Interjú

„Zavart, hogy mindenki tegezte őket”

Nyíri Pál antropológus a magyarországi kínaiakról

Belpol

A nyolcvanas–kilencvenes években batyus kereskedők érkeztek Kínából, az utóbbi tizenöt évben menedzserek is jönnek. Nyíri Pál harminchárom éve kutatja a magyarországi kínaiakat, a szegedi BYD-beruházást abból a szempontból fogja vizsgálni, mi történik, amikor a kínai kultúrájú vezetés együtt dolgozik helyi és vendégmunkásokkal.

Magyar Narancs: Mikor jöhettek Magyarországra az első kínaiak?

Nyíri Pál: A korai jelenlétet nem nagyon kutatták, de vannak fényképek az 1910-es évekből, amelyek azt bizonyítják, hogy voltak kínai árusok Budapesten abban az időben. Én leg­először egy régi Budapest-albumban találkoztam kínaiakat ábrázoló képpel. Európába a párizsi világkiállítás után, a 19. század utolsó évtizedében jöttek először, a 20. század elején több országban megjelentek. Eleinte kőszobrocskákat árultak, aztán rájöttek, hogy mást is érdemes. Az első világháború után Németországban, Franciaországban továbbra is jelen voltak, Magyarországról eltűntek, legalábbis nincs sok híradás róluk, egészen a Kádár-rendszer idejéig. Ám közben világszerte megjelentek sokfelé. Amikor a szüleim 1990-ben egy évig az Egyesült Államokban vendégkutatóként dolgoztak, én is ott tanultam tovább azt, amit itthon: kémiát. Az ottani laborban a doktoranduszok többsége kínai volt, akkoriban lett egy malajziai kínai barátnőm. Érdekes volt ez a kettős identitás, és a kínai kultúra mellett érdekelt a kínai migráció is. Eldöntöttem, hogy hagyom a kémiát, inkább nemzetközi kapcsolatokat tanulok és Ázsia-kutatást. Ahhoz, hogy a tanulmányaimat finanszírozzam, ösztöndíjat kerestem, ehhez publikációra volt szükség. Visszatérve 1991 nyarán Budapestre, láttam, hogy itt is sok kínai él. Elolvastam róluk azt a keveset, amit akkor írtak, megnéztem a Fekete Doboz riportjait. Elmentem Újpesten a Csavargyár utcai munkásszállásra, összeismerkedtem azokkal, akik ott laktak. Azóta tartom velük a kapcsolatot. Az első írásom róluk a The Hungarian Observerben, a magyar külügyminisztérium angol nyelvű lapjában jelent meg.

MN: Eljöttek a Távol-Keletről úgy, hogy nem beszéltek idegen nyelvet, egy olyan országba, amelynek lakói nagyrészt szintén csak az anyanyelvüket ismerték. Emiatt alakult ki a magyarokban az az érzés, hogy a kínaiak mintha itt is nagy fal mögött élnének?

NYP: Az, hogy zárkózottak, nagyrészt misztifikáció. Tényleg mindenki azt mondja, nehéz velük kapcsolatba lépni – én tizenkilenc évesen a Csavargyár utcában azonnal tudtam velük beszélni. Mindig nyíltak, készségesek voltak velem. Elég rosszul beszéltem még kínaiul, de nekik ez is nagy segítség volt, mert egyáltalán nem ismerték az országot, minden információra szükségük volt, főleg, ha ingyen jutottak hozzá. Ők belőlem profitáltak, én is belőlük a magam módján, kutatóként.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.