Augusztus 19-től számítva 15 napja van az LMP-nek, hogy összegereblyézze azt a közel 100 000 cédulát, ami a fővárosi, az összes megyei és megyei jogú városi közgyűlési lista felállításához szükséges. Tavasszal országszerte alig több mint 90 000 jött össze - 35 nap alatt.
"Horror lesz" - ismerte el a Narancsnak Datki Szabolcs, a párt országos kampányigazgatója, hogy a kopogtatócédulák ilyen rövid idő alatt való összegyűjtése az eddigi legkeményebb erőpróba elé állítja aktivistáikat. Annál is inkább, mivel az LMP 2009. februári párttá alakulása óta gyakorlatilag szüntelenül kampányol. A tavaszi ülésszak lezárultával a frakciótagok valósággal elmenekültek a városból pár napra kikapcsolni, de az elmúlt másfél év végére a tagság nagy része is fizikai teljesítőképessége határához érkezett. Ennek felismeréseként hetek óta belső kampány zajlik az LMP-ben, amelynek célja életben tartani (egyesek szerint feltámasztani) a tavaszi diadal övezte eufóriát. Így az igazi kampány politikai stratégiája - noha már összeállt - egyelőre másodlagos kérdés.
Nincs pánik, pedig nem ártana
Datki Szabolcs országos kampányigazgató a párt múlt szombati, Szarvason tartott - lényegében kampányindító - kongresszusi beszédében ötezer önkéntest vizionált. Pesszimistább párttagok szerint viszont jó, ha szűk négyezer "jól mozgatható" önkéntes segít összeszedni a szelvényeket - beleértve azokat is, akik csak heti néhány órát tudnak erre szánni. Tavasszal a tagsággal, jelöltekkel együtt legfeljebb 3500-an gyűjtögettek. Most valamelyest az is nehezíti a toborzást, hogy az Országgyűlésbe kerülést követően - a "szerencselovagok" kiszűrése végett - szigorodtak a pártba lépés feltételei, mivel még egy jó választási eredmény sem éri meg azt a kockázatot, hogy egy kevésbé szem előtt lévő szervezetben gyökeret verjenek lokális gazdasági lobbicsoportok.
"Egyelőre nincs pánik, de lassan kéne, hogy legyen. Az ijedtségnél legalábbis nincs jobb motiváló erő. Folyamatosan éreztetnünk kell magunkkal, hogy a legfontosabb lépést megtettük ugyan - benn vagyunk a parlamentben -, de az önkormányzati választásoknak hasonlóan nagy tétjük van, még ha a sikert nehezebb is beárazni, mint a parlamentbe kerülés esetén. Tovább kell szilárdítani függetlenségünket a választópolgárok szemében, azaz nem elég függetlennek lennünk, annak is kell látszanunk" - foglalja össze a belső kampány legfontosabb üzenetét Tordai Bence választmányi szóvivő, XIII. kerületi jelölt. Számszerűsített elvárások nincsenek. Viszonyítási pont a tradicionális nyugat-európai zöldpártok - mindenekelőtt a németek - korai sikere, akik a hetvenes évek végi megalakulásukat követően helyhatósági testületekben, egy újszerű önkormányzati képviseleti szokásrendszer kialakításával és az alulról szerveződő civil szerveződések integrálásával tudták stabilizálni helyzetüket - az országos politikában is. Az LMP komoly pozíciófoglalására - a fővárosi közgyűlésen kívül - az új választási keretek között kevés az esély, "de céljainkon ez mit sem módosít: a lehető legtöbb testületben ott akarunk ülni, és biztosítani választópolgárainknak az átlátható, korrupciómentes önkormányzati gazdálkodást számon kérő civil felügyeletet. Egy-egy kisebb képviselő-testületben erre akár egyetlen megfelelő jelölt is alkalmas lehet. Nem áldozunk be egy megyei vagy megyei jogú városi listát sem: az LMP ahol tud, ott önálló jelöltet fog állítani" - jelentette ki határozottan lapunknak Datki, aki szerint ez (polgármester- és képviselőjelölteket együttvéve) 800-900 indulót is jelenthet. A vezetés folyamatosan tárgyal független polgármesterjelöltek támogatásáról is. (Sajtóértesülések szerint a Fidesz több mint 4000, az MSZP kábé 1600 jelöltet állít a szeptember 3-i határidőig.)
