Nem csak az ellenzéknél vannak gondok

Káderhiány

Belpol

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.

„Ma voltam a Magyar Önkormányzatok Szövetségének rendezvényén Szentendrén, és elég nagy a tanácstalanság, hogy miért nincs érdemi fideszes mozgolódás több nagyobb településen sem. Ezért többen valami óriási, lehengerlő, márciusban induló központi Fidesz-kampányt várnak” – mondta egyik forrásunk február elején. A településvezető hozzátette: hozzá hasonlóan többen úgy látják, hogy a kormánypártoknak jó néhány helyen egyszerűen nincsenek megfelelő jelöltjeik.

Nem minden arany

Valóban vannak arra utaló jelek, hogy a Fidesz egyes településeken küszködik. A legnagyobb bajban ott lehet a párt, ahol 2019-ben sikerrel jártak az összellenzéki jelöltek, ugyanis e helyek többségén kénytelenek újraszervezni magukat. Például Gödön 2019-ben az ellenzék győzött, nem függetlenül attól, hogy a korábbi kormánypárti vezetés jelentős szerepet játszott abban, hogy a Samsung SDI akkumulátorgyár megkezdhette működését a város szélén. Az ellenzék négy és fél éve többséget szerzett, ám a belső feszültségek miatt 2023-ra a koalíció szétesett, Balogh Csaba polgármester tavaly év elején bejelentette lemondását (lásd: Eltévedt lelkek, Magyar Narancs, 2023. február 22.). A Fidesz azonban a 2019-es bukta után még nem állt készen az újabb választásra, sőt Tuzson Bence országgyűlési képviselő fel is oszlatta a helyi pártszervezetet; jellemző, hogy ezt a lépést a korábbi kormánypárti alpolgármesterrel Tuzson titkárnője közölte. Így került a képbe a Fidesz által támogatott független Kammerer Zoltán olimpiai bajnok kajakos, aki csont nélkül nyert is a tavaly májusi időközi polgármester-választáson.

Vácott 2019-ben Matkovich Ilona (lapunk egykori munkatársa) és csapata győzedelmeskedett: az ellenzéki összefogás az erős ellenszéllel szemben is kibírta az elmúlt öt évet, és vélhetően hasonló szerkezetben vágnak neki a közelgő választásnak. Az új városvezetés olyannyira gyökeres változást hozott a helyi köz­életbe, hogy a korábbi polgármester, a KDNP-s Fördős Attila kiszállt a politikából. A Fidesznek csupán néhány képviselője maradt a képviselő-testületben, köztük a két korábbi alpolgármester. Zűrös ügyei mindkettőjüknek akadtak, egyiküket ezért a párt levette a színről, ő nem is mutatkozik nyilvános rendezvényeken – vagyis meglepő lenne, ha indítanák. Hosszú hezitálás után a kormánypártok végül Imre Zsolt korábbi önkormányzati és országgyűlési képviselő mellett döntöttek, azaz nem sikerült friss arcot találni. Egyik forrásunk szerint a Fidesznek a 2000-es években volt egy csapata Vácon – Imrével a sorai között –, amelyet az újak, később a várost is vezető társaság kiszorított. 2019-ben viszont ez utóbbi gárda jókora vereséget szenvedett, szükség van tehát egy másfajta összeállításra, ami nem egyszerű feladat, ezért is nyúlhattak vissza a már kipróbált Imre Zsolthoz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül.