„A nyolcadik kerületben tíz droghasználóból nyolc hepatitis C-vel fertőzött, kiszűrték az első HIV-pozitív fogyasztót, egyre inkább terjed a designer drogok injektálása, a veszély igenis nagy” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Sárosi Péter, a TASZ Drogpolitikai programvezetője. Szerinte most, hogy a Kék Pont elhagyta a kerületet és tűcsere nélkül maradtak a droghasználók, érzékelhető, hogy más kerületek – például a XIII. – tűcseréinél jelennek meg a „nyolckeres arcok”. A nemrégiben megjelent és nagy port kavart ombudsmani jelentés kapcsán pedig az a probléma, hogy a lényegről nem beszél senki. „Az Alkotmánybíróság szerint akkor sérül az egészséghez fűződő jog, ha szélsőséges ellátatlanságot eredményező helyzet alakul ki. Ami most a Józsefvárosban van a tűcsereprogram nélkül – ami a járványmegelőzés egyik fontos eszköze lenne –, az szélsőséges ellátatlanságot eredményez, tehát jogsértés történik. Ezt az önkormányzat sem tudta megcáfolni, a hecckampány éppen ennek az eltussolásáról szól” – mondta Sárosi, aki szerint elég durva egy jogállamban, ha az önkormányzat semmibe veszi az ombudsman jelentését, sőt a személyét támadja miatta. „Ezért fordultunk Józsefváros önkormányzatához közérdekű adatigényléssel, hogy megtudjuk, milyen programokkal igyekszik a kialakult krízishelyzetet kezelni az önkormányzat, és mire mennyit költ.”
Az adatigénylésre adott válaszból kitűnik, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és Józsefváros Önkormányzata 2013. december 31-én kötött és írt alá egy támogatási szerződést, melynek értelmében Józsefváros 3,5 millió forintot kapott „a kerületben tűcsere-szolgáltatás ügyében kialakult helyzet érdekében”. Ez a hír az önkormányzat honlapjára is felkerült tavaly év végén; Józsefváros akkor üdvözölte az Emmi támogatását „a drogszemét felszámolása és a közegészségügyi helyzet javítása érdekében”, és kijelentette, december 31-i hatállyal megszünteti a Kék Pont Alapítvánnyal kötött megállapodását, mert a szervezet nem végezte jól a munkáját. Kocsis Máté polgármester akkor hangsúlyozta, a droghasználók helyzetével igenis foglalkozni kell, a lakosokat pedig biztonságban kell tudni, így „a kerület új partnerekkel folytatja a munkát”.
Az autó
Ebből a 3,5 millió forintból aztán a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság határozata alapján az önkormányzat először is vett egy Suzuki Splash gépjárművet, amely összesen – vételár, üzembe helyezés és egyéb felszerelések – 2 274 585 forintba került. Az autót a Józsefvárosi Közterület-felügyelet és Városüzemeltetési Szolgálat (JKFVSZ) használja és tartja fent. Emellett a támogatásból fedezni kell öt, a drogszemét összegyűjtését biztosító fő bérezését a járulékokkal, munkaruháját, továbbá a drogszemét összegyűjtéséhez alkalmas eszközöket és kellékeket – ez szintén a JKFVSZ feladata. Az adatigénylésre adott válasz szerint a Közterület-felügyelet „megbízási szerződéseket kötött a drogszemét összegyűjtését végzőkkel, részükre a feladatellátáshoz szükséges munkaruhát és a megfelelő eszközöket, kellékeket biztosította”. Mindemellett azonban fontos megjegyezni, hogy a drogszemét biztonságos begyűjtéséhez megfelelő ismeretekkel kell rendelkezni, a veszélyes hulladékot pedig a meghatározott kritériumok alapján kell elszállítani. Hogy mindez most hogyan történik, azt a JKFVSZ-től szerettük volna megtudni: kérdéseinkkel megkerestük őket, válaszaikat a jövő hétre ígérték.
