítésében részt vevő szervezetek, drogambulanciák folyamatosan, egész évben felajánlják a HIV-, HCV-szűrővizsgálatok lehetőségét klienseiknek, biztosítva ezzel a fertőzöttek felderítését és kezelésbe, gondozásba juttatását” – áll a válaszukban.

Az OEK 602 intravénás szerhasználótól származó vérmintát vizsgált meg, és kizárta azokat az eseteket, amelyekben a vérminta ugyanazon személytől származott, vagy a vérvizsgálat kétes eredményt adott. „Az 592 vizsgált személy közül kettő bizonyult HIV-pozitívnak (0,3%), közülük csak az egyik számít újnak, mivel a másik eset már korábban is ismert volt. A hepatitis C-vírus tekintetében 279 pozitív személyt (48,7%) azonosítottak az 573 vizsgált személy körében.” Az adatok mellett kiemelték, hogy az intravénás kábítószer-használat egyik legsúlyosabb következménye a HCV-fertőzés, az Európai Unióban becslések szerint nagyjából 1 millió fertőzött ember él; az uniós tagállamok adatai szerint a tagországok „legtöbbje 40 százalék feletti HCV-előfordulásról számolt be”. Felhívták továbbá a figyelmet az új pszichoaktív szerek térhódítására („egy 2013-as felmérés szerint az intravénás szerhasználók kétharmada új pszichoaktív szereket injektált elsődlegesen”), ami azért is veszélyes, mert a klasszikus kábítószerekkel ellentétben ezeket sokkal gyakrabban, naponta akár 5-10 alkalommal is injektálják. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy 2011-hez képest tovább nőtt azok aránya, akik „közösen használták fecskendőjüket vagy más injektáláshoz szükséges eszközüket injektáló társukkal”. Összegzésük szerint „a 2011-es designerdrog-robbanás az intravénás szerhasználók körében és annak következményei, azaz a gyakoribb injektálások és az injektáló eszközmegosztások, a szerek kiszámíthatatlan hatása, az új intravénás használók valószínűsíthetően növekvő aránya, a számottevően megnövekedett sterilfecskendő-igény nagy kihívást jelentenek a válaszlépések terén”.

A TASZ többek között azt is kifogásolta, hogy bár a vizsgálat 2014 első felében zajlott le és ők augusztusban kérték ki az adatokat, azokat csak most, egy évvel a mérés után ismerhették meg. A miértre az OEK azt válaszolta, hogy egyrészt a laboratóriumi vizsgálatok, kérdőíves adatok összesítése és elemzése, validálása, az átfedések kiszűrése és a következtetések levonása – mint komoly tudományos háttérmunka – kellő időráfordítást igényel, másrészt elsőbbséget élvez a vizsgálatba bevont civil, illetve szakmai partnerek tájékoztatása. „A minden szempontból megalapozott, a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő jelentés közzététele – az Országos Epidemiológiai Központ heti információs kiadványa, az Epinfo publikációs tervében rögzítettek figyelembevételével – csak ezt követően történhet meg.” A jelentés a tárgyévet követő év őszén jelenik meg, vagyis az OEK az adatok májusi publikálásával hamarabb hozzáférhetővé tette azokat.

A kérdés most már csak az, vajon a józsefvárosi vezetés is elfogadja-e az Emmi által is támogatott kutatást, az Európában elfogadott és bevett gyakorlat eredményeit, illetve az OEK vizsgálatát is segítő drogambulanciákat és tűcseréket – vagy pedig továbbra is ragaszkodik egy a tűcseréktől független mérés lebonyolításához. És ha ez utóbbi igaz, vajon tesz-e annak megvalósításáért bármit?

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.