A kötelező optimizmus ellenére többen valószínűsítik a kaposvári közgyűlési lista beáldozását, hogy a városi aktivisták és képviselőjelöltek átcsoportosításával legalább a Somogy megyei közgyűlési lista ne kerüljön veszélybe. (Az önkormányzati választások szabályai szerint a megyei közgyűlési listához szükséges jelöléseket csak a megyei jogú városokon kívülről fogadnak el.) Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei jogú városaiban is a következő két hétben dől majd el, sikerül-e összegyűjteni a szavazásra jogosultak egy százalékának az ajánlását - de a megyei listák sem állnak biztos lábakon. Állandósulni látszó probléma, hogy hiába erős szervezetileg az LMP több kelet-magyarországi nagyvárosban, a tiszántúli megyékben továbbra is kevés a támogató - miközben az ország nyugati megyéiben épp fordított a helyzet: szavazók vannak, de a tagság létszáma alacsony, a szervezetek alulfejlettek. Ebből a szempontból "kísérteties a hasonlóság az LMP tavaszi és a Fidesz 1990-es országgyűlési választási eredményeit és a két párt kezdeti fejlődésének regionális tendenciáit összehasonlítva" - jegyzi meg az egyik fővárosi közgyűlési képviselőjelölt.
A jelöltállítás Budapesten sem lesz sétagalopp: igaz, hogy a fővárosban jól állnak aktivistákkal (a tagsággal együtt több mint nyolcszázan vannak), de Jávor Benedek főpolgármester-jelöléséhez a korábbi 0,5 százalékhoz képest most már a voksolni jogosult 1 350 000 fővárosi 2 százalékának az ajánlása kell - ami 27 000 cetlit (és minimum 305 jelöltet) feltételez. Tavasszal a 32 választókerületben egyenként kellett volna 750-et (összesen 24 000 darabot) összekaparni ahhoz, hogy mindenhol legyen LMP-induló, de ez csak 26 választókerületben sikerült - igaz, az egyes kerületek túlgyűjtései miatt 30 000-nél több szelvény jött öszsze. De ne feledjük: még a régi, parlamenti választásra vonatkozó szabály szerint, azaz 35 nap alatt. "Egy-két kerületi polgármester jelölésével még Pesten is lehetnek gondok" - ismerte el egy LMP-s stratéga, aki szerint a főpolgármester-jelölés a baljós árnyak ellenére sincs veszélyben, mert "egyes megyékhez mérten Budapesten sokkal könnyebben ki tudják egymást segíteni a más választókerületben működő aktivisták".
