Interjú

„Zavart, hogy mindenki tegezte őket”

Nyíri Pál antropológus a magyarországi kínaiakról

Belpol

A nyolcvanas–kilencvenes években batyus kereskedők érkeztek Kínából, az utóbbi tizenöt évben menedzserek is jönnek. Nyíri Pál harminchárom éve kutatja a magyarországi kínaiakat, a szegedi BYD-beruházást abból a szempontból fogja vizsgálni, mi történik, amikor a kínai kultúrájú vezetés együtt dolgozik helyi és vendégmunkásokkal.

Magyar Narancs: Mikor jöhettek Magyarországra az első kínaiak?

Nyíri Pál: A korai jelenlétet nem nagyon kutatták, de vannak fényképek az 1910-es évekből, amelyek azt bizonyítják, hogy voltak kínai árusok Budapesten abban az időben. Én leg­először egy régi Budapest-albumban találkoztam kínaiakat ábrázoló képpel. Európába a párizsi világkiállítás után, a 19. század utolsó évtizedében jöttek először, a 20. század elején több országban megjelentek. Eleinte kőszobrocskákat árultak, aztán rájöttek, hogy mást is érdemes. Az első világháború után Németországban, Franciaországban továbbra is jelen voltak, Magyarországról eltűntek, legalábbis nincs sok híradás róluk, egészen a Kádár-rendszer idejéig. Ám közben világszerte megjelentek sokfelé. Amikor a szüleim 1990-ben egy évig az Egyesült Államokban vendégkutatóként dolgoztak, én is ott tanultam tovább azt, amit itthon: kémiát. Az ottani laborban a doktoranduszok többsége kínai volt, akkoriban lett egy malajziai kínai barátnőm. Érdekes volt ez a kettős identitás, és a kínai kultúra mellett érdekelt a kínai migráció is. Eldöntöttem, hogy hagyom a kémiát, inkább nemzetközi kapcsolatokat tanulok és Ázsia-kutatást. Ahhoz, hogy a tanulmányaimat finanszírozzam, ösztöndíjat kerestem, ehhez publikációra volt szükség. Visszatérve 1991 nyarán Budapestre, láttam, hogy itt is sok kínai él. Elolvastam róluk azt a keveset, amit akkor írtak, megnéztem a Fekete Doboz riportjait. Elmentem Újpesten a Csavargyár utcai munkásszállásra, összeismerkedtem azokkal, akik ott laktak. Azóta tartom velük a kapcsolatot. Az első írásom róluk a The Hungarian Observerben, a magyar külügyminisztérium angol nyelvű lapjában jelent meg.

MN: Eljöttek a Távol-Keletről úgy, hogy nem beszéltek idegen nyelvet, egy olyan országba, amelynek lakói nagyrészt szintén csak az anyanyelvüket ismerték. Emiatt alakult ki a magyarokban az az érzés, hogy a kínaiak mintha itt is nagy fal mögött élnének?

NYP: Az, hogy zárkózottak, nagyrészt misztifikáció. Tényleg mindenki azt mondja, nehéz velük kapcsolatba lépni – én tizenkilenc évesen a Csavargyár utcában azonnal tudtam velük beszélni. Mindig nyíltak, készségesek voltak velem. Elég rosszul beszéltem még kínaiul, de nekik ez is nagy segítség volt, mert egyáltalán nem ismerték az országot, minden információra szükségük volt, főleg, ha ingyen jutottak hozzá. Ők belőlem profitáltak, én is belőlük a magam módján, kutatóként.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.