Kapaszkodjon: ennyit költöttek a meg nem rendezett olimpiára

  • narancs.hu
  • 2018. október 17.

Belpol

Jó sok milliárd ment el a semmire.

Bár a Momentum bőven összegyűjtötte a népszavazási kezdeményezéshez szükséges aláírást, a Fővárosi Közgyűlés 2017 tavaszán az előzetes tervekkel ellentétben arról döntött, hogy Budapest nem indul el az olimpiai pályázaton, amelynek megnyerése esetén 2024-ben a magyar főváros rendezhette volna meg az ötkarikás játékokat.

Az indulást a Budapest 2024 Zrt. nevű cég szervezte. A pályázati procedúrát a megvalósíthatósági tanulmányban 10 milliárd forintra becsülték, a hivatalos számokból viszont egyértelműen úgy tűnik, hogy a cég bőven túllépte ezt a keretet – írja az Átlátszó.

Csak úgynevezett „anyagjellegű ráfordításokra” 2016-ban és 2017-ben összesen 14,9 milliárd forint ment el, személyi jellegű juttatásokra, bérekre és járulékokra pedig további 1,5 milliárd forintot költöttek.

Ez összesen 16,4 milliárd forint, vagyis jóval több, mint a tervezett megvalósíthatósági iránycél. Persze ez az egyébként a semmire elköltött rengeteg pénz pikáns részletű ráfordításokat is magában foglal: a cég például azután is simán fizetett alkalmazottaknak, vagy bérelt egy helyiséget, hogy elvileg már bezárt.

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.