Watchdogs
Könnyen előfordulhat, hogy a Fidesznek nem lesz egyedül többsége a budapesti közgyűlésben: a Fidesz-KDNP fővárosi listája tavaszszal 46,32 százalékot kapott, míg négy éve a Fidesz támogatta Tarlós István az őszödi hátszél ellenére is csak jobbikos segítséggel tudta megszorítani Demszky Gábort. Az új fővárosi közgyűlésben az LMP a mérleg nyelve lehet, hiszen a Fidesz sem az MSZP-t, sem a Jobbikot nem tekinti vállalható politikai partnernek. Senkit nem lep meg, hogy Tarlós az elmúlt hetekben egyre-másra bókol az LMP-nek. Datki szerint mindez semmit nem változtat a zöldek mozgásirányán: a párt júniusi kongresszusa határozatba foglalta, hogy fővárosi, illetve megyei szinten más jelölő szervezettel nincs sem közös listaállítás, sem egyéb politikai együttműködés. A koalíció a fővárosi közgyűlésben szóba sem jöhet, és ezt nem csak középtávú pártpolitikai megfontolások indokolják. "Koalícióban aligha tudnánk vállalni azt, amit ígérünk: a részvételi demokrácia megteremtését és a korrupciómentes helyhatósági gazdálkodás garanciáit. Egy önkormányzat működtetéséhez amúgy sincs szükség koalícióra: Demszky egy gyakorlatilag nem létező párt jelöltjeként vezeti most a fővárosi közgyűlést. Ez nem jelenti azt, hogy adott esetben fontos ügyeket ne tudnánk támogatni. De mindenekelőtt a közgyűlések watchdogjai szeretnénk lenni: egy nyitott szem, amin keresztül a civilek is kontrollt gyakorolhatnak az önkormányzat munkája felett, sőt bele is szólhatnak a döntési folyamatokba" - írja körül a remélt LMP-képviselők szerepét a stratéga. (A Fidesszel hatványozottan kritikus városi liberálisok intő példaként a cseh zöldpárt mélyrepülését emlegetik, amely négy éve hatszázalékos eredménnyel került a parlamentbe, de amelyet a civil demokratákkal és a kereszténydemokratákkal kötött kényszeredett jobboldali koalíció lényegében kivégzett.) Ennek megfelelően a politikai pártokkal való helyi együttműködéseket előbb a területi szervezeteken belül vitatják meg, s a téma csak ezután kerül az országos választmány elé. Közös polgármester-állítás esetén a végső szót az összes országos politikai szervek közös képviselete, az országos politikai tanács mondaná ki - de ilyenre aligha kerül sor. "Eddig mindössze egy eset, de annak is inkább csak a híre jutott el a választmányig. A zuglói szocialisták érdeklődtek informálisan egy esetleges kerületi együttműködés lehetőségéről, de már a területi LMP-szervezet megvétózta a szándékot" - érzékelteti Tordai Bence, hogy helyi szinten sincs érdemi igény politikai együttműködésre. (Sajátos kivétel Esztergom, ahol a jelek szerint a három ellenzéki párt közös jelöltet támogat majd a város szerfölött vegyes megítélésű vezetőjével, a fideszes Meggyes Tamással szemben.) A szocialistákkal való fővárosi együttműködés az LMP vezetésében annak ellenére sem merült fel, hogy Tarlós Istvántól "a hideg futkos a budapesti zöldek hátán", s nála talán még Havas Henriket is szívesebben látnák a városháza élén. (Egyes szocialista forrásaink szerint a Makay Zsolt vezette MDF komolyan fontolgatja Havas indítását.) A párton belül csupán arról vitatkoznak, meddig lehet és érdemes politikai alkuk és együttműködések nélkül lavírozni. (Hallottunk olyan véleményt, amely szerint 2011 elejéig le kell folytatni az ideológiai sokszínűség miatt megkerülhetetlen belső értékvitát.) Ám hogy a közösködés elutasításának egyelőre nincs alternatívája a pártban, azt Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman esete mutatja a legjobban: az eredetileg az MSZP (és kisebbségi szervezetek) által patronált Kaltenbach támogatását az MSZP miatt elhárították ugyan, de nem a volt biztos személyét kifogásolták. Ezt az is jelzi, hogy az LMP fővárosi listáján végül befutó helyet szavaztak meg neki.
