Karácsony, fák, Liget – Élőlánc előjátékkal

Belpol

Kortesbeszédek és mozgó élőláncnak nevezett körséta volt tegnap műsoron a Mentsük meg a Ligetet! című Együtt–PM-rendezvényen. Kampányhajrá a Fidesz ellen, a Ligetért.

Európa első tervezett közparkjáért, a Városligetért demonstrált az Együtt–PM péntek délután. Az esemény afféle toborzásnak is felfogható volt, mert hamarosan szükség lesz a tiltakozó tömegekre, hiszen ha elkezdik a Ligetbe tervezett múzeumi negyed megvalósítását, egyből nekiesnek a fáknak. Addig is egy kis politikai reprezentáció, gyors és rövid beszédek a Ligetért és a vasárnapi szavazatokért, nem árthat meg senkinek: edzi a lelket, s jobban ékesíti a kart. Barabás Richárd, az Együtt–PM újbudai listavezetője műsorvezetőként ugyan az első perctől kezdve azt hangsúlyozta, hogy teljesen mindegy, ki melyik pártnak a tagja, „nem számít, ki milyen pártszínű”, vagy alapvetően milyen meggyőződésű, mert a Városligetért össze kell fogni.

false

 

Fotók: Németh Dániel

 

„Brutális zöld érzés”

A beszédek sorát Tóth Csaba, Zugló országgyűlési képviselője kezdte, s felidézte, hogy a Ligetnek van egy titokzatos emléke, amely szoros párhuzamba állítható a mai eseményekkel. Az Ajtósi Dürer sor felőli részen (az Olof Palme ház melletti területen) ugyanis van egy síremlék, amelyen az a felirat áll, hogy „fuit”, miszerint: volt. A sír Toporczi Horváth Jakab ügyvéd nyughelye, aki egykor egész vagyonát közcélra hagyta, a mai Ligetért, csak azért, hogy cserébe itt helyezzék örök nyugalomra. Sajna napjainkban egy másik ügyvéd játszik fontos szerepet a Városliget életében, Papcsák Ferenc, minden disznóság kútfője, ki más? Ő nyújtotta be ugyanis azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tette, hogy a Városligetet 99 évre ingyenes vagyonkezelésbe adják egy állami cégnek, olyan jogosítványokkal, amilyenekkel semelyik másik cég nem rendelkezik az országban; nem vonatkozik rá semmilyen szabály, azt épít, amit akar, oda, ahová akar, akkorát, amekkorát csak akar.

false

 

A beszédek sorát Garay Klára, a Városliget Barátai Kör vezetője, az ellenzéki összefogás képviselőjelöltje folytatta – ekkor körülbelül 400-an lehettek a George Washington és az Olof Palme sétány közötti területen. Garay arról beszélt, hogy a közpark nem beépíthető, bármennyire is hangzatos a neve annak a szóróanyagnak, amit Ligetváros címmel osztogatnak a kerületben. „Azzal hülyítenek, hogy nőni fog a zöld terület”, miközben 27 ezer négyzetméternyi zöld övezet beépítéséről van szó. „Olyan zöld lesz a Városliget, hogy attól koldulunk.”

Szabó Rebeka (a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja), a zuglói ellenzéki összefogás képviselője saját Liget-élményeit idézte fel, amelyben sokakéhoz hasonlóan gyerekek, kutyák, fák és virágok, na meg az elmaradhatatlan madárdal szerepelt. „Nem akarunk olyan politikusokat, akik nem kérdeznek meg a lakóhelyünket érintő döntésekről. Itt leszünk, és megvédjük a Ligetet!”

Kunhalmi Ágnes (az MSZP budapesti elnöke) ezúttal a hírhedtté és sokvariációssá vált kampányvideójában gyakorolt retorikát alkalmazta, így azon túl, hogy rákérdezett, hallott-e már a hallgatóság a „zöld betonról”, úgy folytatta, hogy „el tudta volna képzelni, hogy…”. Kunhalmi szerint Budapest egyik tüdejét akarják beépíteni, pedig nem erről volt szó négy éve. Véleménye szerint tenni kell azért, hogy a Liget megmaradjon, hogy néhány év múlva ne legyen lehetősége megkérdezni senki gyerekének, hogy „anya, miért nincs egy normális közparkja Budapestnek? Ne várják meg, míg nem lesz választásuk.”

false

Körülbelül 700 ember lehetett már a demonstráción, mikor dr. Kiss Róbert, az ellenzéki összefogás VI. kerületi polgármesterjelöltje jutott szóhoz, aki hosszas fejtegetés során elmondta, hogy sokáig csak rossz tréfának hitte ezt az egészet.

Kukorelly Endre gyerekkori emlékeit idézte fel, elmondásából kiderült, hogy a Szondi utcába járt iskolába, és tanítás után társaival a Városligetben focizott. Valahányszor kirontottak a földalattiból, „brutális zöld érzés” fogta el. Egyszer már megfogadta, hogy ha bezár a Lukács cukrászda, örökre lelécel az országból. Akkor persze nem tette meg, de ezúttal újra megfogadta, ha „bántják a Ligetet”, tényleg elmegy, és ezúttal be is tartja az ígéretet. Jaj!

Merry Xmas!

A „Zugló következő polgármesterének” nevezett Karácsony Gergely, az Együtt–PM társelnöke, az ellenzéki összefogás zuglói polgármesterjelöltje sok szépet és jót kapott a felvezetésben, ő maga pedig elmondta, hogy igazán nem tudja, mi baja a Fidesznek a fákkal. „Ha jogállamban élnénk, nem kellene itt lennünk, mert jogszabályok védenék ezeket a fákat (is).” Miközben Karácsony arról beszélt, miért fontos, hogy „megmentsük a Ligetet”, amelyet egykor közadakozásból, közpénzből hozták létre, a színpad egyik oldalán „Októberben nincs Karácsony!” feliratú molinót tartott fel néhány ember, akik vélhetőleg egy másik pártra kívánnak holnap szavazni. Ezt az egészen szolid, már-már vicces provokációt igazán nem hagyhatta szó nélkül a több száz fős tömeg sem, így a beszédek végül az „Egész évben Karácsonyt” nyelvi leleménnyel zárultak.

false

 

Végül a játékosra sikeredett, sétálós élőlánc során az emberek egymás kezét fogva „öleltek körbe” egy darabnyi Ligetet. Úgy tűnik, tényleg van néhány ember, ha egyelőre nem is sok, akik tenni akarnak a Liget védelme érdekében, a Ligetért. Talán nem csak zuglóiak…

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."