Kapaszkodjon: ennyit költöttek a meg nem rendezett olimpiára

  • narancs.hu
  • 2018. október 17.

Belpol

Jó sok milliárd ment el a semmire.

Bár a Momentum bőven összegyűjtötte a népszavazási kezdeményezéshez szükséges aláírást, a Fővárosi Közgyűlés 2017 tavaszán az előzetes tervekkel ellentétben arról döntött, hogy Budapest nem indul el az olimpiai pályázaton, amelynek megnyerése esetén 2024-ben a magyar főváros rendezhette volna meg az ötkarikás játékokat.

Az indulást a Budapest 2024 Zrt. nevű cég szervezte. A pályázati procedúrát a megvalósíthatósági tanulmányban 10 milliárd forintra becsülték, a hivatalos számokból viszont egyértelműen úgy tűnik, hogy a cég bőven túllépte ezt a keretet – írja az Átlátszó.

Csak úgynevezett „anyagjellegű ráfordításokra” 2016-ban és 2017-ben összesen 14,9 milliárd forint ment el, személyi jellegű juttatásokra, bérekre és járulékokra pedig további 1,5 milliárd forintot költöttek.

Ez összesen 16,4 milliárd forint, vagyis jóval több, mint a tervezett megvalósíthatósági iránycél. Persze ez az egyébként a semmire elköltött rengeteg pénz pikáns részletű ráfordításokat is magában foglal: a cég például azután is simán fizetett alkalmazottaknak, vagy bérelt egy helyiséget, hogy elvileg már bezárt.

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.