Az ökopárt vezetői nem tagadják, hogy az MSZP-vel szembeni ellenszenv nem puszta politikai racionalitás, sokkal inkább zsigeri - döntően az idejétmúlt politikafelfogással szemben táplált - ellenérzés. "Szomorú, hogy Mesterházy Attila, akinek elvileg az új szocialista generációt kellene képviselnie, odáig jut, hogy az LMP zsarolja a Fideszt egy esetleges, MSZP-vel való együttműködéssel. Nem a baloldali értékekkel, hanem a szocialista párt által képviselt politikai kultúrával vagyunk képtelenek akár a legkisebb mértékben is azonosulni. Egy új, európai értelemben vett baloldali párttal boldogan működnénk együtt" - értelmezi a zöldek, s kiváltképp Schiffer András részéről egyre sűrűbben hallható antikommunista szólamokat Tordai Bence. Eközben az MSZP kampányemberei gyakorlatilag tényként kezelik a Fidesz és az LMP - a cédulák összegyűjtésére is irányuló - háttéralkuját. "Minden jel szerint szóltak a Fidesz vezetéséből, hogy ha sokat pettingelnek az MSZP-vel, akkor nem lesz cédula" - mondta erről a Narancsnak Szanyi Tibor, az MSZP kampányának politikai felelőse. Tordai lapunknak elismerte, hogy első körben egy, a kormánypártokkal szemben sokkal agreszszívabb kampánytervezet került a választmány elé. A szocialisták összeesküvés-elméletét némileg erősítheti, hogy a végül elfogadott kampánystratégia szerint az LMP - a kontrollszerep hangsúlyozásán túl - nem elsősorban a kormányzati politika opponálására, inkább egyfajta alternatív ellenzéki szerep megformálására törekszik. S noha egy önkormányzati kampánynak nem szükségszerű funkciója, a közjogi intézményrendszer totális átrendezése közepette meglepő lenne, ha az LMP ellenzéki párt létére nem foglalkozna országos politikai ügyekkel a kampány során. (Igaz, a sukorói beruházás körüli anomáliák feltárását hónapok óta napirenden tartja a párt, s végső soron e téma is a kampány része lesz.) A stratégák szerint fontosabb kikeveredni a reaktív politizálás kényszeréből, és "saját" ügyek, helyi témák napirenden tartásával tematizálni a kampányidőszakot - ennek szellemében zajlik a kommunikációs felkészítés is.
Építkezni - de miből?
Jávor Benedek főpolgármester-jelölése nem volt váratlan: biológusként, ökopolitikai szakértőként ő az LMP egyik "legzöldebb" arca. A civil és szakmai szervezetekkel közösen összerakott "Élhető Budapest" program érezhetően nem hirtelenjében összedobott kampányanyag, még ha túl sok meglepetést nem is tartalmaz: a szociális bérlakáshálózat kiépítése, a közösségi közlekedés újjászervezése, a belvárosi autóforgalom megadóztatása és a zöldterületek arányainak növelése a legtöbb nyugat-európai zöldpárt városi programjában szerepel. Várhatóan nagy hangsúlyt kap a részvételi demokrácia és a részvételi költségvetés közjogi alapjainak a megteremtése, és mindennek kiterjesztése a teljes önkormányzati rendszerre. "Feltéve, hogy sikerül érthetően és jól hallhatóan kommunikálnunk egy teljesen újszerű, sokkal nyitottabb civil-önkormányzati viszonyrendszer kialakításának a szükségességét, és megmutatni, hogy ez miként működhet hatékonyan a mindennapokban" - fűzi hozzá mindehhez egy szkeptikus fővárosi képviselőjelölt, aki szerint kimondottan jól jöhet az LMP-nek, hogy intézkedési terveik számos elemét Horváth Csaba MSZP-jelölt és Tarlós István is a zászlajára tűzte. Jávor és kampánycsapata a tervek szerint minden lehetőséget megragad majd, hogy face-to-face ütköztethesse álláspontját a két nagy párt jelöltjével.
