„Kafkai helyzet” – Razzia és egy újabb per a kormány civilek elleni háborújában

Belpol

Hétfő reggel kivonult a Szerb utcába a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozója Irodája (NNI). A razzia az Ökotárs Alapítványnál kezdődött, a Demnetnél folytatódott, házkutatásokkal és egy civilek melletti tüntetéssel végződött. Sokan koncepciós pert emlegetnek. A TASZ beperelte a Kehit.

Miután a múlt héten a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) feljelentést tett a Norvég Civil Támogatási Alap vizsgálata közben az Ökotárs ellen jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt, hétfőn már az NNI nyomozói szállták meg a Szerb utcai irodát. Az egész napos vesztegzár alatt két külön dokumentumkupacot néztek át és foglaltak le: az egyik a visszatérítendő támogatással kapcsolatos – ami miatt a feljelentés született –, a másik a vélelmezett hűtlen kezelés miatti iratok, szerződések. Ez utóbbi azért külön érdekes, mert azon tizenhárom listázott szervezetre vonatkozó dokumentumokat vitték el a nyomozók, amelyeket a kormány tavaly óta folyamatosan cseszeget. Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója elmondta: ha bármilyen iratra szükségük lett volna, azt, ahogyan eddig is, eljuttatták volna nekik, együttműködtek volna – erre azonban senki nem kérte őket. „Augusztusban az V. kerületi rendőrség megkeresett minket, hogy a Norvég Alappal kapcsolatos néhány alapvető dokumentumot elkérjenek, azt oda is adtuk nekik, azóta nem is hallottunk róluk semmit” – mondta a magyarnarancs.hu-nak az alapítvány vezetője, akit tegnap késő délután rendőri kísérettel vittek a lakására, hogy a laptopját is lefoglalják.

Tüntetés a razzia után

Tüntetés a razzia után

Fotó: MTI

„Valóban elég meglepő, hogy míg az elmúlt napokban a jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja volt napirenden, addig most olyan iratokat foglaltak le, melyek például hozzánk is kapcsolódnak, pedig ebből a szempontból mi nem vagyunk érintettek, kölcsönt mi sosem kaptunk, csak a pályázatunk alapján elnyert támogatást, azt is egy brüsszeli székhelyű számláról” – mondta megkeresésünkre Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai vezetője. Szabó szerint két magyarázat lehetséges: az egyik, hogy a Norvég Alappal kapcsolatos hűtlen kezelés gyanúja miatt van szükség például a TASZ-szal kötött szerződésekre is, vagy – és ez a valószínűbb – egyszerűen folytatni kell azt, amit tavaly nyáron még csak kommunikációs szinten, azóta pedig politikai és hatósági szinten is végez a kormány a civilek ellehetetlenítéséért. „Egyébként furcsállom, hogy rögtön a rendőrséget vetik be. Azt gondoltuk, hogy munkaügyi és adóellenőrzés várható majd, és őszintén szólva meglepő, hogy ezeket a kormány kihagyta. Egy lassú folyamattal hosszú ideig fenn tudta volna tartani az érdeklődést az ügy iránt, ráadásul a szervezetek munkáját is blokkolta volna, hiszen mindig készülni kellett volna egy-egy ellenőrzésre. A házkutatások és az irodák lerohanása után viszont ezt már nem nagyon lehet hova fokozni – mondta Szabó Máté. – Lehet azonban, hogy ez csak a választási kampány egy látványos eleme volt, és ez az egész csupán októberig tart. És ezzel nem akarom elbagatellizálni az ügy fontosságát, de elképzelhető, hogy a választások miatt kell ez a gyorsaság.”

Szabó elmondta, hogy a razzia jogilag nem feltétlenül szabálytalan, a büntetőeljárások sok esetben kezdődnek így. Ráadásul amíg nem vádról és konkrét gyanúsítottakról beszélünk, addig nincs, aki élhetne a jogorvoslat lehetőségével. „Az érintettet ilyenkor kevés garancia védi. Amíg a nyomozás le nem zárul és nem közlik a vádat, addig nem érvényesül a fegyverek egyenlősége, az érintettek ki vannak szolgáltatva. Ez egy szerencsétlen, kafkai helyzet.” Az egyedüli jogorvoslat, amivel tehát az Ökotárs és a Demnet élhet, a panasztétel, amit nyolc napon belül be kell nyújtani, és amit Móra Veronika elmondása szerint meg is fognak tenni. A razzia során a TASZ jogsegélyszolgálatának a vezetője a Demnet irodájába sietett és végig ott volt, ügyelve arra, hogy a kényszerintézkedés során a személyek jogai ne sérüljenek.