| ||
Az azonban tudható, hogy régebben a Kék Pont tartott képzést a Főkert Nonprofit Zrt. munkatársainak, a tűket mint veszélyes hulladékot pedig sok esetben a főkertesek is az alapítványhoz juttatták el; az egyszeri kiszállási díj ugyanis nagyon magas, a veszélyes hulladék elszállítása igen sokba kerül. „Számomra kérdés, hogy miért van szükség a drogszemét begyűjtéséhez egy Suzukira? – tette fel a kérdést Sárosi Péter. – A Magdolna-negyed jól lokalizálható terület, gyalog néhány óra alatt bejárható, a veszélyes hulladékot pedig az erre szakosodott céggel kell elszállíttatni. Ha már vásárol az önkormányzat egy autót, több értelme lett volna egy mobil megkereső tűcserebusznak, vagy lehetett volna a tűcserét támogatni a hatékonyabb tűbegyűjtésben.”
A szociális munkások
A 3,5 millió mellett idén májusban az Emmi újabb támogatást ítélt oda a VIII. kerületnek, a „józsefvárosi drogszemét megoldása céljából”: az összeg bruttó 10 millió forint volt. A pénzt az önkormányzat újabb négy a drogszemét összegyűjtését biztosító fő bérezésére és járulékaira költi, akik mindezt a közmunkaprogram keretén belül végzik el, értük is a JKFVSZ felel. Van továbbá még egy programelem: „2 fő szociális munkás bérezése és járulékai, akik a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű szolgáltatás körében utcai megkereső tevékenységet végeznek.” Ezt a két főt azonban már két másik szervezet adja: az egyik az Olaszy és Társa Bt., a másik pedig a Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány (MEJOK). Megkeresésünkre Oberth József a MEJOK-kal kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy „a Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány (MEJOK) 2007. évben kelt etikai szabályzata szerint, a szervezet képviselője nem nyilatkozik, vagy foglal állást szerződéses partnerekhez kapcsolódó vitás ügyekben. Ilyen esetekben csak mediációt vállalhat. Az alapítvány 1998 júniusa óta folyamatos szerződéses viszonyban áll a Józsefvárosi Önkormányzattal, ezért – e belső szabály értelmében – az önkormányzathoz kötődő ügyben nem tesz nyilatkozatot vagy nyilvánít véleményt.” Olaszy Csaba pedig elmondta, hogy bár június körül megkereste őt az önkormányzat, vajon elvállalná-e a szociális munkát, ő pedig határozott igennel felelt, azóta semmi nem történt, nincs híre arról, mi lesz.
A TASZ-nak küldött válaszban az önkormányzat kiemeli továbbá, hogy a Félúton Alapítvánnyal 2007. december 15-án kötöttek ellátási szerződést „határozatlan időtartamú személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatás, azon belül szenvedélybetegek közösségi ellátása tárgyában”, melyet 2014. január 1-jével kiegészítették a „szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása” feladatával. A szociális ellátásokat a Félúton Alapítvány térítésmentesen biztosítja mind az önkormányzat, mind Józsefváros lakossága részére. A szolgáltatások biztosításához az önkormányzat a programoknak teret adó helyiséggel, az Orczy Klub épületével járul hozzá.
A „Magdolna negyed” program III.
Az önkormányzat kitér továbbá a „Budapest-Józsefváros, Magdolna Negyed Program III.” (MNPIII) projektre is, melynek első része 2004-05-ben, a második pedig 2007-08-ban sikeresen lezajlott, a Rév8 – Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. lebonyolításában. Ugyanez a cég viszi a MNPIII-t is, melyben a közterületek fejlesztésétől kezdve a gazdaságfejlesztésen át a közösségi és szociális alprogramokig sok minden fellelhető. A „szenvedélybetegségeket, bűnelkövetést, áldozattá válást célzó prevenció” névre hallgató programpont keretein belül indulhat el hamarosan a Füge projektelem („Füge” szenvedélybetegség és bűnmegelőzési prevenciós foglalkozások diákoknak, pedagógusoknak és szülőknek – bővebben lásd keretes írásunkat), erre az önkormányzat augusztus végén tett közzé ajánlattételi felhívást. Emellett egy másik projektelemmel is készül Józsefváros, a „szenvedélybetegségekkel, bűnmegelőzéssel és áldozatvédelemmel foglalkozó osztályfőnöki órák” programjával, melyet négy iskolában vezetnek be: a Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnáziumban, a Budapest VIII. kerületi Németh László Általános Iskolában, a Losonci Téri Általános Iskolában és Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában. Az iskolák arról tájékoztatták lapunkat, hogy a Füge-program idén ősszel indul, már megvannak az időpontok, az előző években pedig más drogprevenciós programok is voltak – hol az önkormányzat, hol civilek támogatásával, ezekre mindig nagy szükség volt és van. Idén a fügésekkel a DrogStop Egyesület dolgozik együtt, az erre kiírt pályázatot ugyanis ők nyerték el. A DrogStoptól megtudtuk, a Fügések egy képzés keretén belül adják át a program beindításához szükséges tudást, majd miután az egyesület adoptálta a programot, az előzetes egyeztetés alapján a Magdolna-negyed iskoláiban kezdik alkalmazni azokat.