Az optimisták szerint Jávor akár megelőzheti Horváth Csabát: s ha Budapesten 20 százalék körüli eredményt produkálna az LMP, az akár hét helyet és nagyon erős pozíciót biztosítana az immáron 33 fősre csökkent fővárosi közgyűlésben. A szigorodó jelöltállítási kritériumok annyiban jól jönnek az LMP-nek, hogy náluk kisebb főpolgármestert jelölő szervezettel vélhetően nem kell számolni, vagyis harcba szállhatnak a Civil Mozgalom, az MDF, a SZEMA és a többi apró jelölő szervezet támogatóiért is. Komoly hátrány viszont - s egyben a kommunikációs stratégia elégtelenségét jelzi -, hogy miként a parlamenti frakció aktív tagjait, Jávort sem igen ismerik a választók, komoly imázsépítő kampány levezénylésére viszont nincs pénz. Tévéreklámban alig fogunk látni zöldjelölteket, óriásplakátra pedig valószínűleg csak a fővárosban lesz keret. A szkeptikusok szerint emiatt már az is komoly eredmény lenne, ha sikerülne megismételni a tavaszi budapesti listás eredményt (12,81 százalék). Míg tavasszal közel 190 millió forint gyűlt össze kis és nagy donorok adományaiból, most legfeljebb bő 100 millió forintból gazdálkodhat a kampányt irányító triumvirátus (Datki Szabolcs mellett Karácsony Gergely politikai kampányfelelős és a választmányi referens, Mező János). Az országgyűlési választások előtt bőkezűen adakozó Richard Field támogatására ezúttal nem számíthatnak: a tavaszi kampányt 11 millió forinttal segítő amerikai üzletember informátorunk szerint "elégedett a párt fejlődési pályájával, és úgy gondolja, az LMP most már képes megállni a saját lábán is". Field háttérben maradásában más források szerint szerepet játszik az is, hogy budapesti nagyberuházásokban való érdekeltségei miatt inkább elejét venné annak, hogy politikai lobbizással gyanúsítják.
Az akut pénzhiány miatt a pártvezetés gyűjtő körutakat tervez, több szövetséges európai zöldpárthoz ellátogat egy-egy adománykérő LMP-delegáció. Egyelőre csupán a banki tartozások átütemezése teszi lehetővé, hogy a pártfinanszírozási törvény módosítása nyomán 15 százalékkal csökkentett állami támogatás (az egyébként alaposan megkésve átutalt kb. 40 millió forint) teljes egészében a kampány finanszírozására fordítódjék, emellett egyes kifizetésekre - szállítói és postaköltségekre - kért haladékokkal igyekszik az LMP tehermentesíteni a kampányköltségvetést. Egy 48 millió forintos banki kölcsön fedezi a további kiadások nagyobb - döntően a kampányanyagok előállítására és kiküldésére szánt - részét. Datki szerint a pénztelenség átmeneti állapot, és "ha a negyedéves átutalások időben érkeznek, akkor januárra egyenesbe kerülünk". Egyelőre azonban nem alakul biztatóan a szarvasi kongresszuson újranyitott nyilvános kampányszámla sem, amely lapunk nyomdába kerülésének napján már tizedik napja él. Az adományok szerény tempóban gyűlnek: idáig összesen alig több mint százezer forint érkezett.
Akik ott lehetnek
Vasárnap este az LMP budapesti regionális kongresszusa megszavazta a párt fővárosi listáját. A listavezető főpolgármester-jelölt, Jávor Benedek mögötti biztos befutó helyeken nem találunk pártpolitikust, város- és környezetvédő szakértőket annál inkább. A második helyen Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman bejutása garantált (amit a szocialisták, akik Kaltenbachot nemrég közös főpolgármester-jelöltnek ajánlották, aligha hagynak szó nélkül). Harmadik helyen az a Somfai Ágnes városépítési-városgazdasági szakmérnök szerepel, aki a párton belül sokáig Jávor első számú kihívója volt a főpolgármester-jelöltségért. Szintén biztosnak tűnik a negyedik helyen Hanzély Ákos öttusázó olimpiai bajnok, a városvédő Lát-Kép Egyesület elnökének mandátumszerzése. 't Simon Gergely környezetkémikus, környezetvédelmi szakértő és Kéri András mérnök, közgazdász, az LMP etikai bizottságának elnöke követi - ők izgulhatnak legjobban október 3-án. A hetedik helyen Tordai Bence szóvivő bejutásához már kiugró budapesti eredmény kellene, míg a nyolcadik Hajdú Mária (az LMP kalózpárt platformjának koordinátora), a kilencedik Mathauser András (budapesti kampányfőnök) és a tizedik Csárdi Antal (IX. kerületi polgármesterjelölt) közgyűlési mandátuma kisebb zöldcsodával érne föl.