A tegnapi események óta sem az alapítványok, sem a jogvédők nem kaptak semmilyen tájékoztatást. Ennek ellenére Szabó elképzelhetőnek tartja, hogy a közeljövőben hozzájuk és a többi tizenkét civil szervezethez is kiszállnak az NNI emberei – ami a TASZ-nál problémás lenne, a szervezet irodájában ugyanis néhány helyiség ügyvédi irodaként is működik, ahol nem lehet házkutatást tartani.

Véletlen egybeesés, hogy a razziával egy napon jelentette be a TASZ, hogy pénteken beperelte a Kehit. „Közérdekű adatigényléssel fordultunk a Kehihez, többek között azt szerettük volna megtudni, hány ember foglalkozik a vizsgálattal, mely szervezeteket érint, mennyibe kerül mindez és kinek az utasítására végzik, hiszen a Kehi csak a kormány, a miniszterelnök vagy valamely miniszter kérésére indíthat ilyen ellenőrzést” – mondta Szabó Máté. Választ azonban nem kaptak, a Kehi azzal érvelt, hogy az eljárás még folyamatban van, és ezek olyan, a döntést meghatározó adatok, melyeket nem hozhatnak nyilvánosságra. A TASZ álláspontja szerint azonban a vizsgálat politikai célokat szolgál, célja a civilek rossz színben feltüntetése és a szervezetek körüli ködösítés, ezért igenis látni kell, ki és mire utasította a hivatalt. „Az egyenlőbb információhelyzet lenne a cél, hiszen mi soha semmit nem tudunk, kullogunk csupán az események után. A valódi indokokat úgysem tudjuk meg, de legalább a látszatindokokat szeretnénk tisztábban látni” – véli a szakmai vezető, aki elmondta: nem érintett szervezetként, hanem mint a nyilvánosság képviselője perlik a Kehit.

És ha már nyilvánosság: mint ismert, korábban a Kehi több civil szervezetet is felszólított, hogy küldje be nekik a Norvég Alappal kapcsolatos dokumentumokat vizsgálat céljából. A TASZ – sok más szervezettel egyetemben – akkor ellenállt, de mivel úgy gondolták, hogy a nyilvánosságnak tartoznak elszámolással, honlapjukra feltöltötték az összes vonatkozó iratot. Szabó szerint a Kehi ezt úgy értelmezte, mindezt nekik és miattuk tette közzé a TASZ, így még egy levelet küldtek a szervezetnek, hogy ez mind szép és jó, de szükségük lenne másra is. „Egészen meglepő kéréseik voltak, hiányolták például a fénymásoláshoz tartozó szerződéseket és dokumentációkat. Nem hiszem, hogy valaha bárki is írásbeli szerződést kötött volna harminc oldal lefénymásolásáról.” Mióta a TASZ válaszában közölte, hogy továbbra sem bocsátja rendelkezésre a kért iratokat, a Kehi mélyen hallgat. Szabó Máté továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a hivatal egyébként is hajlamos a titkolózásra: egy a 2000-es évek közepén történt monitorozás után kiderült, a Kehi volt az egyetlen olyan, a kormány irányítása alatt álló hivatal, melynek nem volt honlapja, az adatigénylés és az információszabadság ott tehát gyakorlatilag ellehetetlenült. Azóta van honlap, de a hivatal működése továbbra sem átlátható, az azonban Szabó szerint még súlyosabb, hogy a Kehi vizsgálatával szemben semmiféle jogorvoslati lehetőség nincs. „Ha az eljárás során szankció lép életbe, például az adószám felfüggesztése, akkor tudunk kifogással vagy panasszal élni, addig azonban a jogérvényesítés nem lehetséges.”

Figyelmébe ajánljuk

„Egy egyházpolitikai harc kellős közepébe kerültem” – állítja a pünkösdi egyház ügyében meggyanúsított volt intézményvezető

A nemrég lezárult nyomozás 18 milliárd forintos kárértéket állapított meg a Magyar Pünkösdi Egyház intézményrendszerét érintő költségvetési csalás ügyében. Az egyik érintett, jelenleg bűnügyi felügyelet álló volt intézményvezető szerint viszont az ügy csak az egyházon belüli harcok eredménye, és a nyomozás is tendenciózus volt.