A MNPIII-on belül található „közterületi ártalomcsökkentő szolgáltatások” projektről az önkormányzat azt a tájékoztatást adta, hogy idén július 21-én tettek közzé ajánlatételi felhívást első ízben, arra azonban pályázat nem érkezett, így augusztus 14-én megismételték Erre egy ajánlat jött, de erről egyelőre a szerződéskötésig mást nem tudhatunk (a képviselő-testületi döntés várható időpontja 2014 november eleje).
Bár némelyik program megvalósulni látszik, a kérdés az: miért csak most? „A Magdolna Negyed Program III. ütemének tervezett tevékenységei a Támogatási Szerződések megkötése után, várhatóan 2013 tavaszán indulnak el. A beruházási típusú tevékenységek terveink szerint 2014. december 31-ig, a nem beruházási tevékenységeket 2015. június 30-ig valósulnak meg” – olvashatjuk a Rév8 honlapján. Kérdéseinkkel a céget is megkerestük, de ott arról tájékoztattak, ebben az önkormányzat illetékes, megkeresésünket továbbították nekik, de cikkünk megjelenéséig válasz nem érkezett tőlük.
Bár a tavaly december elején tartott sajtótájékoztatón Kocsis Máté elmondta, hogy a kerületi drogprobléma megoldásába bekapcsolódik a Fiatalokat Egészséget Családot Segítő Közhasznú Egyesület (FECSKE) és közvetlen megkereséssel, iskolai előadásokkal, játszótéri programokkal segíti a drogprevenciót, az önkormányzat a közérdekű adatigénylésre küldött válaszában az egyesületet meg sem említi. Gávay Zoltán az FECSKE-től elmondta: „Kicsit lassabban megy minden, mint azt gondoltuk. Az önkormányzat tavasszal újraszervezte a helyi KEF-et (Kábítószerügyi Egyeztető Fórum – F. Zs.), jelenleg zajlik a drogstratégia kidolgozása, amikor ez megszületik, akkor indulhatnak el a konkrét, kézzelfogható programok. Ez azonban nemcsak az egyesületen múlik, hanem a KEF-en és az önkormányzaton is.”
KERETES
Füge program
A programot a pécsi INDIT (Integrált Drogterápiás Intézet) Közalapítvány dolgozta ki még 2001-ben. A devianciaprevenciós program vázát a 7–12. osztályos gyerekekkel folytatott csoportmunka adja, ahol a csoport vezetői az aktuálisan a gyerekeket foglalkoztató témákról beszélgetnek, a vezetők többnyire kérdeznek, a cél pedig az, hogy a gyerekek válaszoljanak, mondják ki a problémákat, ezzel is fejlesztve az egymás közötti kommunikációt és a közösség egységgé kovácsolódását. A Füge másik programeleme pedig egyrészt a pedagógusokkal, másrészt a szülőkkel végzett közös munka. „Ismerve a kamaszokat, a lelkesedésük amilyen hamar fel tud lobbanni, olyan hamar vissza is tud apadni. Ezért fontos, hogy köréjük szervezzünk egy értő segítő kört, egy látó közeget a pedagógusokból” – mondta Dombrádi Zita addiktológiai konzultáns, a program munkatársa.
