Kampányolt a 4K! - Párnacsata a közjóért

  • Kõhalmi Anett
  • 2010. augusztus 26.

Belpol

A negyedik köztársaság eljövetelét óhajtja a 4K! mozgalom, s a maga - kétségkívül színes - eszközeivel meg is teszi, ami tőle telik: tagjai időről időre megjelennek Budapest utcáin, hogy elfoglalják a mindenkit megillető tereket és parkokat. Szombat délután például vízicsatát tartottak a Szabadság téren, úgy százötven-kétszáz résztvevővel.

A negyedik köztársaság eljövetelét óhajtja a 4K! mozgalom, s a maga - kétségkívül színes - eszközeivel meg is teszi, ami tőle telik: tagjai időről időre megjelennek Budapest utcáin, hogy elfoglalják a mindenkit megillető tereket és parkokat. Szombat délután például vízicsatát tartottak a Szabadság téren, úgy százötven-kétszáz résztvevővel.

Két órán át locsolták egymást vizesvödrökkel, vízipisztolyokkal és lufibombákkal - feltehetően hűsölni vágyó - fiatalok "a Belváros Új Főutcáján" nemrég épített mozgásérzékelős szökőkútnál, délután négytől fél hétig. Lapunk kérdésére az egyik önfeledt résztvevő úgy nyilatkozott, hogy már két éve ismeri a Negyedik köztársaságot! mozgalmat, megfordult köztéri párnacsatáik némelyikén, részt vett "keresd a zászlót" játékokon, és szavazott interneten a 4K! céljaira - szerinte a flashmobok "színesebbé teszik az életét", s a mozgalom céljai is rokonszenvesek. Nézzük, mik is ezek a célok.

A Negyedik köztársaságot! vagy röviden a 4K! informális mozgalom nyilvános helyeken szervez olyan megmozdulásokat, melyek megítélésük szerint visszaadják a társadalom tagjainak a valahová és valakikhez tartozás érzését, és közösséget formálnak közösségi helyként deklarált területeken. 2007-ben alakultak, mára híveik száma a háromezret közelíti a Facebookon, hírlevelükre eddig négyezren iratkoztak fel. Tagjaik javarészt 15 és 25 év közöttiek, programjaikon hol kéttucatnyian, hol több százan fordulnak meg. Legismertebb és leggyakoribb megmozdulásuk a Keresd a zászlót!, de szerveznek párnacsatát, metrópartit, zebrakarnevált, várfoglalást, plakáthackelést és vízi csatát is.

Istvánffy András, a mozgalom egyik főszervezője lapunknak a szabad-közösségi-patrióta értékháromszögben jelölte meg ideológiájuk alapjait. Elmondása szerint jelenleg Magyarországon a fiataloknak alig van olyan autonóm mozgalmuk vagy szervezetük, amit ők maguk formálhatnak ízlésük, igényeik szerint. Aki aktivitásra vágyik, elsősorban olyan hagyományos nemzetközi franchise-ok részese lehet, mint a cserkészet vagy a Greenpeace, ezek viszont már szemernyit sem formálhatók, legfeljebb továbbvihetők.

Istvánffy abban az űrben pozicionálja magukat, ami az Y generáció felnőtté válásával és elidegenedettségével nyílt meg. A fiatalok többnyire nem látnak maguk előtt biztos jövőképet, és egy olyan országban élnek, ahol kicsi a társadalmi mobilitás esélye. A mentalitás formálásához ugyanakkor sok idő kell szerinte, Budapestnek például a rendszerváltás után 10-15 évre volt szüksége, hogy erőre kapjon, és élni kezdjen.

A közterek visszafoglalása már egészen jól megy: keresték már a zászlót a Bazilikánál, a Jászainál, vízicsatáztak a Gödörnél és a Szabadság téren, és partiztak a kisföldalattin és a HÉV-en is.

Oda Buda!

Februárban a 4K! elindította a Buda Libre programot, avval a céllal, hogy az önkormányzati választásokon három budai kerületben bekerüljenek a helyi képviselő-testületbe. A nyilvános terek visszafoglalásának jegyében úgy gondolták, hogy fellépnek a csendrendelet és az esti alkoholtilalom ellen, szorgalmazzák a bringautak megnyitását, új sportpályák építését, sorompóba állnak az autóforgalom mérsékléséért, s kidolgoztak egy történelmi városképet megtartó építészeti koncepciót is. A részvételen alapuló helyi fejlődési modell részeként a fontosabb ügyekben helyi nép- és véleménynyilvánító szavazásokat tartanának, támogatják az e-ügyintézést, ingyenes energiaaudit programot terveznek, megszerveznék a helyi kiskereskedők érdekvédelmét, és befagyasztanák az önkormányzati tulajdonban lévő lakások eladását.

Meg csupa ilyesmi - természetesen szigorú feltételes módban, hiszen a parlamenti választásokat követő törvénymódosítás után feladni kényszerültek a Buda Libre programot. A törvény gyakorlatilag kizárja az alulról szerveződő mozgalmak önkormányzati megjelenését. Reményeik szerint programpontjaik ennek dacára sem mennek veszendőbe; 11 pontos kampányanyagukat megszavaztatták közönségükkel, s a négy legnépszerűbbel kívánnak foglalkozni a következő időszakban. Ez a szavazás azt is bizonyította számukra, hogy a szimpatizánsaik valódi döntési joggal bírnak.

Így a 4K! az elkövetkezőkben is elsősorban a köztereket foglalja vissza, de küzdenek az olcsóbb tömegközlekedésért is, folytatják a gerillakertészkedést és Magyarország sikeres történelmi eseményeinek megünneplését.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.